Skip to content

Minden, amit tudni akarsz a közbeszerzésekről

Minden, amit tudni akarsz a közbeszerzésekről

Amit tudni akartál a közbeszerzésről, de nem merted megkérdezni

design by Dóri Sirály for Prezi

1. Mi is az a közbeszerzés?

A közpénzek elköltésének módja, amelyet törvény szabályoz. A közbeszerzési törvény célja, hogy a közpénzeket minél ésszerűbben és hatékonyabban használják a nyilvánosság, a tisztességes verseny és az ellenőrizhetőség biztosításával.

2. Miért fontos a beszerzés során a versenyeztetés?

Amíg a közpénzt költő intézmények nincsenek arra kényszerítve, hogy a verseny során biztosítsák az esélyegyenlőséget, addig a verseny jótékony hatása (pl. árcsökkentés) nem tud érvényesülni.

3. Hogyan tudhatom meg, kinek kell közbeszereznie?

A törvény meghatározza azokat a szervezeteket, akiknek közbeszerezniük kell. A törvény hatálya alá tartoznak például az önkormányzatok, a közalapítványok, a minisztériumok és egyéb költségvetési szervek, illetve meghatározott feltételek esetén a támogatott szervezetek és a közszolgáltatók.

Közszolgáltatók: Olyan cégek, amelyek közszolgáltatási szerződés alapján közszolgáltatói tevékenységet folytatnak, ide tartozik példuál az ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása, közlekedési, illetve postai szolgáltatások. Amennyiben valamely gazdasági társaság olyan közszolgáltatói tevékenységet folytat, mely a törvény felsorolásába beleesik, úgy ennek a cégnek szintén közbeszereznie kell, de csak azon beszerzései tekintetében, melyek közvetlenül kapcsolódnak közszolgáltatói tevékenységéhez.

Támogatott szervezet: Olyan szervezet, amelyet többségi részben költségvetési forrásból és/vagy az Európai Unióból származó forrásból közvetlenül támogatnak.

4. Honnan tudhatom meg, hogy egy adott közszolgáltató közbeszerez-e?

A közszolgáltató köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni közszolgáltatói státuszát, amennyiben tevékenysége közbeszerzés köteles. A www.kozbeszerzes.hu weboldalon kereshető módon lehetőség van az adott közszolgáltató bejelentkezési státuszát ellenőrizni.
Mit csináljak, ha nem találom az adatbázisban?

Lehetőség van bejelenteni azt az ajánlatkérőt, amelyik elfelejtett bejelentkezni a Közbeszerzési Hatóságnál.

Mi van akkor, ha észrevettem, hogy mégsem közbeszerzett?
Lehetőség van jogorvoslati eljárást kezdeményezni a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

5. Minden olyan cégnek közbeszereznie kell, ami állami tulajdonban van?

Nem, az állami tulajdon mellett az adott cég tevékenysége, alapításkori célja is számít a közbeszerzési kötelezettség megállapításakor.

6. Közbeszerez-e például a MÁV, a BKV vagy a Magyar Posta?

Igen, mindegyik szerepel a www. kozbeszerzes.hu bejelentkezett ajánlatkérőkről szóló listáján.
Bejelentkezett ajánlatkérők: akik a törvény hatálya alá bejelentették magukat a Közbeszerzési Hatóságnál.

7. Miért nem közbeszerez az önkormányzat, amikor a saját cégével köt szerződést? Ezt bármikor megteheti?

Nem, csak abban az esetben, ha az érintett cég közszolgáltatást végez és az önkormányzat teljes körű irányítási joggal rendelkezik saját cége felett, továbbá egyéb a törvényben meghatározott feltételeknek is megfelel.

8. Hogyan tudhatom meg, hogy egy állami tulajdonú cég mit közbeszerez?

Az ún.klasszikus ajánlatkérők esetében a saját honlapjukról letölthető közbeszerzési tervéből tájékozódhat az ajánlattevő.

Közbeszerzési terv: az ajánlatkérő adott évre tervezett közbeszerzéseiről készített terv.

Mit csináljak, ha nem találom a cég közbeszerzési tervét a honlapján?
Közvetlenül az ajánlatkérőhöz lehet fordulni vagy jogorvoslati eljárást indítani a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

9. Ha valaki az Európai Uniótól származó forrásból támogatást kap, kell-e közbeszereznie?

Amennyiben többségi részben közvetlenül költségvetési támogatásban vagy az Európai Unióból származó támogatásban vagy egyéb a törvényben meghatározott intézmény részéről támogatásban részesül és a teljes projekt eléri a nemzeti értékhatárt, akkor közbeszereznie kell.

Közbeszerzési értékhatár: Kétféle értékhatár létezik, a nemzeti és a uniós. A nemzeti értékhatárt az éves költségvetési törvény, az uniós értékhatárt az európai bizottsági rendelet szabályozza.

10. Ha szeretném megtudni, hogy pontosan mire írta ki az önkormányzat a közbeszerzési eljárást, hol tekinthetek be a dokumentációba? Ezért mennyit kell fizetnem?

