Skip to content

Politikai elkötelezettség nélkül zátonyra futhat az OECD korrupció-ellenes programja

Politikai elkötelezettség nélkül zátonyra futhat az OECD korrupció-ellenes programja

A világ gazdaságát meghatározó országok sikertelenek a korrupció visszaszorításában – ez derült ki a Transparency International (TI) ma megjelent kutatásából, mely a korrupció-elleni küzdelem céljával aláírt OECD-egyezmény megvalósulását vizsgálta 36 országban. Magyarország szinte semmit nem tesz a korrupcióellenes program céljainak eléréséért.

A kedden megjelent jelentés szerint a vizsgált 36 ország közül mindössze négy mutatkozott aktívnak kenőpénzek visszaszorításában és a korrupció szankcionálásában; 11 ország „közepes” értékelést kapott, míg 21 állam – köztük Magyarország – alig vagy egyáltalán nem tesz semmit a korrupció mérséklését célzó OECD-egyezmény megvalósításáért.

„Valós politikai elkötelezettség kell a korrupció visszaszorításához Magyarországon” – mondta Alexa Noémi, a kutatást végző Transparency International magyarországi szervezetének vezetője, aki szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne, hogy a mainál erősebb jogszabályok biztosítsák a tiszta piaci versenyt.

Több oka is van a kudarcnak

A kutatásból kiderül, hogy számos akadálya lehet a korrupció elleni hatékony fellépésnek: a vizsgált országokban jellemzően a jogszabályok hiánya, a nyomozások politikai befolyásolása, vagy forráshiány hátráltatja a korrupció-elleni harcot. A tanulmány az okok között sorolja azt is, amikor nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva indokolják korrupciós ügyek ejtését.

„Magyarországon jellemzően a megfelelő jogszabályok és erős nyomozati eszközök hiánya rontja a korrupció-ellenes harc esélyeit”

– emelte ki Alexa Noémi a riport Magyarországra vonatkozó megállapításait.

„Amíg nincs megfelelő pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzések átláthatatlanok maradnak és a közérdekű bejelentőket nem védi meg az állam, nem várhatók jobb eredmények”

– tette hozzá a szervezet vezetője.

2009-ig 24 eljárás Magyarországon

A jelentés minden országgal külön is foglalkozik. E szerint Magyarországon 24 korrupcióval kapcsolatos vizsgálat indult 1999-től 2009-ig. A riport név szerint megemlíti a legnagyobb visszhangot kiváltó ügyeket, amiben magyar cég külföldi visszaélése, vagy nemzetközi vállalat hazai gyakorlata vált ismertté. A megemlített cégek között szerepel a Magyar Telekom, a Siemens, a Gripen (BAE Systems), a Strabag, és a Rail Cargo Austria.

Az OECD-egyezményről röviden

A világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Korrupció-ellenes Egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azzal a céllal, hogy harcot indítsanak a „házon belüli” korrupció ellen. Az egyezményhez, mely elsősorban a nagy nemzetközi tranzakciók során elkövetett visszaélésekre fókuszál, tavaly csatlakozott Izrael és Dél-Afrikai Köztársaság is. A nemzetközi szervezet célja, hogy Kína, India és Oroszország is aláírja az egyezményt. A Transparency International folyamatosan követi az egyezmény céljainak megvalósulását, munkájáról évről-évre jelentést tesz közzé.

Ki hogyan teljesít? – Magyarország az inaktívak között

  1. Aktív (4) – Erős szervezettel, hatékonyan küzd a korrupció-ellen
    Németország, Norvégia, Svájc, Egyesült Államok
  2. Közepesen aktív (11) – Közepes sikerrel küzd a korrupció-ellen Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság
  3. Inaktív (21) – Nem vagy alig tesz a korrupció-ellen
    Argentína, Ausztrália, Ausztria, Brazília, Bulgária, Kanada, Chile, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Magyarország, Írország, Izrael, Mexikó, Új-Zéland, Lengyelország, Portugália, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Dél-Afrikai Köztársaság, Törökország

Kapcsolódó hírek

A világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)  1997-ben fogadta...
×