A Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) 2019 elejétől közös projektjeként egy 4 eseményből álló előadás-sorozatot valósított meg, amelynek célja a társadalmi nemek és a korrupció közötti kapcsolat feltárása volt. A sorozat negyedik, és egyben utolsó eseményére november 27-én került sor a Cseh Köztársaság Magyarországi Nagykövetségén, ahol a nők üzleti életben való szerepvállalását és a női vezetők integritáshoz kapcsolódó viszonyát jártuk körül. Az előadásokat követően a magyar üzleti élet kiemelkedő női vezetői egy panelbeszélgetés során vitatták meg, milyen eszközökkel mozdíthatják elő a cégek a nők jobb érvényesülését, és ez mennyiben járulhat hozzá a vállalati szféra kifehéredéséhez.

Az eseményt Tibor Bial, a Cseh Köztársaság nagykövete után Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki a téma felvezetéseként különböző kutatásokra hivatkozva igazolta, hogy „minél több női vezető van egy vállalatnál, annál nagyobb az esélye annak, hogy a korrupció megszüntethető vagy csökkenthető az adott szervezetben.” Mint kifejtette, a korrupció visszaszorítása és a női egyenjogúság biztosítása egyaránt egy jól működő demokrácia attribútumai.

Dr. Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, és egyben a téma jeles szakértője előadásában többek között rámutatott arra, hogy Magyarországon a KSH adatai szerint 41% a női vezetők aránya, ez az adat azonban magába foglal mindenféle típusú vezetői pozíciót az állomásvezetőtől a miniszterelnökig, így nem tükrözi a cégek felsővezetésében megtalálható női vezetők tényleges arányát. Beszédéből azt is megtudhattunk, hogy a női vezetők főleg a közszférában vannak jelen, különösen az oktatásban, míg az IT-telekommunikáció, vagy a vállalati szektor területén rendkívül alacsony a férfiakhoz mért arányuk, különösen vezető beosztásokban. „Átlagkeresetük azonban akkor sem ugyanannyi a férfiakéval, ha ugyanazon a területen dolgoznak” – állapította meg Nagy Beáta az adatokat elemezve.

Az előadások zárásaként Pajda Marianna, a Csomagküldő.hu ügyvezető igazgatója hozzátette, „ahol nők vannak, az a gazdaságnak összességében jót tesz és a kockázat is kevesebb, még akkor is, ha esetleg külön-külön a cégeknek nem feltétlen (kedvez – a szerk.).”

Az esemény második részében zajló panelbeszélgetésnek során a vállalati szféra nemek közötti egyenlőséget elősegítő gyakorlatairól, illetve az ezekkel kapcsolatos legfontosabb kihívásokról esett szó Varró Szilvia, Pulitzer-díjas újságíró moderálásával. A beszélgetés egyik legfontosabb kérdése arra irányult, vajon szükség van-e külön gender policyre az egyes vállalatoknál?

Beke Zsuzsanna, a Richter Zrt. PR és kormányzati kapcsolatok vezetőjének elmondása szerint náluk nincs ilyen. „Mi nem hiszünk a kvótalét jogosultságában, mi abban hiszünk, hogy alkalmasság alapján kell felvenni az embereket. Inkább olyan körülményeket kell teremteni a nők számára, hogy vezetőként tudjanak működni az adott munkahelyeken, ilyen például a távmunka vagy a vállalati óvoda.”

Liptay Gabriella, a KPMG Hungária Marketing és Kommunikációs Igazgatója szerint viszont cégüknél az egyenlő esélyek elve próbál érvényre jutni. „Nem csak a női-férfi kvóta, de demográfiai tekintetben is elengedhetetlen, hogy a sokféle nézőpont legyen jelen. Az egyenlő esélyben és bánásmódban hiszünk.”

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója megosztotta, hogy mióta ő vezeti a szervezetet, jelentősen javultak a nemi arányok. Atipikus módon ez alatt azonban azt értette, hogy férfiak is csatlakoztak a szervezethez. Abban azonban egyetértett az előtte felszólalókkal, hogy sokkal jobbat tesz egy szervezet működésének, ha kiegyensúlyozottak az arányok.

Arra a kérdésre, hogy vajon igaz-e, hogy a több nő egyenlő a kevesebb korrupcióval Müller Diána a Telenor Hungary szervezetfejlesztésért és tehetséggondozásért felelős osztályvezetője válaszában kifejtette, szerinte a vállalatok szintjén a compliance szabályok és az etikai kódexek rendkívül szigorúan le vannak fektetve, ezért a korrupció visszaszorításában elsősorban ezek alkalmazása az irányadó, viszont a nők valóban hoznak be olyan értékeket, amelyek a vállalat integritására és hírnevére is pozitív hatással lehetnek.

A beszélgetés végéhez közeledve felmerült az a kérdés is, hogy melyek azok a területek, ahol érzékelni lehet a hiányokat a nők egyenlő esélyeinek érvényesülésében, és hogyan lehetne tenni ezek ellen?

„Én elsősorban úgy próbálom ezt a helyzetet elfogadni, hogy próbálok visszaadni abból a támogatásból, amit kaptam, ezért rengeteg lányt mentorálok. Aki megkeresett az elmúlt években, az nem zárt kapun kopogtatott.” szólalt fel Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezető igazgatója, aki egy tőkealapkezelőnél folytatott tevékenysége során sűrűn találkozik fiatal női vállalkozókkal.

A beszélgetés végén Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: habár a cégek képviselői ezt nem feltétlenül így érzékelik, de a kutatások szerint mind a férfiak által képviselt autoriterebb vezetői stílus, mind a nőkkel szembeni szigorúbb etikai elvárások befolyásolhatják a vezetők integritását, ami alapján joggal feltételezhető, hogy a nemi arányoknak korrupciós vonatkozásban is van relevanciája.