A dokumentációba való betekintés ingyenes, melyet az eljárás kapcsolattartójánál kell kezdeményezni. A kapcsolattartó megjelölése a hirdetmény kötelező eleme.

Dokumentáció: az ajánlattétel részletes ismertetője a benyújtandó nyilatkozatokról, a beszerzés tárgyáról és a szerződésről.

11. Miért nem látom a közbeszerzési hirdetményeket az újságban?

A hirdetmény közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben kötelező. Az Értesítőben való megjelenést követően lehetőség van máshol is megjelentetni az eljárást megindító hirdetményeket.

Közbeszerzési Értesítő: A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja. www.kozbeszerzes.hu

Elő lehet fizetni ezekre a lapokra? Ingyenesen, elektronikusan érhetők el.

Megkérhetem az Önkormányzatot, hogy küldje el nekem közvetlenül a hirdetményeket?
A nyilvánosan közzétett adat a mérvadó, ami szerint ajánlatot kell tenni, és nem az, amit közvetlenül az érdeklődőknek megküld az ajánlatkérő. A kérésnek akadálya nincs.

12. Miért lehet úgy közbeszerezni, hogy az ajánlatkérő felkér cégeket ajánlattételre? Ezt mikor tehetik meg az ajánlatkérők?

Egyrészről alacsony becsült értékű beszerzési tárgy esetében van rá lehetőség, hogy az ajánlatkérő ne tegyen közzé eljárást megindító hirdetményt, másrészről az ún. hirdetmény közzététel nélküli tárgyalásos eljárás keretében. Ez utóbbira például rendkívüli sürgősség esetén vagy speciális műszaki sajátosság vagy egyéb speciális törvényi feltétel megléte esetén van mód. De a sürgősség nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.

Hirdetmény közzététel nélküli tárgyalásos eljárás: amikor az ajánlatkérő közvetlenül hívja meg a tárgyalópartnereket, és erről nem tesz közzé hirdetményt, tehát nem jelentkezhet rá bárki.

13. Vannak szabályok arra, hogy a pályázó és a kiíró között ne lehessen összefonódás?

Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséghez és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

Kinek szólhatok, ha észrevettem, hogy az önkormányzat a polgármester testvérének cégével kötött szerződést?
Például a Közbeszerzési Hatóság Elnökének.

14. Hogyan tudhatom meg, ki nyert egy közbeszerzési eljáráson?

A www.kozbeszerzes.hu weblapon elérhető az összes közbeszerzési eljárást megindító és lezáró hirdetmény, mely többek között lehetővé teszi a nyertesekről, az ellenszolgáltatásról és egyéb bírálati szempontokról történő információ-szerzést, melynek közzététele kötelező.

Hirdetmény: a közbeszerzésben egységes hirdetményminták kitöltésével és elektronikus úton történő közzétételével biztosítják a nyilvánosságot az ajánlatkérők eljárásainak.

Megkérdezhetem az önkormányzatot is közvetlenül?
Igen, az adat nyilvános. Ha az ajánlatkérő rendelkezik saját honlappal, akkor az önkormányzat által kötött szerződésnek is elérhetőnek kell lennie a honlapján.

15. Hogyan tudhatom meg, mennyit költ az önkormányzatom a közbeszerzési eljárásain keresztül?

Az önkormányzat kötelezettsége, hogy a közbeszerzés során kötött szerződéseit és az alól mentesülő, saját céggel kötött szerződéseit közzétegye saját honlapján.

Mit csináljak, ha nem találom a honlapján, pedig biztos vagyok benne, hogy volt közbeszerzési eljárása?
Közvetlenül az önkormányzathoz fordulhat, mivel ez közérdekű adatnak minősül.

És mi van az önkormányzat többi beszerzéseivel, amit nem közbeszerzési eljárás alapján folytatott le?
Ha közbeszereznie kellett volna, lehetőség van a törvény megkerülése miatt a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni.

16. Mi alapján bírálják el az ajánlatokat?

Előre megadott bírálati szempontok alapján, melyet az eljárást megindító hirdetményben nyilvánosságra kell hozni.

17. Kiket lehet kizárni a közbeszerzési eljárásból?

Aki például hamisan szolgáltatott adatot, vagy feketén foglalkoztatott alkalmazottat a közelmúltban, azt kötelező az ajánlatkérőnek kizárnia. Ha az ajánlatkérő előzetesen előírta, akkor a jogerősen megállapított és bírsággal sújtott kartellező is kizárásra kerül az eljárásból.

18. Ki lehet zárni azokat a pályázókat a további közbeszerzésekből, akik nem teljesítették a korábban kötött szerződésüket?

Amennyiben a szerződését nem teljesítette megfelelően az ajánlattevő, úgy szintén kizárható, melynek szigorú feltétele, hogy korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését két éven belül kelt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította. Előfeltétel, hogy ezen lehetséges kizáró ok alkalmazását az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírja.

Hova fordulhatok, ha engem jogtalanul kizártak az eljárásból?
A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.

