Az Európai Unió számos tagállamában nem számíthatnak hatékony védelemre a közérdekű bejelentők. A gyenge vagy teljesen hiányzó jogi védelem azt jelenti, hogy számos EU tagállam lemond a közérdekű bejelentőktől származó, a korrupció elleni küzdelemben alig nélkülözhető információról, állapította meg a Transparency International friss tanulmánya.

A Transparency International megvizsgálta az Európai Unióban a közérdekű bejelentők védelmét. A Whistleblowing in Europe című kutatási jelentés kimutatta, hogy bár a közérdekű bejelentők kiemelkedő mértékben járulhatnak hozzá a korrupció feltárásához, mégis mindössze négy EU tagállam – Luxembourg, Románia, Szlovénia és az Egyesült Királyság – biztosít számukra megfelelő védelmet a megtorlással, így például a kirúgással szemben. A közérdekű bejelentők további tizenhat EU tagállamban részesülnek legalább valamelyes védelemben, míg hét államban semmilyen védelemre vagy jogi segítségre nem jogosultak. Magyarország, egyebek mellett Németországgal, Ausztriával és Csehországgal együtt a részleges védelmet nyújtó országok csoportjába tartozik.

“A közérdekű bejelentők nélkülözhetetlenek a korrupció elleni küzdelemben. Bűntetteket lepleznek le, nyilvánosságra hozzák, ha korrupcióval találkoznak, akár súlyos kockázatot is magukra vállalva. A polgárok többsége ezt nem tenné meg a helyükben.” Ezt Anne Koch, a Transparency International berlini központjának európai és közép-ázsiai igazgatója mondta el.

A Transparency International Magyarország már több esetben hangsúlyozta, hogy a közérdekű bejelentők védelme Magyarországon csak látszatmegoldás. A nemrég elfogadott bejelentő védelmi törvény nem gondoskodik a korrupciót, visszaélést bejelentő polgárok hatékony védelméről. Aki fellép a korrupció ellen, veszélynek teszi ki magát és a környezetét, elveszítheti az állását, ha vállalkozó, eleshet a megrendelésektől, súlyosabb esetekben a testi épségét, életét is kockáztatja. Az új törvény nem vesz tudomást ezekről a veszélyekről.

A kormány annak ellenére nem hajlandó hatékony intézkedések bevezetésére, hogy a megfelelő védelem és a közérdekű bejelentések megtételére bátorító jogi és intézményi környezet emberi életeket menthet, hozzájárulhat a természeti környezet védelméhez és jelentős közpénzeket takaríthat meg. A Transparency International Magyarország emlékeztet arra, hogy a 2010. októberi vörös iszap katasztrófa is megelőzhető lett volna. Az iszaptározó dolgozói előre jelezték a fenyegető katasztrófát, ám a főnökeik kirúgással fenyegették őket. Ha nyilvánosságra került volna az általuk a fenyegetések hatására elhallgatott információ, nem következett volna be Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája és megóvható lett volna számos emberi élet.

A korrupció ellen küzdő civil szervezetként arról vagyunk meggyőződve, hogy a közszférának és a vállalatoknak egyszerre kötelességük és érdekük támogatni a közérdekű bejelentéseket, mert ezáltal a korrupciót, visszaélést feltáró információkhoz juthatnak. Ezért arra kérjük a kormányt, hogy – a számos esetben alkalmazott megoldást használva – még annak hatályba lépése előtt módosítsa a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényt.