Március 29-én tárgyalta a Kúria harmadfokon azt a pert, melyet a közérdekűadat-igénylésének az elutasítását követően indított a Transparency International (TI) Magyarország a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM) szemben a malajziai beszállítótól vásárolt lélegeztetőgépek adatainak a nyilvánossága érdekében. A Kúria részben igazat adott nekünk, részben azonban, sajnálatos és érthetetlen módon, magáévá téve a KKM érvelését. Így az általunk eredetileg kikért adatoknak csak egy részét lesz módunk ténylegesen megismerni. 

A magyar állam a Covid-járvány kitörését követően döntött úgy, hogy ha kell, a négy égtáj felé kiküldött fürkészek és portyázók segítségével több ezer lélegeztetőgépet vásárol össze, minden- és bármi áron. Ekkor került képbe a Datuk Vinod Sekhar maláj üzletember tulajdonolta GR Technologies nevű cég, amely a becslések alapján nem kevesebb, mint az uniós átlagárhoz képest hatszoros áron szállította le azt a több mint hatezer lélegeztetőkészüléket a megrendelő magyar államnak, melyekért ellenértékként a Szijjártó Péter vezette tárca összesen 176 milliárd forint közpénzt szurkolt le. Csakhogy, mint kiderült, a szerződésben szereplő vételárat nem a maláj üzletember cégének, hanem rejtélyes szingapúri és hongkongi számlákra utalták át. 

A Szijjártó Péter vezette tárcától egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, milyen hivatalos eljárás keretében választották ki a GR Technologies nevű céget, illetve ha nem volt ilyen eljárás, ki döntött a céggel való szerződéskötésről; milyen módon győzött meg a minisztérium arról, hogy a vállalat megfelel-e a gránitszilárdságúra módosított Alaptörvényben foglalt átláthatósági követelményeknek; valamint hogy milyen indokok mentén és ki döntött arról, hogy a végső vételárat  ne a lélegeztetőgépeket leszállító GR Technologiesnak, hanem egy-egy, Szingapúrban és Hongkongban bejegyzett cég számláira utalják. A külügyi tárca előbb a közérdekűadat-igénylésünk elutasításakor, majd mind az első-, mind a másodfokú eljárásban arra hivatkozott, hogy nem ő kezeli az általunk kért adatokat, illetve azt is állították, hogy ilyen adatok nem is léteznek. A KKM érvelésének az volt a lényege, hogy ha születtek is döntések azokban a témákban, amikre rákérdeztünk, ezekről a döntésekről nem készült semmilyen írásba foglalt feljegyzés. A bíróság mind első, mind másodfokon nekünk adott igazat, vagyis nem fogadták el a KKM szóbeliségre alapított védekezését. A jogerős ítélet felülvizsgálatát a pervesztes a KKM kezdeményezte, így az ügy a Kúria elé került. 

A Kúria a tegnapi napon kihirdetett és egyelőre csak szóban indokolt döntése részben ellentétes az első és másodfokon eljáró bíróság döntésével. Ugyanis, ahogy a Kúria érvelt a szóbeli indoklásában, miután az alperes Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állította, hogy nem birtokolja, jogi szakkifejezéssel élve: nem kezeli a kért adatokat, mivel azokról nem készült semmilyen leirat, ki sem kell azokat adnia. Mindezt annak ellenére, hogy felperesként a TI Magyarország igazolta, hogy a fennálló jogszabályok alapján a Szijjártó Péter vezette tárcánál igenis léteznie kell az általunk kért dokumentumoknak. 

A Kúria döntése értelmében így nem tudhatjuk meg, hogy milyen eljárásban, vagy annak hiányában milyen döntés alapján esett az állam választása a GR Technologiesra, illetve mi alapozta meg azt az egyébként érthetetlen döntést, hogy a vételárat ne a maláj üzletember cégének, hanem rejtélyes külföldi számlákra utalják. 

A KKM azonban így is köteles lesz átadni a 176 milliárdos ügyletről befogadott számlákat és a teljesítési igazolásokat. Ki kell derüljön az is, hogy milyen alapon győződött meg az állam arról, hogy a lélegeztetőgépeket leszállító, GR Technologies nevű maláj cég megfelel az Alaptörvényben foglalt átláthatósági követelményeknek. Az átláthatósági vizsgálat iratait ugyanis meg kell kapjuk. 

Az alapokmány 38. cikkének (4) bekezdése szerint a magyar állam csak olyan szervezettel köthet szerződést, melynek tulajdonosi szerkezete és felépítése átlátható. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a magyar állam a maláj céggel szemben nem bizonyosodott meg annak transzparenciájáról, abban az esetben a GR Technologies-zal kötött szerződés semmis, a vételár pedig visszajár a magyar adófizetőknek. Ha kiderülne, hogy ezek a vizsgálatok elégtelenek voltak és netán nem is minősült átláthatónak a beszállító cég, akkor az egész ügylet semmisnek bizonyul. 

