Tisztelt Rogán Antal úr! Tisztelt Harrach Péter úr!

A korrupció ellen elkötelezett civil szervezetként súlyosan aggályosnak tartjuk az Alaptörvény módosítására irányuló T/9929. számú törvényjavaslat több rendelkezését.

A Transparency International Magyarország (TI) már többször rámutatott arra, hogy Magyarországon magasak a korrupciós kockázatok. A fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kontrollintézmények képtelenek a hatalmat korlátozni, a jogalkotási folyamat átláthatatlan. A kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket. A párt- és kampányfinanszírozási szabályok nem biztosítják az átláthatóságot, illetve a számonkérhetőséget. Ennek következtében a politikai pártok a működésüket homályos, nem azonosítható forrásokból finanszírozzák. Hazánkban összességében a korrupció új minősége alakult ki: az államot befolyásos érdekcsoportok irányítják, a magánérdekek foglyul ejtették a közhatalmat. Mindez összességében jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét.

Az Alaptörvény módosítása az állam foglyul ejtésének újabb példája. Megállapításunkat az is alátámasztja, hogy ezt a fontos jogszabályt nem a Kormány, hanem parlamenti képviselők nyújtották be. A módosító javaslat tartalmának kialakítása során semmilyen nyilvános szakmai egyeztetésre nem került sort.

A kormánypártok valamennyi képviselője által aláírt módosító indítvány 5. cikk (1) bekezdése az Alaptörvényben adna lehetőséget az Alkotmánybíróság által megsemmisített kampányszabályok újbóli elfogadására. Emlékeztetünk arra, hogy az Alkotmánybíróság a kampányeszközökre vonatkozó szabályozást nagyrészt az indokolatlan és önkényes megkülönböztetés tilalma miatt semmisítette meg. Önkényes volt az, hogy a választási eljárási törvény a kereskedelmi hirdetések piacáról kirekesztette az elektronikus médiumokat. Eközben a szintén a kereskedelmi hirdetési felületek közé tartozó óriásplakátok megengedett kampányeszközök maradtak. Az is önkényes volt, hogy az elektronikus médiaeszközök közül csak a közszolgálati eszközökben történő hirdetés lett volna megengedett.

Ezek a kampányszabályok leplezetlen módon felszámolnák az esélyegyenlőséget a politikai versengésben. Egyértelmű, hogy a jelenlegi kormánytöbbségnek kedvez az, hogy a számára könnyebben hozzáférhető, hozzá lojális szerkesztők által meghatározott  elektronikus közmédiumokban lehet választási kampányt folytatni, a kereskedelmi televíziókban azonban nem. Az óriásplakátok iránti megmagyarázhatatlan elfogultság szintén a most kormányzó pártok érdekét szolgálja. Tudott, hogy ezen a kevéssé ellenőrizhető, ám nagyon drága hirdetési piacon a hozzá közel álló szereplők meghatározó befolyással bírnak (erről bővebben itt és itt).

A módosító indítvány értelmében az Alaptörvény megengedné a közszolgálati médiumokon kívül más eszközökben történő választási hirdetések korlátozását. Az Alaptörvény alapján tehát ki lehetne zárni akár az internetet, akár a kereskedelmi tévéket a kampányfelületek közül, holott az Alkotmánybíróság ezt korábban alkotmányellenesnek minősítette. Mindeközben a tisztességes és átlátható kampányfinanszírozás megteremtésére továbbra sem történik érdemi kísérletet. A TI korábbi közleményében már kifejtette, hogy a jelenleg kormányzó pártoknak kedvező, önkényes kampányszabályok alaptörvényi lehetővé tétele és a szabályozatlan kampányfinanszírozás továbbra is kiugró korrupciós kockázatokat eredményeznek a választási kampányok terén. Az ilyen kampányszabályok alaptörvényi védelembe vételével a politikai versengés esélyegyenlősége kerül veszélybe.

A módosító indítvány tovább súlyosbítja az igazságszolgáltatás területén jelentkező korrupciós veszélyeket is. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztására és a bíróságok igazgatásában gyakorolt jogaira vonatkozó lényeges szabályok bekerülnének az Alaptörvénybe (13. cikk (1) bekezdés). Így a TI által már többször kritizált azon szabály is, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyes ügyeket áthelyezhet más bíróságra (14. cikk). A legfőbb ügyész is az Alaptörvényben kapna felhatalmazást arra, hogy a törvényben kijelölt bíróság helyett más bíróság előtt emeljen vádat (15. cikk (1) bekezdés). A módosítás azonban nem határoz meg semmilyen objektív szempontot arra nézve, hogy miként kell határozni a törvény által rendelt bíróság helyett más bíróságon történő vádemelés, illetve az ilyen bíróság adott ügy tárgyalására történő kijelölése során. Az igazságszolgáltatás törvényes rendjébe való önkényes beavatkozást megengedő alaptörvényi szabály kikezdi az eljárások tisztességességébe vetett bizalmat.

A módosítás az Alkotmánybíróság hatáskörét is tovább szűkítené. A 12. cikk (4) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosítását kizárólag formai szempontból vizsgálhatja majd. Tovább csökken a költségvetési és adózási szabályok alkotmányossági vizsgálatának a lehetősége is. Az Alkotmánybíróság már most is csak kirívó esetekben állapíthatja meg a költségvetési és az adószabályok Alaptörvény ellenességét. Erre mindaddig nem rendelkezik teljes jogkörrel, amíg a költségvetés hiánya meghaladja a hazai össztermék felét. A módosítás következtében az Alkotmánybíróság a tilalmi időszakban elfogadott adó- és költségvetési jogszabályoknak akkor sem állapíthatja meg az alkotmányellenességét, ha az elbíráláskor a költségvetés hiánya már kevesebb, mint a hazai össztermék fele.

Az Alaptörvény újabb módosítása ismételt tanújelét adja annak, hogy a kormánytöbbség szükség esetén újabb és újabb jogalkotási improvizációkkal gyengíti tovább a fékek és ellensúlyok már amúgy is megroppant rendszerét. Az Alaptörvény módosítása azt jelzi, hogy a jogalkotás a közérdek helyett a kormánypártok érdekét szolgálja. Ez még jobban megnehezíti a hatalom elszámoltatását és ellenőrzését, tovább növelve a korrupciós kockázatokat.

Minderre figyelemmel arra kérjük önöket, hogy a kormánypárti frakciók vonják vissza az Alaptörvény módosítására irányuló T/9929. számú törvényjavaslat 5. cikkének (1) bekezdését, 12. cikkének (4) bekezdését, 13. cikkének (1) bekezdését, 14. cikkét, valamint 15. cikkének (1) bekezdését.

Tájékoztatom arról, hogy jelen levelet a www.transparency.hu honlapon nyilvánosságra hozzuk.

Tisztelettel,
Alexa Noémi