Május végén árulta el a Kúria vonatkozó, harmadfokú, vagyis végérvényes ítélete nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy már 2021 végén megsemmisítették azon dokumentumokat, melyek – legalábbis elviekben – igazolták a több mint hatezer lélegeztetőgépet potom 180 milliárd forintért leszállító GR Technologies nevű maláj cég átláthatóságát. A tárcát vezető Szijjártó Péter egy TV-interjúban ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az ügyet. Mi pedig egy, a főkülügyérnek címzett nyílt levélben üdvözöltük a minisztériumi vizsgálatot. 

Nemrégiben a Népszava számolt be a Transparency International (TI) Magyarország által harmadfokon, a Kúria előtt is megnyert per nyomán arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium megsemmisítette azon dokumentumokat, melyek igazolták, hogy előzetesen elvégezték a maláj Datuk Vinod Sekhar érdekeltségébe tartozó GR Technologies nevű cég átláthatóságát igazoló vizsgálatokat. 

Emlékezetes: a gránitszilárdságúra módosított Alaptörvény 38. cikkének (4) pontja alapján az állami szervek csak is olyan céggel köthetnek közpénzen alapuló megállapodást, melynek tulajdonosi szerkezete és működése, valamint „az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége” átlátható. Utóbbi pont azért is különösen figyelemre méltó, mivel a cég tulajdonosát, Datuk Vinod Sekhart a biznisz nyélbe ütését követően hazájában a hatóságok mások mellett pénzmosás gyanújával vonták eljárás alá. 

A TI Magyarország ezért előbb közérdekűadat-igénylés útján, majd annak elutasítását követően peres eljárásban igyekezett elérni, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium közreadja a GR Technologies átláthatóságát igazoló dokumentumokat. Az általunk indított perben egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hivatalos eljárás keretében választották ki a GR Technologies nevű céget, illetve ha nem volt ilyen eljárás, ki döntött a céggel való szerződéskötésről; milyen módon győzött meg a minisztérium arról, hogy a vállalat megfelel-e az Alaptörvényben foglalt átláthatósági követelményeknek; valamint hogy milyen indokok mentén és ki döntött arról, hogy a végső vételárat  ne a lélegeztetőgépeket leszállító GR Technologiesnak, hanem egy-egy, Szingapúrban és Hongkongban bejegyzett cég számláira utalják. 

Ehhez képest a jogerős másodfokú ítélet, valamint a Kúria szintén a javunkra hozott harmadfokú döntését követően hidegzuhanykért érte szervezetünket a külügyi tárca válasza. A minisztérium ugyanis a TI Magyarországnak küldött, „jegyzőkönyv” névre hallgató dokumentum alapján az általunk megnyert perben kiadni rendelt dokumentumokat már 2021 novemberében megsemmisítették.  

Azért is tartjuk különösen fontosnak az átláthatósági vizsgálatot igazoló iratok nyilvánosságát, mivel amennyiben beigazolódna, hogy a magyar állam a közel 180 milliárd forintos üzlet nyélbe ütését megelőzően nem győződött meg a cég transzparens tulajdonosi hátteréről és szintén átlátható működéséről, abban az esetben az ügylet semmis, és a vételár teljes egészében visszajár a magyar adófizetőknek. 

Nem sokkal később, június első napjaiban a külügyi tárca vezetője az ATV Konkrétan című műsorának volt a vendége. Szijjártó Péter a műsorvezető kérdésére reagálva egyrészről értetlenkedésének adott hangot azt állítva, hogy az egész ügyről fogalma sincs, és különben is, ő biztosan nem adott utasítást a TI Magyarország által kiperelt iratok megsemmisítésére. A miniszter egyben ígéretet tett arra, hogy egy vizsgálat lefolytatását fogja kezdeményezni az általa vezetett tárcán belül. 

A TI Magyarország örömmel értesült Szijjártó Péter nyilatkozatáról. Úgy véljük, hogy a számunkra eljuttatott, „jegyzőkönyv” névre hallgató dokumentum alapján a GR Technologies átláthatósági vizsgálatát igazoló iratok megsemmisítése minden, csak nem törvényes, és amúgy a külügyminisztérium belső iratkezelési szabályzatát is sérti – ha és amennyiben valóban megtörtént azok ledarálása.  

Ugyanis, mint ahogy a vonatkozó levéltári törvény, és a külügyi tárca – egyébiránt szigorú előírásokat tartalmazó – iratkezelési szabályzata igen pontosan és részletesen meghatározza, hogy az állami szervek milyen keretek között „semmisíthetik meg” az kezelésükbe tartozó iratokat. Itt az idézőjel némi magyarázatra szorul: ugyanis gyakorta a jobb sorsra érdemes dokumentumokat az intézmények ténylegesen nem darálják le, hanem raktárban helyezik el, vagy más úton-módon gondoskodnak azok jövőbeni kezeléséről. 

A KKM által a TI Magyarországnak megküldött „jegyzőkönyvben” azonban nyoma sincs levéltári, vagy más jellegű ellenjegyzésnek. Ebből következően a TI Magyarország úgy véli, hogy amennyiben a vonatkozó dokumentumok megsemmisítése valóban végbement, az törvénysértően történt meg. Ebből fakadóan örömmel vettük Szijjártó Péter nyilatkozatát, aki egy belső minisztériumi vizsgálat lefolytatására tett ígéretet. Szervezetünk ezért a tárcavezetőt egy, a minisztérium hivatalos címére  eljuttatott és a honlapunkon is közzétett nyílt levélben emlékeztette az ügy részleteire, külön kérve a minisztertől a vonatkozó vizsgálat lefolytatását.  

Őszintén reméljük, hogy a KKM objektíven és szakszerűen folytatja le a vizsgálatot. Ennek érdekében közérdekűadat-igényléssel fogjuk kikérni a vizsgálat eredményét, mint ahogy az ügyben illetékes levéltáról is kikérjük a GR Technologies átláthatóságát igazoló dokumentumok – vélt vagy valós – megsemmisítését igazoló engedélyeket.