OECD PROGRESS REPORT 2011

A Transparency International 37 országban vizsgálta az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének végrehajtását, melyben Magyarország a legrosszabb besorolást kapta. A nemzetközi korrupció ellenes szervezet jelentésének magyarországi fejezete az antikorrupciós tevékenységek összehangolását és a megelőzés fontosságát hangsúlyozza.A Transparency International (TI) nyilvánosságra hozta legfrissebb kutatását, melyben az OECD külföldi hivatalos személyek vesztegetését tiltó egyezményének végrehajtását vizsgálta.

A korrupcióellenes szervezet kutatásában 37 ország szerepelt, melyek kevesebb, mint ötödéről mondható el, hogy aktívan hajtja végre az egyezményben foglaltakat.A Jelentés három kategóriába sorolta a vizsgált országokat, mely szerint heten aktívan, kilencen mérsékelten és huszonegyen pedig – köztük Magyarország is – alig, vagy egyáltalán nem hajtották végre az OECD Egyezményben vállaltakat. Nemzetközi szinten megállapítható, hogy az idei eredmények nem hoztak javulást a tavalyi évhez képest, ami az elmúlt hét év során először fordult elő.Magyarországgal kapcsolatban a Jelentés említést tesz többek között az Alstom és a BKV közötti szerződés visszásságairól és hiányosságként említi meg a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéseivel, illetve az INA horvát olajipari cég MOL általi felvásárlásával kapcsolatos vizsgálódások elhúzódását, mely utóbbiban szerepet kaphatott az OTP és a horvát Podravka is.

A Jelentés szerint az itthoni jogi szabályozás általánosságban megfelelőnek mondható, azonban a nemzetközi szervezet a hazánkban működő, több mint tíz korrupcióellenes tevékenységet folytató intézmény munkájának hatékonyabb összehangolását javasolja. Az Egyezmény hatékony végrehajtásához szükség van továbbá a közérdekű bejelentők védelméhez szükséges intézményi háttér biztosítására, valamint a nyomozó hatóságok szakszerű továbbképzésére is.

A Jelentés megemlíti, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében számos intézkedés született 2010-ben, aminek eredményei még nem láthatóak. A Központi Nyomozó Főügyészség jelentős forrást kapott erre a célra és új jogszabályok születtek a bírói rendszer átláthatóbbá tétele érdekében is. A Jelentés azonban negatívumként említi a lobbitörvény hatályon kívül helyezését és az alkotmányos fékek és ellensúlyok gyengítését. Földes Ádám, a Transparency International magyarországi tagozatának vezetője hozzátette, hogy az egyes antikorrupciós intézkedések összehangolása és a megelőzést is érintő intézkedések nélkül a korrupció elleni harc nem tud áttörést hozni.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!