Külföldi befektetések korrupciós kockázatai

A külföldi vesztegetést tiltó országok állítják elő a világexport kétharmadát, ez azonban nem jelenti azt, hogy a globális kivitel döntő része valóban mentes lenne a korrupciótól, állítja Transparency International (TI) Berlinben működő központja. A korrupció ellen világszerte küzdő szervezet augusztus 20-án nyilvánosságra hozott tanulmányából kiderül, hogy a Gazdasági Fejlődési és Együttműködési Szervezet (OECD) külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményét aláíró országok több mint felében egyetlen eljárás sem indult az elmúlt négy évben a külföldi befektetések során vesztegető vállalatok ellen. Magyarországon a vesztegetések üldözésére hivatott hatóságok, mindenekelőtt az ügyészség és a rendőrség megkérdőjelezhető szakmai függetlensége jelentősen rontja a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, amit a közérdekű bejelentők tényleges védelmének a hiánya csak tovább ront.

Berlin

Tizenegyedik alkalommal vizsgálta a Transparency International Berlinben működő titkársága, hogy a kormányok hogyan hajtják végre a külföldi befektetések korrupcióját felszámolni hivatott OECD-egyezményt. Az eredmény továbbra is lesújtó, hiszen, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is mindössze négy ország – az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc – alkalmazza következetesen és szigorúan az egyezmény rendelkezéseit.

Az egyezményt közepes mértékben vagy korlátozottan végrehajtó 15 ország között találjuk a legfejlettebb G7-országok közül Kanadát (közepes végrehajtás), továbbá az Európai Unió néhány nyugat-európai tagállamát, például Hollandiát, valamint a szintén G7 tag Franciaországot (korlátozott végrehajtás). Magyarország is az egyezményt csak korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik. Ugyanakkor számos régi és új EU tagállam, például Belgium, Spanyolország, és Csehország mellett olyan világkereskedelmi óriások is az egyezményt nem vagy alig végrehajtó országok közé tartoznak, mint a G7-ben is résztvevő Japán. Emiatt a világexportnak mindössze az ötöde származik olyan országból, amelynek a kormánya komolyan veszi a határon átnyúló vesztegetések üldözésére irányuló feladatait. Az OECD-egyezményben részes azon országok, amelyek elnézőek vagy tétlenek a külföldi befektetéseik során közhatalmi döntéshozókat korrumpáló cégekkel szemben, a globális export további 40%-át állítják elő.

Az OECD-egyezményt aláíró kormányok fele az elmúlt tizenhat évben nem volt képes megakadályozni azt, hogy a saját országukban működő vállalatok vesztegetéssel szerezzenek külföldi üzleteket, vagy korrumpálják a külföldi közbeszerzéseket. José Ugaz, a Transparency International globális elnöke szerint a

„kormányoknak felelniük kell azért, amiért büntetlenséget biztosítanak a külföldi befektetéseik során korrupcióval üzletet szerző cégeknek.”

Az OECD-egyezmény végrehajtásában élenjáró négy ország 2011 és 2014 között 215 büntetőeljárást folytatott le a külföldi befektetések során vesztegető vállalatokkal szemben és 59 új eljárást indított ugyanebben az időszakban. Ezzel szemben az egyezményben részes további 37 országban mindössze 93 nyomozás indult és ezek közül is csak harmincat sikerült lezárni az elmúlt négy év során.

A Transparency International mindennek ellenére lát reménykeltő fejleményeket is, hiszen három ország, közöttük az EU-tag Hollandia és Görögország elégségesre javította az egyezmény végrehajtása terén 2014-ben még elégtelen teljesítményét. Ezzel szemben egyedül Argentína rontotta 2015-ben elégtelenre a 2014-ben még kettes érdemjegyét, miközben Norvégia a tavalyihoz képest az eggyel jobb, az egyezményt közepes mértékben végrehajtó országok csoportjába lépett. A Transparency International Berlinben működő globális titkársága szerint a gazdasági szereplőknek és a korrupció ellen küzdő civil szervezeteknek nyomást kell gyakorolniuk a kormányokra az OECD-egyezmény következetes alkalmazása érdekében.

