Skip to content

Közzétesszük a 35 éves sztrádakoncesszió háttérszámításait 

Közzétesszük a 35 éves sztrádakoncesszió háttérszámításait 

Egy kisebb csodával ér fel, hogy másfél évvel az adatigénylésünk benyújtását követően a Nemzeti Koncessziós Iroda eljuttatta nekünk az időközben a Szijj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé sorolt Themis magántőkealapnak 35 évre megítélt autópálya-koncesszió háttérszámításait. Pedig a Rogán Antal propagandaminiszter felügyelte koncessziós iroda minden tőle telhetőt elkövetett, hogy kimerítse a jogi lehetőségeket az adatok közzétételének az elodázása érdekében. Mi most nyilvánosságra hozzuk a dokumentumokat. 

Napra pontosan másfél évvel ezelőtt fordult közérdekűadat-igényléssel a Transparency International (TI) Magyarország a Nemzeti Koncessziós Irodához (NKOI), hogy kikérjük a hazai gyorsforgalmi utak 35 évre szóló koncesszióba adását megalapozó háttérszámításokat. Miután elutasító választ kaptunk, bírósághoz fordultunk, és az eljárást nemcsak első- és másodfokon, hanem végül a Kúria előtt is megnyertünk. A Kúria végérvényes ítélete értelmében az NKOI-nak a rendelkezésünkre kellett bocsátania azt a dokumentumot, amelyet annyira féltették, hogy még a bíróságnak sem voltak hajlandóak megmutatni.   

A Kúria ítéletét követő hivatalos határidő előtt egy héttel levélben emlékeztettük az NKOI-t, hogy már csak pár napjuk maradt a háttérszámítások kiadására. Az adatokat végül szerdán nulla óra után négy perccel, vagyis az utolsó pillanatban, sőt, ha szigorúan vesszük, akkor a december 13-ai, azaz keddi határidő lejárta után 4 perccel kaptuk meg. A sokáig titkolt 20 oldalas dokumentum mellé az NKOI egy nyers adatokat tartalmazó táblázatot is mellékelt. Most közreadjuk a számításokat, melyeket bárki szabadon megismerhet. A TI Magyarország időközben szakértőkkel is felvette a kapcsolatot, hogy megtudjuk, megalapozottak-e a háttérszámítások, amelyek alapján az állam jó gondolatnak tartotta 35 évre koncesszióba adni a sztrádaépítést és -üzemeltetést.  

2021. nyarán határozta el a kormány, hogy mintegy 2 ezer kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatot szervez ki magáncégeknek. A koncessziós eljárásban az állami tendereken hatalmas megbízásokat elnyerő oligarchák érdekeltsége nyerte el a sztrádák üzemeltetésének és fenntartásának a jogát 35 évre. A felcsúti gázszerelő Mészáros Lőrinchez és a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató Szijj Lászlóhoz köthető Themis nevű magántőkealap vezette konzorcium a gyorsforgalmi utak kezeléséért évente nettó közel 100 millió forintot kap az államtól – sztrádakilométerenként. A koncesszió három és fél évtizedes tartama alatt 5 és fél ezer milliárd forint üti a szerencsés nyertesek markát.

Rogán Antal az áprilisi választásokat követő miniszteri meghallgatása után újságírói kérdésre válaszolva ígéretet tett, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László vezette konzorciummal való szerződéskötést követően rögvest közreadják azokat az adatokat, amelyek átadására a TI-Magyarország által indított perben akkor már a bíróság másodfokú, jogerős ítélete kötelezte az államot. A miniszternek sajnos nem sikerült igazat mondania, ugyanis az NKI aznap, amikor Rogán Antal a valótlannak bizonyult ígéretét megtette, nem az adatokat adta át, hanem a jogerős bírósági döntés Kúria által történő felülvizsgálatát kérelmezte. A Kúria, változtatás nélkül helybenhagyva a másodfokú ítéletet, szeptember végén a TI-Magyarország javára döntött. 

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter arra is kitért a fentebb idézett április megszólalásában, hogy az Európai Uniónak nincs oka érdemben vizsgálni a hazai sztrádák koncessziós kiszervezését. Rogán Antal elmondása szerint az eljárás során a kormány minden előírást messzemenőkig betartott és különben is, az Unió a más tagállamokban lefolytatott hasonló eljárásokat korábban nem kifogásolta.  

A TI Magyarország azonban akkor és most is úgy véli, hogy a hazai gyorsforgalmi úthálózat 35 éves koncesszióba átadása nemcsak rossz üzlet a magyar embereknek, hanem szembemegy a vonatkozó uniós irányelvekkel. Éppen emiatt gondoljuk azt, hogy az Európai Bizottságnak nagyon is van jogi alapja ahhoz, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarországgal szemben. Időközben a Bizottság vizsgálatot indított az ügyben.  

 

Kapcsolódó oldalak

Nincsenek kapcsolódó oldalak
×