Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködésből

Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködésből – így ünnepli a kormány 2016-ban a korrupció elleni küzdelem világnapját

Ma van a korrupció elleni küzdelem világnapja és ma tíz éves a Transparency International Magyarország (TI). A kormány sajátosan ünnepel: egyrészt elhagyta a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű, az átláthatóságért küzdő nemzetközi szervezetet, másrészt tovább lazította a közbeszerzési szabályokat.

Tíz éve harcolunk a korrupció ellen. Bátran. És nem csüggedünk.

Tíz éve alakult meg a korrupció ellen világszerte küzdő Transparency International magyarországi nemzeti tagozata. Az elmúlt évtized eseményei bőséggel adtak munkát a TI-nak, és úgy néz ki, hogy a közeljövőben is igen sok dolgunk lesz.

„A TI a kormányok korrupció elleni teljesítményét értékeli, függetlenül attól, hogy mely pártok vannak hatalmon az országban” – emelte ki Martin József Péter. A szervezet ügyvezető igazgatója emlékeztetett: a TI 2008-ban súlyos kritikával illetve az akkori szocialista-szabaddemokrata kormányzást, mert a korrupció intézményessé vált Magyarországon. A második és a harmadik Orbán-kormány korrupció elleni teljesítményét pedig a rendszerszintű visszaélések és a végrehajtó hatalmat ellenőrizni hivatott állami intézményrendszer szétzilálása miatt ítéli harmatgyengének a civil szervezet.

A TI az utóbbi években elsősorban a közpénzköltések nyomon követésére és a közérdekű adatok nyilvánosságára összpontosított. Az eddig 16 ezer közbeszerzési eljárást megvizsgáló programjuknak köszönhetően tudható, hogy Magyarországon a beszerzési eljárások közel kétharmadában felmerül a korrupció kockázata. A TI kutatásai világítottak rá arra is, hogy az európai uniós finanszírozású beruházások átlagosan 20-25%-kal túlárazottak, vagyis az uniós források negyede korrupciós járadékként folyik el. A TI számos alkalommal perel be állami szerveket, illetve közpénzt használó cégeket azért, hogy megismerhetővé váljanak a közérdekű adatok. A legtöbbször oknyomozó újságírókkal együttműködve indított eljárások annak ellenére sikeresek, hogy a kormány évek óta módszeresen szűkíti az információszabadságot. A TI győztes perei nagyban hozzájárultak például ahhoz is, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz juttatott 267 milliárd forint nem veszítette el közpénzjellegét.

A korrupt országok rosszul járnak. Mi is rosszul jártunk.

Nemcsak a TI, hanem a Magyarországon befektető, vagyis inkább a pénzüket más országba áthelyező üzletemberek is úgy vélik, hogy nálunk az állami intézmények rosszul teljesítenek. A Világgazdasági Fórum idén ősszel nyilvánosságra hozott felmérése szerint ez a magyar versenyképesség másfél évtizedes mélyrepülésének az elsődleges oka. A magyar intézményrendszer a vizsgált 138 országból a 114. helyen áll a versenyképességi rangsorban. Az üzletemberek úgy vélik, hogy a kormány döntései részrehajlóak és átláthatatlanok.

A polgárok sem bíznak az állami intézményekben, mert érzik, hogy Magyarországon a hatalom nem tudja, vagy nem akarja biztosítani, hogy mindenki azonos esélyekkel vehesse az akadályokat és a gazdaságban tisztességes legyen a verseny. A TI néhány hete nyilvánosságra hozott felmérése kimutatta: a magyarok több mint fele hatástalannak ítéli a kormány korrupció elleni intézkedéseit, és 57%-uk szerint rosszabb a korrupciós helyzet, mint 4 évvel ezelőtt. A bizalom hiányát jelzi az is, hogy 100 magyar közül mindössze 20 jelentené, ha korrupciót észlelne.

A magyar kormány így ünnepeli a korrupció elleni küzdelem világnapját

Magyarországon a közhatalom nem szereti és sokszor nem is tűri a kritikát. Ennek fájdalmas megnyilvánulása, hogy Magyarország alig néhány napja hagyta el az átláthatóság felett őrködő Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű nemzetközi szervezetet. Emellett, a kormány újfent módosította a közbeszerzési szabályokat, aminek hatására az eddigi 100 millió forint helyett immár 300 millió forintig lehet hirdetmény, azaz nyílt verseny nélkül közpénzből építési beruházásokat rendelni. Ráadásul az új törvény szerint az uniós pénzek elköltése esetén a kormány egyedi mentességet adhat. Pedig Magyarországon enélkül is gyakori, hogy az állami megrendeléseket az nyeri, aki közel áll a tűzhöz. Vagyis aki jóban van a hatalommal, annak nem kell igazából versenyeznie az üzletekért.

És így ünnepel a TI – kortárs művészeti kiállítás és jótékonysági aukció

A TI 10 kortárs képző- és iparművész alkotásait bemutató kiállítással ünnepeli 10 éves magyarországi fennállását. Ezek az alkotások a művészet nyelvén, sokszor meglehetős iróniával reflektálnak a közelmúlt hazai történéseire, a korrupciós botrányokra, egyszersmind kapcsolódnak a TI céljaihoz, az integritáshoz és az átláthatósághoz. Kiállító művészek: Baglyas Erika, Birkás Ákos, Borsos Lőrinc, Bukta Imre, Eperjesi Ágnes, Felsmann István, Gróf Ferenc, Kaszás Tamás, Nemes Csaba és Szalay Péter.

10-ev-10-eredmeny

Integritás és átláthatóság: a jó kormányzás zálogai

Az elmúlt évtized eseményei az sugallják, hogy a kormányok Magyarországon nem fékezik, hanem termelik a korrupciót. Az állami intézmények közül pedig nem ritkán azok is a kormány meghosszabbított karjaként működnek, amelyek eredeti rendeltetése éppen a végrehajtó hatalom kontrollja lenne. A TI hasznosnak tartja, ha párbeszéd zajlik a civil szervezetek és az állami intézmények vezetői között arról, hogy miként lehet jobbá tenni az országot. Ezért a korrupció elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett konferencián – egyéb programok mellett – Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Péterfalvy Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének, valamint az Állami Számvevőszék igazgatójának a részvételével az integritás és az átláthatóság megerősítésének az esélyeiről tanácskoznak.

A konferencia nyitóelőadását Tölgyessy Péter alkotmányjogász tartja, és felszólal Gajus Scheltema, Hollandia budapesti nagykövete is.

A mai eseményről bővebben ide kattintva olvashatnak.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!