Budapest

Magyarország továbbra is az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményét korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik, és már harmadik éve nem képes javítani a helyezésén. A külföldi befektetési korrupciót tiltó egyezmény végrehajtását felmérő tanulmány Magyarországra vonatkozó fejezete arra mutat rá, hogy a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét. Megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A legfőbb ügyész meghatározó befolyást tud gyakorolni a nyomozásokra, szinte korlátlanul utasíthatja a beosztott ügyészeket és bármely ügyet magához vonhat vagy átszignálhat más ügyészre. Mindezt tetézi, hogy a parlamenti képviselők kétharmada által megválasztott legfőbb ügyész, a kilencéves mandátumának elteltét, illetve a hetvenedik életévének a betöltését követően is mindaddig hivatalban marad, amíg az utódját, szintén kétharmados többséggel, meg nem választják. Vagyis a parlamenti képviselők egyharmada, blokkoló kisebbségként, az új legfőbb ügyész megválasztásának a megakadályozásával, az idők végezetéig hivatalban tarthatja a legfőbb ügyészt.

Az Európa Tanácsnak a jogállamiság érvényre jutását vizsgáló testülete, a Velencei Bizottság, már 2012-es állásfoglalásában az ügyészi szervezeten belül a fékek és ellensúlyok rendszerének a kialakítását sürgette a legfőbb ügyész hatalmának korlátozása érdekében. A korrupció elleni országok csoportja (GRECO) idén júliusban nyilvánosságra hozott jelentésében úgy értékelte, hogy a legfőbb ügyész hivatali idejének korlátlan meghosszabbíthatósága lehetőséget ad az igazságszolgáltatás politikai befolyásolására. A GRECO e szabály eltörlése mellett azt is javasolta a magyar kormánynak, hogy szüntesse meg a legfőbb ügyész arra vonatkozó jogát, hogy egyedi ügyeket indokolás nélkül elvegyen az eljáró ügyésztől és a nyomozást másik ügyészre bízza.

A közérdekű bejelentők tényleges védelmének a hiánya tovább rontja a magyarországi korrupció elleni küzdelem hatékonyságát. A TI Magyarország hiába tiltakozott már 2013-ban az elégtelen bejelentővédelmi szabályok miatt, a kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket. Emiatt azok a polgárok, akik korrupcióra vonatkozó bejelentést tesznek, vagy nyilvánosságra hozzák az általuk észlelt korrupciós ügyet, nem számíthatnak arra, hogy az állam megvédi őket. Ehelyett megtorlás, sőt, akár hatósági vegzálás lehet az osztályrészük. Bár a kormány, a korrupció elleni program idén februárban vitára bocsátott tervezetében vállalta a közérdekű bejelentők védelmének a megerősítését, a végleges korrupció elleni stratégia már nem számolt ezzel a lehetőséggel.

„Bár Magyarország az elsők között írta alá az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményét, ez az elmúlt tizenöt évben mégsem segített a korrupció megfékezésében”

– emlékeztetett Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A korrupció ellen küzdő szakember arra is rámutatott, hogy a TI Berlinben bemutatott tanulmánya szerint a magyarországi bűnüldözés évek óta egyetlen komoly nemzetközi vesztegetési ügyet sem tudott feltárni. A magyarországi TI szerint áttörést az hozhatna, ha a kormány, a hazai civilek és a nemzetközi szervezetek ajánlásait megfogadva, valós védelmet nyújtana a közérdekű bejelentőknek és garantálná a nyomozások befolyásmentességét.

Melléklet:

Az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményének végrehajtása az aláíró országokban* (az országok sorrendje tükrözi a világexport részesedésüket)

Aktív végrehajtó országok – világexport részesedés: 22.8 %

Amerikai Egyesült Államok
Német Szövetségi Köztársaság
Egyesült Királyság
Svájc

Közepes végrehajtó országok – világexport részesedés: 8.8%

Olaszország
Kanada
Ausztrália
Ausztria
Norvégia
Finnország

Korlátozott végrehajtó országok – világexport részesedés: 12.7%

Franciaország
Hollandia
Dél-Korea
Svédország
Magyarország
Dél Afrikai Köztársaság
Portugália
Görögország
Új Zéland

Gyenge végrehajtó országok / végre nem hajtó országok – világexport részesedés 20.4%

Japán
Oroszország**
Spanyolország
Belgium
Mexikó
Brazília
Írország
Lengyelország
Törökország
Dánia
Csehország
Luxembourg
Argentína
Chile
Izrael
Szlovákia
Kolumbia**
Szlovénia
Bulgária
Észtország

Izland és Lettország a világexportból való alacsony részesedésük miatt nem szerepelnek a felmérésben, Litvánia pedig azért nem került a listára, mert rövid ideje (2014 januárjában) csatlakozott az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményéhez.

** Az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezménye Oroszországban 2012 áprilisában, Kolumbiában 2013 januárjában lépett életbe, amit a felmérésben a követelmények arányos mérséklésével vettek figyelembe.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!