A Transparency International Magyarország Alapítvány 2023-ban is folytatta a korrupció kutatása és feltárása, valamint a tisztességes és átlátható közélet megteremtésének érdekében végzett közhasznú tevékenységét. Ennek érdekében, felülteljesítve a törvényi előírásokat, valamint biztosítva szervezetünk működésének teljes átláthatóságát az idei évben is közzétesszük a TI Magyarország a 2023-es évről szóló közhasznúsági jelentését, a Transaprency International Magyarország Alapítvány működését ellenőrző független könyvvizsgálói jelentést, valamint az ehhez kapcsolódó dokumentumokat.

A Transparency International Magyarország Alapítvány (a továbbiakban: TI Magyarország) 2023-ban is folytatta a korrupció kutatása és feltárása, valamint a tisztességes és átlátható közélet megteremtésének érdekében végzett közhasznú tevékenységét. A TI Magyarország a berlini székhelyű nemzetközi mozgalom értékeit – átláthatóság, elszámoltathatóság, felelősségvállalás, méltányosság, demokrácia – szem előtt tartva aktívan fellép a korrupció ellen. A szervezet tájékoztatja a nyilvánosságot a korrupciós esetekről, küzd a közérdekű adatok nyilvánosságáért, beadványokat juttat el a hazai és nemzetközi döntéshozókhoz, pereket indít a közérdekű adatok nyilvánosságáért, segíti a visszaélések kárvallottjait, továbbá új kutatásokat és elemzéseket tesz közzé, valamint előadásokat és képzéseket tart a témában.

A korrupció Magyarországon átszövi a politikát és a gazdaságot, létezik szervezett és rendszerszintű formában, és jelen van a mindennapokban is. Bár a korrupció Magyarországon több évszázados, a diktatúrákon és a rövid demokratikus időszakokon átívelő „történelmi” probléma, a visszaéléseknek a természete 2010 után – a megelőző húsz évhez képest – megváltozott. Az elmúlt évtizedben a korrupciónak az uniós országok között egyedinek tekinthető, végletesen központosított mintázata alakult ki. A 2010-es évek közepére megszűnt a hatalommegosztás. A kormány szinte teljesen felszámolta az államhatalmi intézmények szakmai és szervezeti autonómiáját, és azokat iránta elkötelezett személyek irányítása alá juttatta. Példátlan központosítás ment végbe az intézményrendszerben, ami eszközéül szolgált a jogállamiság kiiktatásával végrehajtott elitcserének és tulajdonátcsoportosításnak.

Miként arra a TI Magyarország mutatott rá tíz éve elsőként: a 2010 óta zajló politikai térfoglalás a közhatalom foglyul ejtésével („state capture”) járt. Magyarországon az állam foglyul ejtésének sajátos, „politikai” formája valósult meg: politikusok és befolyásos gazdasági érdekcsoportok (oligarchák) informális és átláthatatlan hálózata vonta ellenőrzése alá a közhatalmat. A koronavírus-járvány 2020 márciusi kitörése óta Magyarországon – különböző jogcímeken – szinte megszakítás nélküli a veszélyhelyzet, ami önmagában súlyosan sérti a jogállamiság normáit.

A fékek és ellensúlyok rendszeréből mára nem sok maradt. A joguralom utolsó bástyájának tekintett bíróságokon nagy a nyomás; az igazságszolgáltatás ügyészségi ága pedig az Orbán-rendszerben soha nem volt autonóm. A 2023-ban – az EU nyomására, az egyik feltételességi eljárás folyományaként – megvalósult igazságügyi reform tartalmaz előremutató elemeket – például felszámolta azt az abszurd gyakorlatot, hogy az állami szervek képviselői az Alkotmánybírósághoz fordulhattak, amennyiben nem értettek egyet egy-egy bírósági döntéssel – mégsem szabadította fel a bíróságokat a kormányzati nyomás alól, ahhoz ugyanis a jogállam újbóli felépítésére lenne szükség. A legfőbb gond az, hogy a reform elkésett, a NER 14. évében a bíróságok is egyre nehezebben tudják kivonni magukat a kormány befolyása alól.

