A vidéki közösségek bevonását szolgáló projektünk első pécsi állomásán arra kerestük a választ, hogyan tud az oknyomozó újságírás a korrupció elleni fellépés hatékony eszközévé válni, és ebben milyen szerepe lehet az állampolgároknak. A beszélgetésre ismert helyi újságírók és médiaszakemberek mellett az ország legelismertebb oknyomozó újságírói is velünk tartottak.

„Ne féljenek!” – üzente Ács Dániel (444.hu), a ferencvárosi parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket feltáró dokumentumfilm szerzője azoknak az állampolgároknak, akiknek tudomásuk van valamilyen korrupciós ügyről, de tartanak a bejelentés esetleges következményeitől. A beszélgetésen a 444 szerzője mellett Pethő András (Direkt36), Babos Attila (Szabad Pécs) és Polyák Gábor (Pécsi Tudományegyetem, Mérték Médiaelemző Műhely) járták körül az oknyomozó újságírás helyzetét Magyarországon, Stemler Miklós (Magyar Narancs, HVG) moderálásával.

A panelbeszélgetést megelőzően Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója előadásában bemutatta, hogy a TI milyen eszközökkel küzd a közérdekű adatok nyilvánossá tételéért, illetve hogy milyen sikereket ért el többek között a letelepedési kötvényekkel és a taopénzekkel kapcsolatos adatkérésekben.

Ahogy az újságírói panelbeszélgetésben Polyák Gábor felidézte: a 2008-as gazdasági válság után a magyar médiában olyan változások zajlottak le, amelyek néhány évvel korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Elképesztően messzinek tűntek azok a bolgár kollégáktól hallott, egy-egy médium kormányközeli kézbe játszásáról szóló sztorik, amelyek ma már Magyarországon is mindennaposak – tette hozzá.

Ugyanakkor nemcsak a tulajdonosi koncentráció és a hirdetési piac átalakulása nehezíti napjainkban az újságírók dolgát: az amúgy rendkívül inspiráló és intellektuális kihívást jelentő munka mind pénzügyi, mind biztonsági feltételei egyre romlanak – értettek egyet a beszélgetés résztvevői. Ugyan konkrét fizikai fenyegetettség érzéséről egyikük sem számolt be, ahogy Pethő András fogalmazott, „a tartalomfogyasztási szokások valóban megváltoztak”, így egyre kevésbé reális opció az, hogy a médiatermékek csak hirdetésekből éljenek meg. Éppen ezért mind a három jelen lévő újság képviselői a közösségi finanszírozás kiterjesztésében látja a jövőt, amellyel kapcsolatban alapvetően bizakodóak.

„Szerencsére egyelőre fenntarthatónak tűnik. Évről évre sikerült bővítenünk az ebből a forrásból származó bevételeket. Persze, látjuk, hogy egyre többen próbálják hasonló módon megoldani a finanszírozásukat, így növekszik a verseny, de bízunk abban, hogy ezzel párhuzamosan nő azoknak az embereknek a száma is, akik hajlandók áldozni a független újságírásért” – fogalmazott Pethő András, a körülbelül 70 százalékban az olvasói által finanszírozott Direkt36 alapító-szerkesztője.

Babos Attila, a Szabad Pécs főszerkesztője hozzátette: helyi újságként nincs arra kapacitásuk, hogy csak oknyomozó cikkeket írjanak, és abban sem biztos, hogy egy év múlva tud még működni a szintén többségében közösségi finanszírozásból fenntartott lap.

A beszélgetést követően a résztvevőknek egy kvíz keretében arra is alkalmuk nyílt, hogy a korrupcióhoz való saját viszonyulásukra reflektáljanak. A kérdésekre adott válaszokból kiderült: a résztvevők többsége bár nem helyesli, de alapvetően elnéző a hálapénzzel és az autósiskolák korrupt gyakorlataival szemben, a saját munkahelyükön tapasztalt visszaéléseket viszont már kevésbé tolerálnák – a cégen belüli visszaélések miatt legtöbben belső etikai eljárásokat kezdeményeznének, de közbeszerzések esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság is népszerű opció volt. A reakciók alapján az is egyértelművé vált, hogy a résztvevők potenciális partnert látnak az újságírókban, és fontos eszközként tekintenek a nyilvánosságra a korrupciós esetek feltárásában.

A sorozat a közeljövőben hasonló eseményekkel folytatódik. Legközelebb Szegeden, a Grand Caféban járjuk körül az EP-választások lehetséges következményeit meghívott helyi és országosan ismert szakértőkkel, szeretettel várunk mindenkit!