Mivel a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kontrollintézmények pedig képtelenek a hatalmat korlátozni, magánérdekek érvényesülnek a közérdek helyett. A pártfinanszírozás és az üzleti szektor szembesül a legriasztóbb korrupciós kockázatokkal – hangsúlyozza a Transparency International Magyarország (TI) legutóbbi tanulmányában.

A TI ma bemutatott jelentése kiemeli, hogy a magyarországi fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, ezáltal pedig a vizsgált intézmények integritása is sérült. Még ahol az elfogadott jogszabály megfelelő alapokat is teremt a függetlenséghez, kétséges, hogy az olyan kontrollintézmények, mint az Állami Számvevőszék vagy a bírósági igazgatás új szervei képesek-e befolyástól mentesen működni a gyakorlatban.

A politikai és üzleti elit között fonódó szoros kapcsolatokból eredő korrupciós kockázatok, a kontrollintézmények függetlenségével kapcsolatos rendszeresen hangoztatott kétségek, valamint a jogalkotási folyamat átláthatatlansága együttesen azt jelzik, hogy hazánkban új korrupciós minta rajzolódik ki: az államot befolyásos érdekcsoportok irányítják.

A Nemzeti Integritás Tanulmány (NIS) 13 intézmény és szektor teljesítményét és korrupciós kockázatait értékeli, a politikát és az igazságszolgáltatást éppúgy, mint a médiát és az üzleti szektort. Az integritásrendszer vizsgálatára második alkalommal kerül sor Magyarországon, ezúttal egy 25 európai országban zajló kutatás keretében.

A pártfinanszírozás és az üzleti szektor szembesül a legaggasztóbb korrupciós kockázatokkal

A két NIS pillér, amely a legaggasztóbb korrupciós kockázatokkal szembesül, továbbra is a pártfinanszírozás és az üzleti szektor. A párt- és kampányfinanszírozási szabályok nem biztosítják az átláthatóságot, illetve a számonkérhetőséget, ennek következtében a politikai pártok a működésüket homályos, nem azonosítható forrásokból finanszírozzák.

Az üzleti szektorban a gazdasági válság és a rohamtempóban zajló jogalkotás a korábbiaknál még zűrzavarosabb helyzetet teremtett. A gazdasági társaságok súlyos adminisztrációs terhekkel és kiszámíthatatlan állami beavatkozásokkal szembesülnek. A csődeljárás, a felszámolások, közbeszerzések, valamint a hatósági engedélyek megszerzése rejtenek magukban magas korrupciós kockázatot.

A TI átfogó ajánláslistát állított össze

A legfontosabb lépések közé tartozik a független intézményekre gyakorolt politikai befolyás csökkentése, a párt- és kampányfinanszírozás szigorúbb szabályozása, a közérdekű bejelentők hatékony védelme, és egy valamennyi érintett szektort és intézményt felölelő, átfogó korrupció ellenes program megvalósítása.

„Magyarország gyenge integritásrendszere aláássa a gazdasági stabilitást, és akadályozza a gazdasági szereplők közti bizalom újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket. A kormánynak egy rendszerszintű és hatékony korrupció ellenes programot kell megvalósítania a központi közigazgatás integritására összpontosító kezdeményezés mellett.” – hangsúlyozta Alexa Noémi, a TI ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a korrupció ellenes szervezet kész a kormány munkáját szakmai tapasztalataival, már bizonyított módszerekkel és jó gyakorlatokkal segíteni.

Bővebb információ: NEMZETI INTEGRITÁS TANULMÁNY 2011