A Transparency International (TI) Magyarország újabb levéllel fordult az idén februárban felállt Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz. Beadványunkban a külügyminisztérium informatikai hálózatát ért, hazánk szuverenitását súlyosan sértő orosz hackertámadás kivizsgálását kértük a Lánczi Tamás vezette hivataltól. Reméljük, hogy a hivatal ezúttal figyelembe veszi a saját működését előíró szabályzat vonatkozó rendelkezéseit, és vizsgálatot indít, nem úgy, mint az első beadványunk esetében. 

A Direkt36 írta meg bő két évvel ezelőtt, hogy orosz állami kötődésű hackerek törhették fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai hálózatát. A tényfeltáró portál leleplezése szerint több ezer számítógép, és több száz szerver kompromitálódhatott mind a minisztériumnál, mind a magyar külképviseleteken.  

A Szijjártó Péter vezette tárca annak ellenére tagadta a támadás tényét, hogy már a cikk 2022. márciusi megjelenése előtt több hónappal tudhatott az incidensről. A KKM és vezető kormánypárti politikusok a parlamenti választások előtt alig pár héttel publikált állításokra úgy reagáltak, hogy „kampányhazugságokkal nem foglalkozunk.” 

A 444.hu idén májusban leplezte le a birtokába jutott belső dokumentum alapján, hogy a külügyi tárcánál már az első oknyomozó írás megjelenése előtt fél évvel, 2021. szeptemberében részletes belső jelentés készült az informatikai támadásról. A dokumentumban Szabó Hedvig altábornagy, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója írt arról, hogy a kiterjedt támadás mögött orosz titkosszolgálatokhoz közel álló hackercsoportok állhattak. 

Vagyis a minisztériumnak nemcsak tudomása volt az incidensről, hanem belső vizsgálat is lezajlott a témában. Időközben, szintén a 444.hu jóvoltából kiderült: a külügyben 2021. novemberében egy „Kiber Munkacsoportnak” nevezett testület felállítását kezdeményezték, amely részletes megújítási koncepcióban vázolta a szükséges teendőket. Csakhogy az online portál szerint a koncepcióban javasolt lépéseket lényegében teljes egészében figyelmen kívül hagyta a tárca felsővezetése, és azokat azóta sem ültették át a gyakorlatba.  

A Telex háttérinformációi szerint pedig nem pusztán az érzékeny adatok megszerzése lehetett az orosz titkosszolgálatok célja, hanem potenciális új ügynökök beszervezése is. 

„A kérdés csak az, hogy egy kormány ezeknek [a támadásoknak] ellenáll-e és fenntartja a szuverén politikáját, vagy nem. Mi ellenállunk minden beavatkozási kísérletnek függetlenül attól, hogy az milyen formában valósul meg, és fenntartjuk a szuverén politikánkat, és csak és kizárólag a nemzeti érdekek alapján cselekszünk. És itt vannak szakemberek a minisztériumban is, meg vannak szakemberek a kormányzat erre szakosodott részlegeiben is, akiknek az a dolguk, hogy az ilyen típusú biztonságunkat fenntartsák, és hogy ha azt a biztonságunkat kihívás éri, akkor a szükséges lépéseket megtegyék.” – nyilatkozta a 444.hu első cikkének megjelenése után a külügyi tárca első embere, Szijjártó Péter. 

A legmagasabb, nem orosz állampolgárnak adható Barátság Érdemrenddel kitüntetett miniszter állításaival szemben úgy tűnik, hogy a magyar kormány nem védi kellő elszántsággal Magyarország szuverenitását, sőt, még a saját szakembereinek a szakvéleményét is figyelmen kívül hagyja. 

A TI-Magyarország ezért egy levélben fordult az idén februárban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz. Beadványunkban arra kértük Lánczi Tamást, a hivatal elnökét, hogy a szuverenitásvédelmi törvény előírásai alapján indítson vizsgálatot, mivel a sajtóban megjelent információk rávilágítottak arra, hogy súlyosan sérülhetett hazánk szuverenitása. 

Egyúttal felhívtuk a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének figyelmét, hogy a hivatal saját szabályzata alapján egyértelműen kötelező a közérdekű bejelentések kivizsgálása. Erre azért volt szükség, mert a hivatal elutasította a TI Magyarország által idén februárban előterjesztett beadványt, amelyben a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését szabályozó törvényben rejlő súlyos szuverenitásvédelmi kockázatokra mutattunk rá, mondván: nehogy már a TI-Magyarország döntse el, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal mikor és milyen ügyekkel foglalkozzon”.