Nyílt levél a Questor ügy kapcsán a legfőbb ügyésznek

Dr. Polt Péter úrnak
legfőbb ügyész

Legfőbb Ügyészség
Budapest

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

A sajtó útján folyamatosan nyilvánosságra kerülő információkból megállapítható, hogy a Quaestor befektetőcég, nagyobb számú magánszemély befektetésein túl a nemzeti vagyon részét képező közpénzt is csalárd módon kezelt, amivel százmilliárd forintos nagyságrendű kárt okozott. A Quaestor befektetőcég ténykedése miatt a nyomozás folyamatban van, a cég tulajdonos-vezérigazgatóját a hétvégén előzetes letartóztatásba helyezték. A nyilvánosság számára hozzáférhető, ellentmondásoktól sem mentes információk alapján azonban több kérdést nem lehet megnyugtatóan megválaszolni, ezért Legfőbb Ügyész Úr segítségét kérem az alábbiakban:

A rendelkezésre álló információk szerint a rendőrség és az ügyészség március 9. és március 26. között semmit nem tett a Quaestor befektetőcég vezetőjeként megismert Tarsoly Csaba elszámoltatása érdekében. Nem veszélyezteti-e a nyomozás sikerét az, hogy ezen idő alatt Tarsoly Csaba, vagy más, kimenekíthette és elrejthette a Quaestor befektetőcég által okozott károk megtérítésére szolgáló, még meglévő vagyont? Az is kérdéses, hogy a hatóságok megtették-e a szükséges intézkedéseket a vagyonkimentés megakadályozására, és amennyiben nem, miféle indokok magyarázzák a törvény alapján elkobozandó vagyon felderítése terén a kéthetes tétlenséget.

A nyilvánosságra került információkból tudható továbbá, hogy Tarsoly Csaba a Quaestor befektetőcégben betöltött vezetői tisztségét átmenetileg átruházta az erre alkalmasnak egyáltalán nem tűnő Orgován Bélára. Tarsoly Csaba később, de még letartóztatása előtt azt is bejelentette, hogy vissza kívánja venni a vezető tisztségviselői feladatok ellátását. Eszerint Tarsoly Csaba erősen valószínűsíthetően fiktív ügylettel át akarta játszani a Quaestor befektetőcég vezetői felelősségét egy másik személyre. Ez önmagában is bűncselekmény, közokirat-hamisítás, és azt látszik alátámasztani, hogy Tarsoly Csaba meg akarta nehezíteni az igazság kiderítését. Tarsoly Csabával szemben tehát már a bűnügyi őrizetének elrendelését megelőzően felmerült a bizonyítás megnehezítésére, illetve veszélyeztetésére törekvés gyanúja, ezért kérdéses, hogy miért nem vonták korábban gyanúsítottként felelősségre és miért lehetett március 26-áig szabad lábon.

A korrupció ellen küzdő civil szervezetként a Transparency International Magyarországot (TI) az is aggasztja, hogy tetemes értékű közpénz került a Quaestor befektetőcég kezelésébe. Kérdéses, hogy a rendőrség, illetve az ügyészség vizsgálja-e azt, hogy egyes minisztériumok és háttérintézményeik, illetve önkormányzatok miként bízhatták a költségvetésből juttatott közpénzt a Quaestor befektetőcégre. A közpénzekkel végzett kockázatos befektetések ellentmondanak a közpénzekkel történő felelős és takarékos gazdálkodás követelményeinek, amely követelmények megszegése sikkasztás, vagy hűtlen kezelés gyanúját veti fel. Kérdéses, hogy a rendőrség, illetve az ügyészség figyelme kiterjed-e azok felelősségének a vizsgálatára, akik engedélyezték ezeket a közpénzbefektetéseket, vagy tudomással bírtak azokról, de nem tettek semmit a magakadályozásukért.

Azt is a sajtóból, egyebek mellett Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiból lehet tudni, hogy a kormány a Quaestor befektetőcég pénzügyi összeomlását megelőzően kivonta a közpénzt a brókercégből. Felmerül az a kérdés, hogy milyen úton jutott a kormány a Quaestor befektetőcég várható bukására utaló adatok birtokába. Az sem világos, hogy ha a kormány rendelkezett ilyen adatokkal, azokat miért nem használta fel a magánbefektetők kárának enyhítése érdekében. Amennyiben a kormány valóban rendelkezett ilyen információkkal és azokat egyedül a korábbi bűnös közpénzbefektetések eltüntetésére használta fel, az nemcsak tisztességtelen, de újabb bűncselekmény, a bennfentes kereskedelem gyanúját is kelti. Kérdéses, hogy a nyomozás kiterjed-e a bennfentes információval visszaélők felelősségének a vizsgálatára.

A Quaestor befektetőcég – valamint a korábban a Buda-Cash és a Hungária befektetőcégek – kiugróan magas gazdasági károkat előidéző, csalárd gazdálkodása a pénzügyi befektetőcégek szabályos működését ellenőrizni hivatott hatóságok felelősségét is felveti. Tekintettel arra, hogy közpénzekről van szó, felmerül a közpénzekkel történő gazdálkodás szabályainak megtartásáért felelős ellenőrző szervek felelőssége is. Kérdéses, hogy a különféle felügyeleti szervek, például a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete, majd az annak hatásköreit átvevő Magyar Nemzeti Bank, illetve az Állami Számvevőszék teljesítették-e a jogszabályokban előírt felügyeleti és ellenőrzési kötelességeiket. Az is kérdésként vetődik fel, hogy a most folyamatban lévő nyomozás kiterjed-e annak vizsgálatára, hogy az említett vagy más felügyeleti szervek feltehető mulasztása vajon bűnös kötelességszegést valósított-e meg.

Kérem Legfőbb Ügyész Urat a fent ismertetett visszásságokkal kapcsolatos kérdéseknek a – folyamatban lévő eljárás érdekeit nem veszélyeztető – megválaszolására és, a közvélemény számára megnyugtató tisztázására. Legfőbb Ügyész Úr szíves tájékoztatását előre is megköszönöm.

Tájékoztatom Legfőbb Ügyész Urat, hogy jelen levelemet nyilvánosságra hozom.

Budapest, 2015. március 30.

Tisztelettel,
Martin József Péter
ügyvezető igazgató

A Legfőbb Ügyészség válasza itt olvasható.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!