Összekeveri az almát a körtével a kormány, amikor a sajtóperek szabályait akarja ráhúzni az információszabadság perekre.

Újabb törvénymódosítással keresi az Európai Bizottság kegyeit, no és a rendszerszintű korrupció miatt jogosan visszatartott pénzét a kormány. A társadalmi és a szakmai egyeztetés nyűgjétől ezúttal is megkímélte magát a hatalom, hiszen a kedden a parlamentnek benyújtott törvénymódosítást civilek és szakmai szervezetek nem, csakis annak összeállítói látták előzőleg. Az információszabadság törvény minap elfogadott első módosításában gyakorlatilag felszámolták a költségtérítést és újra lerövidítették a közérdekű adatok kiadásának a Covid-járvány idején irreálisan meghosszabbított határidejét, a most eszközölni kívánt változtatás a közérdekű adatok megismerésére irányuló perek gyorsítását célozza.

Való igaz, ezeknek a pereknek és magának az információszabadságnak az egyik rákfenéje éppen az időszerűség hiánya, vagyis az, hogy ha az adatot birtokló állami szerv nem hajlandó reagálni a megkeresésekre. Ebből a gyakorlatból következően pedig gyakran hosszú hónapokon, vagy akár éveken át kell perlekedni a válaszadástól ódzkodó intézményekkel, és még a pernyerés sem jelent feltétlen garanciát a kért információt megszerzésére. Az ezen a téren szerzett bőséges tapasztalatainkról hosszan tudnánk írni, de ettől most megkíméljük az olvasót.

A kormány által előterjesztett újabb módosítás a sajtóper szigorú szabályait és az ott megszokott rövid határidőket rendelné alkalmazni az információszabadság perekre is, ez azonban legjobb esetben is a kormány tájékozatlanságából eredő félreértés lehet. A közérdekű adatok megismerésére irányuló perek, bár jellemzően nem járnak kiugróan komoly bizonyítási teherrel, annál azért összetettebbek, hogysem háromnapos időkeretben le lehetne pörgetni az érvelést, és ugyanennyi idő elegendő lenne arra, hogy az adatigénylő megfelelő minőségben reagáljon az adatkezelő védekezésére. A nagy sietség a végén tárgyalások elhalasztásához fog vezetni, és máris ugyanott vagyunk, ahol jelenleg. Az elektronikus kézbesítés helyett a kizárólagos postai kézbesítés újbóli bevezetése sem fogja gyorsítani az ítélethozatalt, hogy finoman fogalmazzunk.

Ennél azonban sokkalta súlyosabb probléma az, hogy a kormány mintha szándékosan célt tévesztene, és sajnálatos módon nem először, ha a közérdekű adatok nyilvánosságáról van szó. A fő gond ugyanis sosem a perek lassúsága volt, hanem az, hogy egyáltalán bírósághoz kell fordulni, mert az adatkezelők maguktól nem adják ki az adatokat. A most az Orbán Viktor hű padtársa, a miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Semjén Zsolt által benyújtott, valójában azonban az igazságügyi tárca által jegyzett törvénymódosítás egyértelmű jelét adja annak, hogy a kormány továbbra sem hajlandó szembenézni, ezzel. Márpedig azok az állami szervek, önkormányzatok és közpénzt használó szervezetek, amelyek jelenleg rutinszerűen megtagadják a hozzájuk benyújtott adatigénylések teljesítését, nem fognak változtatni a hozzáállásukon azért, mert a jelenleginél pörgősebb és szigorúbb eljárási keretek között zajló perben kell majd helytállniuk abban az esetben, ha az adatigénylő végül a bíróság elé viszi az ügyet.

Ahogyan a fentebb említett, a határidőket lerövidítő, és a közérdekű adatok kiadásáért cserébe elvárt költségtérítést lényegileg felszámoló korábbi módosítás, úgy a most benyújtott módosító javaslat szerinti szabályozás sem fog áttörést hozni a közérdekű adatok megismerhetősége terén. A kormány kísérletei, még ha jó szándékúnak is tekintjük azokat, legfeljebb annyit érnek, mintha az emberölések számának csökkentése érdekében a gyilkossági nyomozások gyorsítását javasolná és tudomást sem venne a bűnmegelőzés egyébként rendelkezésre álló és bevethető eszköztáráról.