A Transparency International (TI) Magyarország az Állami Számvevőszék március elején közzétett jelentéseire figyelemmel újból feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank által kezelt vagyon alapítványi eltüntetése ügyében. Feljelentésünkben jeleztük: álláspontunk szerint a történtek kimerítették a hivatali visszaélés, a sikkasztás és a bűnpártolás tényállását is. A rendőrség a napokban arról tájékoztatott, hogy a feljelentésünket csatolták a hűtlen kezelés gyanújával már korábban elindított nyomozáshoz.
A Transparency International (TI) Magyarország közel egy évtized elteltével idén áprilisban is feljelentést tett a rendőrségen a jegybanki alapítványok ügyében. Már kilenc évvel ezelőtt úgy véltük, hogy az MNB pénzéből 260 milliárd forintot meghaladó összeg alapítványoknak történő átjátszása bűncselekmény volt, ezért már 2016-ban arra kértük az ügyészséget és a rendőrséget, hogy indítsanak nyomozást hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt. Nem tették.
Idén márciusban az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán hűtlen kezelés gyanújával megindult a büntetőeljárás, de a sajtó által közölt hírekből tudhatóan ez az eljárás kizárólag a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítvány 2019-et követő ingatlanbefektetései miatt keletkezett százmilliárdos nagységrendű vagyonvesztésre irányul.
Álláspontunk szerint azonban a hatóságoknak azt is vizsgálnia kellene, hogy eredendően miként kerülhetett a törvényi tilalom ellenére a pénz a jegybanktól az alapítványokhoz, ez ugyanis önmagában is sikkasztás gyanúját kelti.
Ezen felül szükségesnek tartjuk annak kivizsgálását, hogy a jegybank ellenőrzésére hivatott szervek és személyek, így az MNB felügyelőbizottságának azóta újraválasztott elnöke (aki történetesen az a Papcsák Ferenc, akinek a cége az Uzsoki utcai kórházban működtetett VIP-osztály mögött sejlik fel), valamint a jegybankban az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter (aki pedig az a Varga Mihály, aki idén márciusban váltotta Matolcsy Györgyöt az MNB élén) miért nem tett semmit bő egy évtizeden keresztül a bűnös vagyonvesztés megakadályozása érdekében. Ez utóbbi olyan mulasztásnak tűnik, ami felveti a bűnpártolás gyanúját.
Az idén megtett feljelentésünkben ezen aggályokra hívtuk fel a hatóságok figyelmét és örömünkre szolgál, hogy szemben a hatóságok 2016-os, törvénysértő mulasztásával, a rendőrség ezúttal érdemben reagált a feljelentésünkre. Előbb arról tájékoztatott az V. kerületi kapitányság, hogy hatáskör hiányában a feljelentésünket az BRFK-hoz utalták, majd pár nappal később arról jött értesítés, hogy a feljelentésünket a Nemzeti Nyomozó Iroda által a számvevőszéki feljelentés alapján indított büntetőeljáráshoz csatolták.
Ez azért örömteli hír, mert így az MNB alapítványai ügyében eljáró Nemzeti Nyomozó Irodánál rendelkezésre áll valamennyi szóba jöhető bűncselekmény gyanújára vonatkozó jelzés, tehát egyben és mindenre kiterjedően látják a történteket. A rendőrség eredményes munkáját azáltal is szeretnénk segíteni, hogy kéretlen tanácsot fogalmazunk meg: álláspontunk szerint megérné a büntetőeljárás keretében minél hamarabb kikérdezni azokat, akik döntöttek a jegybanki vagyonról, így Matolcsy György korábbi MNB-elnököt, fiát, a sajtóban megjelent hírek szerint Kovács Petra álnéven a cégek napi működését terelgető Matolcsy Ádámot, aki nemrégen a Telex.hu kérdéseire adott válaszában jelezte, hogy tisztában van a jegybanki alapítvány vagyonának hollétével.
Ezen felül szintén indokoltnak tartjuk a PADME alapítvány és az általa létrehozott cégek vezető tisztségviselőinek a meghallgatását, úgyszintén a Kecskeméten működő Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének a kikérdezését. A rendőrség ráadásul Csizmadia Norberttel rögtön két legyet üthet egy csapásra, hiszen ő egyszemélyben a PADME Alapítvány és Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumainak vezetőjeként a „vevői” és „eladói” oldalon is állt. Továbbá Kecskemét polgármestere, Pataki Klaudia beidézése is időszerűnek mutatkozik, aki szerint a jelen helyzetben egy szivárványos póló sokkal inkább kockázatot jelent a helyi felsőoktatás fennmaradására, mint annak a 127,5 milliárd forintnak a visszaszerzése, melyet a kecskeméti egyetem a jegybank vagyonkezelő cégének, az Optima Befektetési Zrt.-nek adott át.
