Szigorúan ellenőrzött felszámolási eljárások

A Transparency International különös figyelemmel kíséri a felszámolási eljárások jogszabályi környezetét, s kitűzött célja a jelenleg jelentős korrupciós kockázatokat hordozó eljárás átláthatóbb, egyértelmű, egységesebb szabályozása, hogy a hatályos rendszernél egy gyorsabb, gazdaságilag hatékonyabb eljárás jöjjön létre.

A törvényjavaslat indokolásában kitűzött célja, hogy a kiemelt jelentőségű „vállalkozások adósságrendezése, hitelezőikkel való megegyezése, reorganizációjuk, kiemelt ügyként valósuljon meg, ha pedig vagyonhiányuk és fizetésképtelenségük nem szüntethető meg, akkor a jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint, a felszámolás hatékonyabb szakmai kontrolljával történjen”.

A Transparency International úgy véli, hogy az alapvetően elvárt cél az lenne, hogy a csőd illetve felszámolási eljárások esetében a gazdaság összes szereplője számára átláthatóbb és egységes eljárás álljon rendelkezésre. Sajnos a jelenlegi tervezet ­­− amellett, hogy alkotmányos aggályokat vet fel a gazdasági vállalkozások, ily módon történő megkülönböztetésekor − nem foglalkozik a jelenlegi jogszabályi környezet által meghatározott tényleges problémákkal. Nem javítja az átláthatóságot a piaci szereplők egyes vállalkozások felszámolásaiból való kizárása a Kormány egyoldalú döntése alapján. Az egységes eljárás elvét kifejezetten rontja azzal, hogy a már elindult eljárást megváltoztatja értelmetlen határidő és határnap módosításokkal.

A jelen javaslat egyszerre növeli a korrupciós kockázatot és csökkenti a gazdasági növekedést, ezzel gátolja a jelenlegi kormány elsődleges célkitűzését a munkahelyteremtést, hiszen még kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdasági rendszert.

Egy olyan törvényjavaslat kerül a Parlament elé, mely:

  1. aszerint engedi megváltoztatni a hitelezők jogállását, hogy az általuk finanszírozott vállalat kiemelt vállalkozássá lesz-e sorolva;
  2. az állam létrehoz egy jelenleg nem ismert felszámolót, mely a rendszeren kívül áll;
  3. menet közben változtatja meg a „játékszabályokat” és hátrányos helyzetbe hozza a határidőket és határnapokat betartó érintett szereplőket;
  4. kiszámíthatatlansággal növeli a kockázati költséget, csökkentve a gazdaság véráramába kerülő pénzt, így növelve a munkanélküliséget;
  5. sérti a bíróság autonómiáját, hiszen a bíró által kinevezett felszámoló leváltása aggályokat vethet fel;
  6. megsérti a piacgazdaság egyik alapvető építőkockáját: az egyenlő bánásmód alapelvét.
Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!