19. Elérhető nyilvánosan a nyertes ajánlat?

Amennyiben a szerződés mellékletei között szerepel, akkor elviekben az ajánlatkérőknek a nyertes ajánlatot is közzé kell tenniük elektronikusan. Erre azonban a legritkább esetben kerül csak sor.

Ha nincs fent a honlapon, elkérhetem az ajánlatkérőtől?
Lehetőség van adatot kérni az ajánlatkérőtől.

20. Nyilvánosak a közbeszerzésben kötött szerződések?

Igen, minden esetben, ezek közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg.

Üzleti titok: üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Az üzleti titkok körét a közbeszerzési törvény korlátozza.

21. Nyilvánosak a nem közbeszerzésben kötött szerződések is?

Amennyiben a szerződést az ajánlatkérő ún. in-house módon kötötte, azaz saját tulajdonú, általa közvetlenül irányított közszolgáltatást végző cégével, úgy igen. Kötelesek közzétenni azokat a szerződéseket, amelyeknek az értéke az 5 millió forintot eléri, függetlenül attól, hogy közbeszereztek-e.

Mit csináljak, ha nem találom ezeket a szerződéseket?
Lehetőség van adatot kérni az ajánlatkérőtől.

Megkérhetem-e az önkormányzatot, hogy ne rakja ki a velem nem közbeszerzésben kötött szerződését?
Nem, csak egyes részeket, melyek üzleti titoknak minősülnek, lehet felismerhetetlenné tenni.

22. Hol lehet megtudni, hogy a nyertes pályázó teljesítette- e a közbeszerzési szerződésben vállaltakat?

Az ajánlatkérő köteles, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét.

23. Mit csináljak, ha alvállalkozó voltam és már teljesítettem, de nem fizettek ki és a fővállalkozó eltűnt?

A közbeszerzés ezt a kérdést nem kezeli, polgári bírósághoz lehet fordulni az ügyben.

24. Honnan szerezhetek tudomást arról, hogy ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását megtámadták és jogorvoslati eljárás indult ellene?

Külső, harmadik fél, amennyiben tárgyalás nélkül bonyolódik az eljárás, csak a határozat tartalmából szerezhet információt, ami elérhető a www.kozbeszerzes.hu – n.

Harmadik fél információt szerezhet még a jogorvoslati eljárásról azáltal, hogy a jogorvoslati kérelem meghatározott adatait közzé kell tennie az érintett ajánlatkérőnek a honlapon.

25. Ha nem vettem részt az eljárásban, indíthatok jogorvoslati eljárást?

Igen, akár potenciális ajánlattevőként lehetősége van eljárást indítani a hirdetménnyel kapcsolatban, amennyiben például az előírások kiszorítják az ajánlattételből a piac nagy részét, korlátozva ezzel a versenyt és ellehetetlenítve az ajánlattételt. Az eljárás eredményének támadásához szükséges a közvetlen részvétel vagy ajánlattétel és a közvetlen jogos érdek megsértésének bizonyítása közbeszerzési eljárásban.

26. Megkérdezhetem az önkormányzatot, hogy egy évben hányszor támadták meg a közbeszerzési eljárását, és abból hányban marasztalták el?

Igen, ez közérdekű adatnak minősül. A www.kozbeszerzes.hu –n elvileg le lehet válogatni a jogorvoslati határozatokat.

27. Megkérdezhetem-e az önkormányzatot arról, hogy mennyi jogorvoslati bírságot fizettek?

Igen, ez közérdekű adatnak minősül. A www.kozbeszerzes.hu – n elviekben le lehet válogatni a bírságokat ajánlatkérőként.

28. Nyilvánosak a közbeszerzési jogorvoslati eljárások?

Igen, szabadon be lehet ülni az eljárások tárgyalására, az eljárás eredményeként hozott határozat pedig szintén nyilvános.

29. Ellenőrzi valaki a közbeszerzéseket?

A belső ellenőrzésen kívül például az Állami Számvevőszék is ellenőrzi az ajánlatkérők közbeszerzéseit. Az ellenőrző hatóságokon kívül a hirdetmények közzétételével közvetett módon a Közbeszerzési Hatóság is lehetőséget kap a piacon zajló eljárások nyomon követésére.

30. Van valami speciális szakképzettség, ami ahhoz szükséges, hogy valaki „profi módon” tudjon közbeszerzési eljárásokat lefolytatni?

A közbeszerzési eljárások lefolytatásának nincs olyan feltétele, hogy csak egy adott végzettséggel lehessen eljárásokat lebonyolítani. A közbeszerzési referens-képzések közbeszerzési, polgári jogi, versenyjogi, továbbá pénzügyi szempontból készítik fel a hallgatókat az aktuális szabályok ismeretére és a jogorvoslati gyakorlat értelmezésének képességére. Kötelező végzettségi feltétel azonban nem létezik.

www.tiakademia.hu
Támogatónk:
Még több információ:
30 kérdés – 30 válasz

Címkék: Közbeszerzés

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó hírek

A Transparency International Magyarország 2006-os megalakulását követően egyik legfontosabb feladatának tartotta és tartja a...
×