Skip to content

Minden a 2022-es Korrupció Érzékelési Indexről

Minden a 2022-es Korrupció Érzékelési Indexről

Idén 28. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) a Transparency International (TI) Berlinben működő központja. 2022-ben Magyarország lett az Európai Unió legkorruptabb tagállama. Az eredmény az elmúlt bő évtizedben lezajlott, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését (state capture) és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamatoknak tudható be – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, január 31-én mutattak be Budapesten.  

Magyarország az EU sereghajtója 

Tovább romlott a hazai korrupciós helyzet a Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index – CPI) legfrissebb eredményei szerint: Magyarország 2022-ben 42 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 77. helyén végzett, 1 pontot és 4 helyezést rontva az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ez világviszonylatban közepes teljesítménynek tekinthető, az Európai Unión belül azonban Magyarország az utolsó helyre csúszott vissza.  

Magyarország eredménye jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól. Csehország és Szlovénia, más európai országokkal egyetemben 56 ponttal a 41. helyezést érte el. Lengyelország 55 ponttal a 45., Szlovákia 53 ponttal a 49., Horvátország 50 ponttal az 57. pozíciót szerezte meg a TI korrupciós rangsorában.

Magyarország európai uniós sereghajtó pozíciója az elmúlt bő egy évtizedben lezajlott, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését (state capture) és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat következménye. Míg hazánk 2012-ben az akkor 27 tagú Európai Unión belül a 19. helyen állt, teljesítménye trendszerűen romlott, és 2019-ben, majd 2021-ben már csak Bulgáriát tudhatta maga mögött. (2020-ban hármas holtverseny volt az utolsó helyen Magyarország, Románia és Bulgária között). 2022-re az egy évvel korábbi minimális előnyét is elveszítette hazánk az EU legszegényebb országával szemben: Bulgária valamelyest javított, Magyarország pedig rontott a pozícióján. Az elmúlt tíz évben Magyarország helyezése csökkent a legnagyobb mértékben a korrupciós világrangsorban. Az uniós pénzek kiszabadítása érdekében tett kormányzati intézkedések hatását a CPI most közzétett legfrissebb eredményei a felmérés hosszú átfutási ideje miatt – még nem tükrözik.  

 

Korrupció elleni küzdelem az ukrajnai háború árnyékában 

A Transparency International Berlinben működő Titkársága a CPI legfrissebb globális adatai kapcsán rámutat: egyértelmű kapcsolat áll fenn a korrupció nagysága, és az államok biztonságát fenyegető veszélyek között. „A korrupció veszélyesebb hellyé változtatja a világot. A kormányok korrupcióval szembeni, világszerte tapasztalható gyenge fellépése egyúttal az erőszak növekedésének a kockázatát is megnövelte, veszélybe sodorva az állampolgárokat. Jelen helyzetből az egyetlen kiút, ha a kormányok felveszik a korrupcióval szembeni harcot, kiállva az egész társadalom, nem pusztán egy szűk elit jólétének garantálása mellett” – mondta a nemzetközi CPI eredmények ismertetésekor Delia Ferreira Rubio, a TI globális elnöke.  

A jogállam nem áll helyre  

A Korrupció Érzékélési Index eredményeinek ismertetésével egy időben a TI Magyarország ezúttal is közzétette, ésa CPI-adatokkal egy időben mutatta be Budapesten a hazai korrupciós helyzetet átfogóan elemző éves Jelentését, amelyben a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések és az uniós források felhasználásának rendszerét, továbbá a korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta. 

2023.01.31. A Korrupció Érzékelési Index eredményeinek, és a TI Magyarország éves korrupciós jelentésének bemutatója fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

A 2022. év legjelentősebb fejleményei közé tartozik, hogy az áprilisi országgyűlési választás után, az EU történetében először az Európai Bizottság megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, feltételekhez kötve az európai uniós támogatások lehívását – állapítja meg a Jelentés jogállamiságról szóló része. Egy évtized után személetváltás ment végbe az Európai Unióban: immár sem az uniós intézmények, sem a tagállamok nem nézik tétlenül az egyes tagállamokban – elsősorban Magyarországon és Lengyelországban – tapasztalható jogsértéseket és a rendszerszintű korrupciót. A 2023. januári állapot szerint a jogállami mechanizmus alapján Magyarország a 2021-2027-es költségvetési ciklus három operatív programjából származó források 55 százalékához, azaz 6,3 milliárd euróhoz (mintegy 2500 milliárd forinthoz, a teljes kohéziós támogatás csaknem 30 százalékához) nem juthat hozzá mindaddig, amíg nem teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott 17 feltételt („mérföldkövet”). A helyreállítási alapokból (RRF) származó 5,8 milliárd euró (hozzávetőlegesen 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás lehívását pedig az unió 27 ún. „szuperfeltétel” teljesítéséhez kötötte.  

A Jelentés leszögezi: az EU nyomására létrejött, az uniós forrásokat érintő visszaéléseket visszaszorítani hivatott kormányzati lépések a NER-es időszak egyetlen komolyan vehető korrupció elleni intézkedéssorozatának tekinthetők. Ez azzal együtt így van, hogy a jócskán megkésett intézkedésekkel a kormány valódi célja a források megszerzése, nem pedig a jogállamiság helyreállítása. Utóbbira a TI Magyarország szerint a csomag nem is alkalmas, hiszen a korrupció átszővi az államszervezet működését. A visszaélések a rendszer részévé váltak, az állam foglyul ejtésének a folyamata már az előző évtized közepére befejeződött.  