Az Európai Unió jelenleg három csatornán (feltételességi rezsimen) keresztül – összesen 27 „mérföldkővel” – kísérli meg helyreállítani a jogállamiság egyes elemeit és megtisztítani az uniós forrásokat az uniós pénzektől. Ez a törekvés mindenképpen üdvözlendő, még akkor is, ha rövid távon átütő eredményekkel nem kecsegtet, mivel az autokrata, haveri államkapitalista rendszer mára megcsontosodott. Bár vannak előremutató lépések – az igazságügyi reformon kívül például az uniós forrásból megvalósult egyajánlatos beszerzések arányának csökkentése – ez azonban a nagyképen egyelőre nem változtat. Az, hogy az EU nyomására elfogadott korrupció elleni törvények legjobb esetben is felemásra sikerültek, nem a véletlen műve, hiszen a folyamatos pávatánccal az Orbán-kormány elsődleges célja az uniós forrásokhoz való minél teljesebb hozzáférés, nem pedig a jogállam helyreállítása és a korrupció visszaszorítása.

A formai értelemben teljesült követelmények („szupermérföldkövek”) között tartjuk számon az Integritás Hatóság (IH) 2022 végi felállítását, amelynek feladata az európai uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélésekkel szembeni fellépés. Miközben álláspontunk szerint egyértelmű, hogy a magyar Országgyűlés mellett az Európai Bizottságnak is rendszeres beszámolásra kötelezett IH nem vált foglyul ejtett intézménnyé, az is látszik: igen korlátozott jogosítványokkal rendelkezik. Az IH ezért ki van szolgáltatva a többi állami szerv együttműködési készségének, amelyek viszont szinte kivétel nélkül részesei a foglyul ejtett államhatalomnak. A Hatóság eredményessége ezért elsőrendűen abban (lesz) mérhető, hogy milyen mértékben tud vagy akar konfliktust vállalni a foglyul ejtett állam intézményeivel, milyen mértékben szegül ellen a korrupcióval kapcsolatos kormányzati narratíváknak, mennyire képes konkrét ügyeket eljuttatni a büntetőjogi szankciókig, illetve konkrét korrupciós ügyekben mennyire használja a nyilvánosságot. Úgy véljük, hogy – a jelenlegi, szűkös mandátumon belül is – mindegyik területen van még hová fejlődnie az IH-nak.

A TI Magyarország – a korrupció ellen küzdő két további független szervezettel, a K-Monitorral és az Átlátszó.hu-val együtt – részt vesz az IH mellett működő Korrupció Ellenes Munkacsoportban. Az elmúlt csaknem másfél év tapasztalatai azt mutatják, bár lehetséges a Munkacsoportban képviselettel rendelkező egyes államhatalmi szervezetek és a civil tagok között az elemi szintű kommunikáció, a működés egyelőre nehézkes és túlzottan bürokratikus. Az állami oldal inaktivitása gátolja az érdemi munkát. Ennek ellenére a TI Magyarország – összhangban a két másik szervezettel – úgy véli: érdemes ezt a csatornát is felhasználnia arra, hogy álláspontját a magyar állami szervek, a közvélemény és az Európai Unió felé is felerősítse.

A magyar Országgyűlés 2023 decemberében megszavazta az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt, és 2024. február elsejével felállították a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A TI Magyarország ezt a jogszabályt, illetve a hivatalt az adófizetők rengeteg pénzét felemésztő,szükségtelen, Alaptörvény-ellenes és az alapvető uniós normákkal és a tételes EU-joganyaggal ellentétes kormányzati kezdeményezésnek tartja. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett ez ügyben a magyar kormánnyal szemben.

