Mindhárom, a Transparency International Magyarország által a Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozó Kisfaludy2030 Zrt.-vel szemben kezdeményezett perben jogerősen úgy határozott a bíróság, hogy az állami cégnek ki kell adnia az általunk kért adatokat. Így a Mészáros Lőrinc tulajdonolta Hunguest Hotels 17 milliárdos közpénz hátterű támogatása, és a Laposa Bence borász által elnyert bő 140 milliós turisztikai támogatások mellett arra is fény derülhet, hogy Felcsút önkormányzata milyen jogcímen nyert el mintegy másfél milliárdnyi állami forrást a település turisztikai látványberuházásának fejlesztésére.

Másfél milliárd forintot nyert el Orbán Viktor kormányfő szülőfalujának önkormányzata a helyi, eredetileg árvízvédelmi céllal kialakított záportározó turisztikai fejlesztésére. A nagy összegű közpénzt a település a víztározó csónakázótóvá alakítására, valamint mások mellett egy étterem, sportpálya és egy gyalogoshíd megépítésére használja fel. Csakhogy, ahogy az ügyet leleplező cikkekből kiderült, Felcsút önkormányzatának a jelentős összegű támogatást egyedileg, azaz a nyilvánosság számára teljesen átláthatatlan módon ítélték meg. Az önkormányzat által kiírt vonatkozó közbeszerzést pedig nem meglepő módon nem más, mint Mészáros Lőrinc családi vállalkozása, a Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte el.

A Transparency International Magyarország ezért közérdekűadat-igénylés útján próbálta kikérni a támogatás odaítélését megalapozó dokumentumokat, és miután az MTÜ alá tartozó cég ennek nem tett eleget, az ügy a bíróságon folytatódott. A bíróság az év elején meghozott elsőfokú ítéletében is úgy vélte, hogy az általunk kért információkat nem lehet a nyilvánosság elől elrejteni. Az alperes Kisfaludy2030 az első-, majd a másodfokú eljárásban is azzal érvelt, hogy a vonatkozó dokumentumok közreadásával a felek üzleti érdekei sérülnének, és különben is, minden vonatkozó információ már korábban is elérhető volt a szervezet honlapján. 

A legmeglepőbb érve az állami cégnek mégis az volt, hogy a TI Magyarország nem várta meg a válaszadásra szánt 45 napos határidő lejártát, a pert pedig ebből kifolyólag “túl hamar” indítottuk el. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a TI Magyarország az eredetileg 45 napos válaszadási határidőt, amelyet a járvánnyal szembeni hatékony és eredményes védekezésre hivatkozva emelt meg a kormányzat a törvényben szereplő 15 napról annak háromszorosára, igenis kivárta, hiszen a közérdekűadat-igénylésünk benyújtását követően a Kisfaludy2030 mintegy fél évig ódázta az érdemi válasz megküldését számunkra.

A Kisfaludy2030 érvelése azonban a másodfokú eljárásban is elhasalt a bíróság előtt, így a cégnek ki kell adnia, hogy 

• pontosan kik, és milyen hivatalos eljárásban ítélték meg a másfél milliárdos egyedi támogatást Orbán Viktor szülőfalujának
• az eljárásról milyen hivatalos döntés született, és ennek folyományaként milyen szerződés köttetett a felek között
• az állami támogatások hatékony felhasználását miként ellenőrzik, valamint 
• Felcsút önkormányzata egyáltalán hogyan értesülhetett magáról a támogatás lehetőségéről.

A most született, sorban harmadik jogerős ítélettel így három perben is győztesen került ki a TI Magyarország az MTÜ alá tartozó Kisfaludy2030-al szemben. A legutóbbi, május végén született jogerős döntés értelmében a cégnek ki kell adnia, hogy milyen indokkal támogatták nem kevesebb, mint 17 milliárd forinttal a Mészáros Lőrinc tulajdonolta Hunguest Hotels Zrt-t és további több mint 7 milliárddal a szintén NER-érdekeltség Appeninn Hegyvidék Kft.-t. Emlékezetes: a Hunguest Hotels a Covid-járvány kitörését követően bezárta a szállodáinak nagy részét, és annak ellenére bocsátotta el a munkavállalóinak mintegy felét, hogy 17 milliárdos állami dotációban részesült egyebek mellett a munkahelyek megtartása érdekében. 

A Transparency International Magyarország egy másik, szintén jogerős ítélettel végződő perben elérte, hogy az Kisfaludy2030 Zrt.-nek ki kelljen adnia a Laposa Bence két cégének összesen bő 140 millió forintos állami támogatás odaítélését megalapozó dokumentumokat. A borász, aki a támogatások odaítélésével egy időben az MTÜ tanácsadója is volt, az ügy kipattanását követően lemondott az általa vezetett Balatoni Kör elnöki tisztségéről. A TI Magyarország arra volt kíváncsi ebben az ügyben, hogy a borász honnan értesülhetett a támogatás lehetőségéről, ezért az állami tulajdonú Kisfaludy2030 Zrt.-től megkérdeztük, hogy kiírt-e pályázatot, vagy közzétett-e egyáltalán bármilyen felhívást vagy kiírást a támogatások elosztásáról, valamint Laposa milyen pályázati anyagokat nyújtott be a közpénzek elnyerésére.  

Nem ezek voltak az egyetlen perek a közelmúltban, amelyet jogerősen elvesztett az MTÜ az ellene indított adatkérések nyomán. A 24.hu májusban írta meg, hogy Guller Zoltán, az állami turisztikai szervezet vezetője egy személyben dönthetett az MTÜ által egyedileg kiosztott támogatásokról. Ilyen formában több milliárd forintnyi közpénzt osztott ki az ügynökség, melynek egy jelentős része kormánypárti, vagy NER-közeli szereplőknél kötött ki.