A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) 2016-ban tíz új pert indított a közérdekű adatok megismerése érdekében. A pereink közül egyet jogerősen, további ötöt első fokon megnyertünk. Elsősorban a Magyar Nemzeti Bank és csatolt részei, például a Pallas Athéné alapítványok közpénzzsonglőrködéseinek a felderítése érdekében indítottunk pereket. Jutott azonban figyelem a letelepedési államkötvényekkel kereskedő off-shore cégekre és a látvány-csapatsport támogatás, közismert nevén a „Tao.” rendszer nyomon követésére is.

A közpénzügyi visszaélések leleplezése és bizonyítása összetett feladat, ezért a TI Magyarország rendszerint újságírókkal összefogva indít információszabadság pereket. A TI Magyarország jogi képviseletét Karsai Dániel ügyvéd látja el.

A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott hat Pallas Athéné alapítványt azért pereltük a 444.hu-val együttműködésben, mert kíváncsiak voltunk a BanKonzult Kft.-től megvásárolt tanulmányokra. Gyanúsnak ítéltük ugyanis, hogy a hat alapítvány évek óta havi 750 ezer forintot fizet a részben Matolcsy György jegybankvezér unokatestvére, Szemerey Tamás által tulajdonolt Kft. elemzéseiért. Az alapítványok szerint a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” című tanulmányok a BanKonzult Kft. védett adatait tartalmazzák, amelyek üzleti titkot képeznek, egyben szerzői jogi oltalom alá is esnek. Szerintünk azonban közpénzből fizetett, közérdekű adatokat tartalmazó tanulmányokról van szó. Az első fokú bíróság is így gondolta, ezért arra kötelezte az MNB alapítványait, hogy adják át a tanulmányokat. A törvényszék azzal indokolta a döntését, hogy az MNB által létrehozott alapítványok közpénzből gazdálkodó, közfeladatot ellátó szervek, így a megrendelésükre készülő elemzések, az abban fellelhető adatok közérdekű adatok.

A Magyar Nemzeti Bank más információszabadság perekre is okot adott. Egyebek mellett eltitkolta, hogy miként győződött meg az államosított, majd szanált MKB Bank vásárlóinak tulajdonosi hátteréről. Az Alaptörvény szerint ugyanis nemzeti vagyon csak átláthatóan működő szervezetekre ruházható át, ám az MKB megvásárlására az állam által kijelölt cégek – a Blue Robin, a Minerva, és a Pannónia Nyugdíjpénztár – aligha tekinthetőek ilyennek. A Magyar Naranccsal közösen indított perben a jegybank azzal védekezett, hogy az államosított MKB Bank részvényei nem tartoztak a nemzeti vagyonhoz, ezért nem vonatkozott az értékesítésükre az Alaptörvény. Sem a TI Magyarország, sem az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék nem így gondolta. A nem jogerős ítélet  az adatok kiadására kötelezte az MNB-t, mert az MKB részvények köztulajdonban álltak, és a köztulajdonban állás ténye önmagában megalapozza a közérdekű adatok kiadásának kötelezettségét.

Ugyancsak pert kellett indítanunk annak kiderítésére, vajon az államosítás után, az MKB állami által kinevezett menedzsmentje mekkora fizetést húzott közpénzből és miféle szerződéseket kötött. Az állami oldal védekezése ebben a perben is arra épült, hogy az MKB még az állami tulajdonlás időszakában sem tartozott a nemzet vagyonába. Hivatkoztak továbbá banktitokra és adótitokra is. Ez sem jött be, a Fővárosi Törvényszék ebben a perben is a Magyar Naranccsal közösen fellépő TI Magyarország javára ítélt. A nem jogerős ítélet megállapítja, hogy az MKB részvényei nem veszítették el köztulajdoni minőségüket, ezért az értékesítésükre irányuló ügylet adatai közérdekűek.

A fellebbezésekre tekintettel ez a két per még nem zárult le.

A letelepedési magyar államkötvények kereskedelme is izgalmas és kellően titkos ügylet, ezért a TI Magyarország, ezúttal a Magyar Nemzettel összefogva, beperelte az ügyletben érintett Államadósság Kezelő Központot (ÁKK). Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága által erre felhatalmazott, döntően off-shore paradicsomokban bejegyzett vállalkozások hány darab letelepedési kötvényt értékesítettek. Az ÁKK értékpapírtitokra hivatkozva próbálta megúszni a nyilvánosságot, csakhogy nem vette észre, hogy az általa segítségül hívott törvény nem vonatkozik az állampapírok zártkörű forgalomba hozatalára. Nem így az első fokú bíróság, amely, alaptalanként, elutasította az ÁKK védekezését és elrendelte az adatok kiadását.

A Magyar Narancsnak más perekben is szerencsét hozott a TI Magyarország. Első fokon már nyilvánosak például a Lokál és más, Habony Árpádhoz köthető médiacégek Erzsébet-hirdetésekre vonatkozó reklámszerződései. Hiába hivatkozott az Erzsébet Utalványforgalmazó cég arra, hogy a tevékenysége nem közfeladat, amint azt is hiába állította, hogy nem használ közpénzt. A bíróság nemcsak ezeket a védekezéseket utasította vissza, hanem az üzleti titokra történt utalásokat is. Megállapította, hogy az Erzsébet-utalványok kereskedelme az állam meghatározó befolyása alatt áll, ezért a reklámszerződések közérdekű adatok.

A TI Magyarország régi vesszőparipája a társasági adókedvezményre jogosító sporttámogatások, közkeletű nevén a „Tao.” támogatások rendszere. Régóta szeretnénk tudni, hogy az egyes sportcsapatok, például a Felcsúton működő labdarúgó szervezetek melyik cégtől, mekkora összegű Tao.-pénzhez jutottak. Ezért bepereltünk két minisztériumot, az adóhatóságot és valamennyi látvány-csapatsport szövetséget. A még zajló perfolyam egyik elemét, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az emberminisztérium ellen indított közös pert első fokon elveszítette a TI Magyarország. A bíróság azért utasította el a kérésünket, mert úgy vélte, hogy elegendő, ha annyit tudunk, hogy az állam összesen milyen mértékű adóbevételről mond le a látvány-csapatsport szervezetek javára. Nos, ezt valóban tudjuk, öt év alatt mintegy 300 milliárd forint került sportcsapatokhoz, ahelyett, hogy az adókasszát gyarapította volna. Mivel a részletekre is kíváncsiak vagyunk, megfellebbeztük az ítéletet.

Végül érdemes szót ejteni arról a sajtótörténeti kórképként sem utolsó perről is, amit a belvárosi közbeszerzések tisztázása érdekében indítottunk. A még az Origo.hu szerkesztőségével megkezdett perben előbb a VS.hu lépett a felperes helyébe, de csak azért, hogy később a Direk36-nak adja át a helyét. A már jogerősen megnyert perben arra kötelezte a Fővárosi Törvényszék a budapesti V. kerületi önkormányzatot, hogy hozza nyilvánosságra a Dr. Sándor Ügyvédi Irodával önkormányzati közbeszerzésekre kötött keretszerződést és az ügyvédnek kifizetett pénzösszeget. A bíróság azt is megállapította, hogy az alperes önkormányzat cinikus magatartást tanúsított a per folyamán, ami nem felelt meg a jóhiszemű pervitel követelményének.

A korrupció elleni harc közös ügyünk. Ha tisztább Magyarországot akar, csatlakozzon hozzánk ÉS válasszon a három klubtagsági szint közül!