*

A TI Magyarország 2023-ban is folytatta a korrupció kutatása és feltárása, valamint a tisztességes közélet megteremtésének érdekében végzett közhasznú tevékenységét. Szerteágazó tevékenységeink közül itt csak párat emelünk ki.

2023 decemberében, a Korrupcióellenes Világnap alkalmából arra vállalkoztunk, hogy felvázoljuk a NER által kiépített rendszerszintű korrupció fogságából kivezető utat. Ezért állítottuk össze, és tettük közzé a Fehér Könyvet, amelyben neves szakértők fejtették ki a véleményüket arról, miképpen lehetne helyrehozni a NER által 2010 óta véghez vitt jogállami és gazdasági rombolást, így például Baka András jogtudós, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, Stefano Bottoni, a firenzei egyetem történésze, valamint Polyák Gábor és Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemző Műhely vezetői.

Annak reményében, hogy a jó példa ragadós, a Fehér Könyvben tíz olyan, európai uniós pénzekből finanszírozott fejlesztést ismertettünk, amelyek bizonyítják: a közjót semmilyen módon nem szolgáló, túlárazott közbeszerzések, az értelmetlen turisztikai beruházások és a lomb nélküli lombkoronasétányok hazájában a gazdaság és a helyi közösségek érdekeit előmozdítva is véghez lehet vinni fejlesztéseket. Az eseteket persze nagyítóval kellett keresni, mert az uniós támogatásoknak legalább a harmada az elmúlt években sajnos illetéktelen kezekbe került.

A tíz esettanulmány közül felkérésünkre három fejlesztésről a neves humorista, a Dumaszínház egyik alapítója, Litkai Gergely készített Leleplező címmel egy-egy „oknyomozó” riportot.

Tavaly májusban mutattuk be az új interaktív felületünket, a Tenderbajnokot. A közbeszerzési adatokon alapuló adatbázisunk kimutatása alapján a 2018 és 2020 közötti időszakban Szíjj László és Mészáros Lőrinc nyerték a legtöbb pénzt közbeszerzéseken. A Tenderbajnok rávilágít: a két oligarcha, vagyis a Szijjártó Péter külügyminisztert luxusjachtoztató tiszakécskei Szíjj László és az Orbán Viktor gyermekkori kebelbarátjaként közismertté vált felcsúti Mészáros Lőrinc érdekeltségei nyerték a legtöbb közbeszerzést.

Az adatokat mindezek után frissítettük a 2021. évre vonatkozó közbeszerzési adatokkal és céges beszámolókkal. A frissített adatok alapján új tenderbajnokot avattunk: 2019-2021 között végső, haszonhúzó tulajdonosként Mészáros Lőrinc és érdekeltségei zsebelték be a legnagyobb összeget, közel 1141 milliárd forintot, amivel a teljes közbeszerzési piac 16 százalékát uralták.

Az 56 oldal terjedelmű közhasznúsági jelentésünkből továbbá kiderül:

• 2023-ban három közérdekűadat-pert indítottunk, ezek közül egyet jogerősen, kettőt első fokon megnyertünk.
• A korábbi években indított perek közül hat eljárásban nyertünk 2023-ban a Kúria előtt.
• További négy, szintén korábban indult ügyben 2023-ban jogerősen nyertünk.
• Három, még 2021-2022 folyamán indult pert ugyanakkor elveszítettünk 2023-ban.

Célunk egy élhetőbb, lényegesen kevésbé korrupt és megosztott Magyarország, ahol a joguralom és a teljesítmény válnak orientációs ponttá. Ebben a hitünk szerint nemes küzdelemben továbbra is számítunk partnereink támogatására és együttműködésére, sikert ugyanis csak együtt érhetünk el! 

A 2023. évi közhasznúsági jelentéseink, valamint a további kapcsolódó dokumentumok elérhetőek jelen írás csatolmányaként.