Skip to content

Milyen árat fizet Magyarország az Európai Ügyészségből való kimaradásért?

Milyen árat fizet Magyarország az Európai Ügyészségből való kimaradásért?

A Transparency International Magyarország februárban nemzetközi konferenciát tartott az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, ezt követően pedig három kisebb, regionális eseményt szervez a téma köré. Az első ilyen, szegedi vendégek részvételével zajló online konferenciára április 1-jén került sor, amelyet több mint 90 résztvevő követett a meghívott előadók mellett. Miként a februári esemény, ez is Karsai Krisztinának, a Szegedi Tudományegyetem intézetvezetőjének a – Magyarország kimaradásának következményeit is elemző – tanulmányára épült.

 

A konferenciát Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a csatlakozás több okból is rendkívül fontos lenne, például azért, mert az Európai Ügyészség az egységesülő Európa egyik új intézménye. Hozzátette, a jogállamiság és a pártatlan igazságszolgáltatás csak nyomokban található meg jelenleg Magyarországon, a korrupciós bűncselekményeknek pedig gyakran nincs következménye. Mint mondta, a kormány döntése az Európai Ügyészségtől való távolmaradás mellett felér egy beismerő vallomással. (Martin József Péter beszédének kivonata ebben a korábbi blogposztunkban olvasható.)

Karsai Krisztina, a tanulmány szerzője előadásában arra világított rá, hogyan jutott el az európai integráció arra a szintre, hogy létrejöhessen az Európai Ügyészség. Mint elmondta, az új típusú bűncselekmények, a közös piac négy alapszabadságának védelméből eredő biztonsági kockázatok és az Európai Unió saját, tagállamoktól elváló érdekei új típusú, a hagyományos mechanizmusoktól eltérő megoldásokat tesznek szükségessé. Ezen kívül az EU pénzügyi érdekeinek védelme büntetőjogilag is indokolt, azonban ehhez a tagállamok hatóságainak szoros együttműködése és a szuverenitás hagyományostól eltérő értelmezése szükséges, hiszen az EU-nak nincs saját büntető igazságszolgáltatási rendszere. Így jutunk el az Európai Ügyészség felállításához, ami, mint Karsai Krisztina elmondta, egy, a tagállami büntető igazságszolgáltatási rendszerbe integrált új típusú eljárás, tagállamoktól részben független elemekkel.

Az ezt követő, az Európai Ügyészség jelentőségét megvitató kerekasztal-beszélgetés moderátora Nagy Gabriella, a TI Magyarország közpénzügyi programjainak vezetője volt, aki elsőként Szőnyi Amirát, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főosztályvezetőjét kérdezte arról, hogyan fog változni az OLAF szerepe az Európai Ügyészség indulásával. Szőnyi Amira elmondta, hogy a legnagyobb kihívást jelenleg az jelenti a számukra, hogy a folyamatban lévő vizsgálatokat átadják az Európai Ügyészségnek. A további működést illetően úgy gondolja, azok a tagállamok, amelyek eddig igényt tartottak az OLAF tapasztalatára, akár kiegészítő vizsgálat formájában, ezután is így fognak tenni, ami hatással lehet a többi ország álláspontjára is. Mint mondta, az együttműködés kialakulása nagyban függ a delegált ügyészek személyétől is.

A kerekasztal-beszélgetésben szintén részt vevő Nicholas Franssen, a Holland Igazságügyi és Védelmi Minisztérium tanácsosa részletesen ismertette, hogyan jutott el Hollandia a kezdeti távolmaradó állásponttól 2017-re a csatlakozási szándékuk bejelentésééig. Nicholas Franssen elmondta, többek között olyan ellenérvek merültek fel, mint a szuverenitás gyengülése, a nemzeti erőforrások potenciális túlterhelése, a külső szereplők szükségtelensége a büntető igazságszolgáltatást illetően, illetve, hogy az új intézmény korlátozná a nemzeti ügyészség döntési jogkörét a vádemelés tekintetében. Továbbá az a vélekedés is erős volt, hogy inkább a Eurojust és az OLAF fejlesztésére kellene koncentrálni egy ilyen intézmény felállítása helyett. Franssen kifejtette azt is: az Európai Ügyészségen az érdemi munka idén június elsejével kezdődik.

Ragány Zoltán ügyvéd, büntetőjogász hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy Magyarországnak mindenképp csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, hiszen, ha nem teszi, kimarad abból a jogalkotási folyamatból, ami az intézmény működésének alapját képezi majd. Az ügyvéd azonban szkeptikus a működés gyakorlati megvalósulását illetően, komoly konfliktusokra számít a tagállamok között az eltérő jogrendszerek miatt, illetve tart attól, hogy néhány szimbolikus jelentőségű ügyre korlátozódik az Európai Ügyészség tevékenysége.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője hozzátette, az elhangzottak mellett azért is támogatja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, mert ma Magyarországon politikai helyiérték alapján döntik el, hogy induljon-e büntetőeljárás valaki ellen. A csatlakozás az Európai Ügyészséghez változtatna ezen.

 

A Transparency International Magyarország megbízásából Dr. Karsai Krisztina által írt, „Az Európai Ügyészség és Magyarország – Kihívás vagy elszalasztott lehetőség? c. tanulmány ezen a címen olvasható.

 

A projektet, amelynek keretében a tanulmányt elkészítettük, illetve a konferenciát megszerveztük az Európai Unió Hercule III (2014-2020) programja támogatja, amelyet az Európai Bizottság hajt végre. Megalapításának célja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos tevékenységeket támogasson. (további információért látogasson el az alábbi honlapra: http://ec.europa.eu/anti_fraud/about-us/funding/index_en.htm)’

 

Ez a dokumentum kizárólag a szerző véleményét tükrözi, az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a benne foglalt információkért.

Kapcsolódó oldalak

Nincsenek kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó hírek

Nemzetközi konferencia keretében, február 4-én hozta nyilvánosságra legújabb, az Európai Ügyészségre vonatkozó tanulmányát a...
A hagyományoknak megfelelően december 9-én ismét megtartottuk évzáró konferenciánkat a Korrupciós Világnap alkalmából. Sajnos...
×