2023.01.31. Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a Korrupció Érzékelési Index eredményeinek, és a TI Magyarország éves korrupciós jelentésének bemutatóján fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

„Ha a Bizottság valóban szigorúan ellenőrzi majd az új szabályok végrehajtását, a jövőben számítani lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések mérséklődésére, de arra nem, hogy semmissé válik az elmúlt évtized intézményi rombolása, és „egycsapásra” helyreáll a jogállam – mondta a Jelentés bemutatóján Martin József Péter. A TI Magyarország ügyvezető igazgatója hozzátette: ezért is sajnálatos, hogy az Európai Unió sokéves késéssel reagált a jogállamiság rendszerszintű megsértésére.”   

A korrupció melegágya a közbeszerzés 

Mint a Jelentésnek az uniós pénzek elosztásáról és a hazai közbeszerzésekről szóló részében olvasható: hiába volt Magyarország az uniós költségvetés egyik legnagyobb kedvezményezettje, az uniós pénzek beáramlása nem járult hozzá sem a hatékonyság, sem pedig a vállalkozások számával mért gazdasági aktivitás növekedéséhez, továbbá az egyenlőtlenségek sem csökkentek, ellenben nőtt a korrupció. Magyarországon a közbeszerzések összértéke 2022-ben minden eddigi rekordot megdöntött, miközben a közbeszerzési rendszer koncentrációja és korrupciós kitettsége jelentős.

2023.01.31. Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a Korrupció Érzékelési Index eredményeinek, és a TI Magyarország éves korrupciós jelentésének bemutatóján fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

Az Európai Bizottság több ízben is figyelmeztetett a verseny intenzitását számottevően csökkentő egyajánlatos tenderek kimagasló arányára. Az egyajánlatos eljárások 35 százalékos részesedése az uniós értékhatár feletti beszerzések körében továbbra is jóval meghaladja az Európai Unió által elvárt 15 százalékos szintet. A közpénzes megbízások elnyerésére irányuló versenyfeltételeket tovább rontja, hogy a legjelentősebb beszerzéseket a kormányzat rendszeresen kivonja – például a koronavírus járvány ürügyén vagy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – a hagyományos közbeszerzési eljárások alól. Mindez tavaly sem történt másként: a korábbi években indult, az uniós jogszabályokkal szembemenő koncessziós eljárásokat zártak le, rendre kormányközeli nyertesekkel (ilyen volt például a hulladékkezelésre, és az autópályák üzemeltetésére kiírt, két, egyaránt 35 évre szóló koncessziós eljárás). 

Magyarországon uniós mércével mérve kicsi a gazdasági teljesítmény 

Az Európai Unióban – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is erős korreláció mutatható ki a nemzeti jövedelem és a korrupció között. Magyarországon a koronavírus-járványt megelőző hét évben jelentős volt a gazdasági növekedés. Az ország 2022-re annak ellenére ragadt az EU alsóházában, vagyis a korrupcióval súlyosan fertőzött, ugyanakkor uniós összehasonlításban alacsony nemzeti jövedelemmel rendelkező tagállamok között, hogy az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) – a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint – 2013 és 2022 között nem kevesebb mint 39 százalékkal nőtt. Annak, hogy Magyarországnak nem sikerült jobb pozíciót elfoglalnia az EU-ban, a legfőbb oka a jogállami rombolás és a rendszerszintű korrupció.  

2023.01.31. A TI Magyarország munkatársai, Jávor Marcell Dénes kommunikációs menedzser, Martin József Péter ügyvezető igazgató és Ligeti Miklós jogi igazgató a Korrupció Érzékelési Index eredményeinek, és a TI Magyarország éves korrupciós jelentésének bemutatóján fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

A Jelentés szerint több, egymással összefüggő tényezőre vezethető vissza az, hogy a jogállami rombolás és a rendszerszintű korrupció ellenére 2016-tól intenzív beruházási aktivitás jellemezte a magyar gazdaságot, és nemcsak az állami, hanem a magánberuházások terén is (beruházási paradoxon). Utóbbi folyamat annak a követkeménye, hogy a haveri cégeknek és az oligarcháknak juttatott közpénzek idővel magánvagyonokká válnak; az inflációnál alacsonyabb hitelkamatok miatt éveken át forrásbőség jellemezte a hazai gazdaságot, valamint a közbeszerzések és az uniós forráselosztás rendszerszintű túlárazása javította a beruházási és a növekedési statisztikákat. Nem elhanyagolható továbbá az a tényező sem, hogy a gazdasági szereplők jelentős része az elmúlt évtized második felétől „beárazta” a jogállam megrendülését és a rendszerszintű korrupciót, egyfajta „új normaként” elfogadva azt.  

A TI Magyarország éves jelentése elérhető jelen írás csatolmányaként magyar és angol nyelven egyaránt a lap alján. 

*** 

A Korrupció Érzékelési Indexről 

A Korrupció Érzékelési Indexet 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben működő titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök üzletemberek és szakértők értékelései alapján állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupciós fertőzöttségét. 2022-ban 180 országról állt rendelkezésre megfelelő adat; Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. A Transparency International Berlinben működő titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagából számítják az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a „0” a korrupcióval leginkább, a „100” a legkevésbé fertőzött országot jelzi. A CPI módszertanának részletes ismertetése megtalálható a Transparency International honlapján. A Transparency International 2018-ban hitelességi tesztet kért az Európai Bizottságtól; a Joint Research Center auditja a CPI-t a korrupció mérésére alkalmas eszköznek találta. Utóbbi dokumentum a következő linken érhető el.

Kapcsolódó hírek

Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama a Transparency International 2022. évi Korrupció Érzékelési Indexe...
A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perception Index) 1995-ben került kialakításra, amely a...
×