A Transparency International Magyarország (TI) áprilisban 66 állami cégnél vizsgálta meg, hogy mennyire tartják be a törvényi előírásokat, amikor az adataikat kell nyilvánosságra hozni.  Akkor a vállalatok átlagosan nagyon gyenge eredményt, a százas skálán mindössze 46 pontot értek el. Egyetlen olyan állami vállalat sem volt még tavasszal Magyarországon, amely a törvényben előírt összes adatot bemutatta volna. A TI akkor elhatározta, hogy különböző módokon segíti az állami vállalatokat abban, hogy átláthatóbban és elszámoltathatóbban működjenek. Ezért dolgoztuk ki az e-learning tananyagot, amelyet ma mutattunk be egy üzleti reggelin.

Hogy mennyire tudják a cégek hasznosítani a tananyagot, az nemsokára kiderül: a következő felmérés ugyanis 2015 év elején lesz. Tehát addig kell az állami vállalatoknak bizonyítaniuk, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek a közérdekű adatok közzétételére és legalább a törvény által előírt információkat közzéteszik honlapjukon. A most következő felmérés eredményeként az is láthatóvá válik, hogy melyik cég hányadik a listán, az ideihez képest hogyan változtak az eredményeik. Az objektív módszertan alapján egyértelműen bemutatható lesz a fejlődés vagy akár a romlás is.

Emellett a TI vizsgálni fogja, hogy a vállalatok közzétételi politikája milyen egyéb módon segíti az átláthatóságot és az integritás alapú vállalatirányítás elterjesztését. Ehhez a TI a vállalatok rendelkezésére bocsát egy olyan közzétételi listát, amely nemzetközi ajánlásokat, mint az OECD ajánlásai, vesz alapul.

Az eddigi rossz eredményeknek több oka is lehet. Egyrészt a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának még nem alakult ki egységes gyakorlata, a vállalatok különböző módon értelmezik a törvény által előírt közzétételi kötelezettségnek történő megfelelést is.

Emellett a versenyszférában működő, de állami tulajdonban levő vállalatok körében jelenleg versenyhátrányt okozhat bizonyos, a törvény által előírt információk közlése (vezetők fizetése, prémiuma). Ez önmagában erősítheti a vállalatvezetők idegenkedését a transzparenciával szemben olyan területen is, ahol ez – mivel nincsenek negatív gazdasági hatások – nem lenne indokolt. Gyakran fordul elő, hogy az üzleti titok fogalmára hivatkoznak a közzététel megtagadása érdekében.

Számos állami vállalatnál okoz problémát, hogy a rendszeres, nagyszámú adatközlés (a közadatbázis elkészítése és fenntartása) jelentős erőforrásokat köt le, a kisebb vállalatoknál akár a működés hatékonyságát is csökkentheti.

A TI szerint egyértelművé kell tenni a jogszabályokban, hogy kinek milyen adatokat kell közzétennie, valamint rendelkezni kell arról, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a kötelező közzététel rendszeres ellenőrzése, erre milyen eszközök állnak rendelkezésre és mi az ellenőrzés folyamata.

Ahhoz, hogy a közérdekű adatok az állampolgárok széles köre számára közvetlenül elérhetőek legyenek, célszerű ezeket egységes és felhasználóbarát módon közzétenni a vállalatok honlapján. A törvényi kötelezettség sokszor ellentmond annak, hogy az adatok felhasználóbarát és könnyen kereshető formában legyenek megjelenítve. A TI gyakorlatiasan közelíti meg ezt a kérdést és ezért egy mintahonlapot is kidolgozott a vállalatok számára.

A TI kutatásának egyik fontos tanulsága volt az is, hiányoznak az integritást elősegítő modern szabályozási megoldások, a többség nincs tisztában ezek előnyeivel, a vállalat hatékonyságára gyakorolt pozitív hatásaival.

„A transzparenciának, mint értéknek minden elemében át kell hatnia a vállalat működését. Ebből az alapgondolatból indul ki az állami vállalatok számára tervezett interaktív oktató anyag, amely — a törvényi megfelelésen túlmutatva — igyekszik ráébreszteni a vállalatokat az átláthatóság hasznára, és arra, hogy milyen károkat okozhat az integritás hiánya. A tananyag a nemzetközi ajánlások mellett konkrét iránymutatásokat is tartalmaz a céges gyakorlatok fejlesztéséhez” – húzta alá Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója a bemutatón.