A Kúria ítélete alapján ezekre a kérdésekre kell válaszolnia a külügyi tárcának: 

1. Pontosan milyen módon győződött meg a KKM arról, hogy a GR Technologies SDN. BHD. nevű, Malajziában 1260885U számon regisztrált vállalat (a továbbiakban: Vállalat) megfelel az átláthatósági követelményeknek és a Vállalat átlátható szervezetnek minősül? 
2. A KKM küldje meg a Vállalattal megkötött szerződések alapján befogadott valamennyi számlát. 
3. A KKM másolatban küldje meg a Vállalattal megkötött szerződések alapján befogadott számlák megfizetését tanúsító valamennyi dokumentumot. 
4. A KKM másolatban küldje meg mindazokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a Vállalat megfelel az átláthatósági követelményeknek és a Vállalat átlátható szervezetnek minősül. 
5. A KKM másolatban küldje meg mindazokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a Vállalattal megkötött szerződések tekintetében teljesülnek az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdésében foglalt követelmények.) 

Amit nem fogunk megtudni: 

1. Mely személy, illetve mely szervezet engedélyezte, hogy a KKM szerződést kössön a Vállalattal? 
2. Engedélyezés hiányában mely személy, illetve mely szervezett döntött arról, hogy a KKM szerződést kössön a Vállalattal? 
3. Pontosan milyen eljárásban (például: pályáztatás, versenyeztetés, közbeszerzési eljárás, stb.) került sor a Vállalat kiválasztására? 
4. Kiválasztási eljárás hiányában hogyan került kapcsolatba a KKM a Vállalattal? 
5. Pontosan mely indokok alapján vállalta a KKM a Vállalattal 2020. év március hónap 23. napján és 25. napján megkötött szerződésekben azt, hogy az e szerződések (összesen 3 darab Fővárosi Törvényszék 64.P.22.319/2021/22. 2 szerződés) alapján fennálló fizetési kötelezettségét a Datuk Vinod Sekhar nevű természetes személynek a DBS BANK Ltd. nevű banknál vezetett számlájára teljesíti? 
6. Pontosan mely indokok alapján vállalta a KKM a Vállalattal 2020. év március hónap 26. napján megkötött No. Petra/GR/SRFA/2020/0326. számú szerződésben azt, hogy 29 060 000 USA dollárt a Silk Road Development Fund Management Holding Ltd. nevű szervezetnek a Bank of Communications (Hongkong) Limited nevű banknál vezetett számlájára, valamint 28 940 000 USA dollárt a Havelock International (Pte) LTD nevű szervezetnek az RHB Bank Berhad Singapore nevű banknál vezetett számlájára fizet meg? 
7. Pontosan mely indokok alapján vállalta a KKM a Vállalattal 2020. év március hónap 27. napján megkötött No. Petra/GR/PCR/. azonosítójú szerződésben azt, hogy 6 250 000 USA dollárt a Silk Road Development Fund Management Holding Ltd. nevű szervezetnek a Bank of Communications (Hongkong) Limited nevű banknál vezetett számlájára fizet meg? 
8. Pontosan mely indokok alapján vállalta a KKM a Vállalattal 2020. év március hónap 27. napján megkötött No. Petra/GR/SRFA/2020/0327B. számú szerződésben azt, hogy 32 195 000 USA dollárt a Silk Road Development Fund Management Holding Ltd. nevű szervezetnek a Bank of Communications (Hongkong) Limited nevű banknál vezetett számlájára, valamint 68 125 000 USA dollárt a Havelock International (Pte) LTD nevű szervezetnek az RHB Bank Berhad Singapore nevű banknál vezetett számlájára fizet meg? 

Az állam a Covid-járvány első időszakában hozzávetőlegesen 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt össze, melyeknek nagy része raktárban porosodik, miután a pandémia kezdetén is nyilvánvaló volt: nem volt és azóta sincs kellő számú szakember az eszközök üzemeltetésére. A készülékek azonban a kutyának sem kellenek, hiszen korábban ukázba kapta az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), hogy értékesítse tovább azokat. A TI Magyarország ez ügyben is közérdekűadat-igénylést nyújtott be, és miután az akkor Kásler Miklós vezette tárca megtagadta a választ, bíróság elé vittük az ügyet. Az időközben feldarabolt EMMI vonatkozó feladatait átvevő Belügyminisztériummal szemben folytatódó pert időközben másodfokon, jogerősen is megnyertük, ám a belügyi tárca is felülvizsgálati kérelemmel állt elő, ezért ebben az ügyben is a Kúria fogja kimondani a végső szót. 

Tegyük hozzá: míg Magyarországon évekkel a több ezer, sok esetben használhatatlan, és-vagy raktárban kihasználatlanul álló lélegeztetőgépek beszerzéséhez kapcsolódó adatok kiadásáért zajlanak a hivatalos eljárások, Malajziában a hatóságok mások mellett pénzmosás gyanújával indítottak eljárást Datuk Vinod Sekharral szemben. 

A Covid-járványhoz kapcsolódó, kétes hátterű állami beruházásokhoz kapcsolódó eredményeinket ebben a blogposztunkban foglaltuk össze.