Nemzetközi szinten növekszik a külföldön vesztegetéssel üzletet szerző vagy a helyi szabályokat kijátszó cégek elleni büntetőeljárások és egyéb eljárások száma, de Magyarországon ennek nem látszanak nyomai a hatóságok tétlensége miatt – áll a Transparency International ma nyilvánosságra hozott jelentésében.

„A korrupció exportja?” címmel kiadott jelentésében az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének végrehajtását idén is 37 országban vizsgálta a Transparency International. Magyarország továbbra is az igen gyengén teljesítők között van. Míg nemzetközi szinten több mint 250 személyt és 100 céget vontak felelősségre nemzetközi vesztegetések miatt a 37 OECD országban az elmúlt évben, addig Magyarországon csupán 11 ilyen nyomozás indult tavaly, melyek részleteiről semmit sem lehet tudni, ám ítélet egy sem született ilyen bűncselekmények miatt és egy nagyobb ügy sem került nyilvánosságra.

A Magyar Olaj és Gázipari Nyrt-t érintő horvát büntetőeljárás kapcsán a magyar hatóságok tavaly nyáron nemzetbiztonsági okokból utasították vissza a nemzetközi jogsegélykérelmet. Más korrupciós ügyekben pedig, noha külföldi hatóságok magyar szálakat is találnak, azokon a magyar hatóságok nem indulnak el.

Érthetetlen, hogy történhet meg az, hogy egy nemzetközi vesztegetési ügyben a külföldi vesztegető ellen büntetőeljárások folynak, mint például a Gripen-ügyben Csehországban, Ausztriában és Svédországban, de a Magyarországon megvesztegetett személyeket még csak nem is keresik a magyar hatóságok és külföldi kollégáik segítségét sem kérik

– jelentette ki Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a jelentés kapcsán.

A korrupcióellenes szervezet e témában kiadott ajánlásaiban arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen ügyekben nyomozó egyes rendőröknek és eljáró ügyészeknek nagyobb szakmai autonómiát kellene biztosítani, amikor arról hoznak döntéseket, hogy indítsanak vagy zárjanak le egy-egy nyomozást vagy éppen emeljenek-e vádat.

Mind a rendőrségen és az ügyészségen több olyan szakemberre lenne szükség, akik a nemzetközi együttműködésekben részt tudnak venni és az összetett, határokon átnyúló ügyeket ki tudják nyomozni. Továbbá a kormánynak és az igazságszolgáltatás szerveinek egyértelművé kellene tennie, hogy magyar cégek külföldi vesztegetéseit nem lehet elnézni és a válság sem indokolja, hogy teret engedjenek akár csak az országhatárokon túl is a korrupciónak.

A teljes jelentés alább letölthető.