A Transparency International Magyarország számos korrupciós kockázatra hívta fel a figyelmet az új alkotmányról szóló törvényjavaslatban, amelynek módosító indítványairól ma szavaz az Országgyűlés. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet azt is nehezményezte, hogy az új alkotmány a jogalkotási és a társadalmi részvételről szóló törvények teljes mellőzésével született.
A jogalkotásról szóló törvény megkerülésével a Parlament elé került törvényjavaslat társadalmi egyeztetése elmaradt. Mégis, mi fontosnak tartottuk az új alkotmány korrupciós kockázatainak vizsgálatát
– mondta Földes Ádám, a Transparency International (TI) magyarországi tagozatának igazgatója. „A hatályos jogalkotási törvénnyel ellentétes az is, hogy a kapcsolódó sarkalatos törvények tervezetei közül egy sem ismert, és az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről sem lehet semmit tudni” – sorolta az alkotmányozás folyamatával kapcsolatos aggályait a TI vezetője.
A korrupcióellenes szervezet állásfoglalásában problémaként jelölte meg, hogy szűkítik az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát és fenntartják a testület jogkörének korábbi korlátozását, ami a korrupció legsúlyosabb formáiból származó következmények elhárítását teszi lehetetlenné. Az állampolgároknak a jövőben nem lesz lehetősége arra, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kezdeményezzék, ha azt sejtik, hogy egy jogszabályt úgy fogadtak el, hogy a jogalkotót korrumpálták. A korrupcióelleni küzdelem gátja lehet, ha a bíróságok függetlensége veszélybe kerül. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jelenleg nem szerepel sem a javaslat normaszövegében, sem az indokolásban és nem ismertek a bírósági szervezetre vonatkozó reformelképzelések sem. Aggályosnak tartja a korrupcióellenes szervezet az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetését is. Egyrészt azért, mert a jogkereső állampolgárok, újságírók, civil szervezetek kizárólag egy közigazgatási hatósági eljárás közbeiktatásával, feleslegesen hosszadalmas és bonyolult eljárás után fordulhatnak majd bírósághoz, ahelyett, hogy közvetlenül bírák dönthetnének az ügyükben. Az információszabadság korlátozása a korrupció megelőzésének és üldözésének természetes gátja. Minél nehezebben hozzáférhetők a közérdekű adatok, annál kisebb az esélye annak, hogy a hatalmukkal saját hasznukra visszaélő döntéshozók törvénysértéseire fény derüljön. Az Alaptörvény korábbi szövegváltozatában helyet kapott, hogy a pártok működésének és gazdálkodásának szabályait a tiszta közélet biztosítására tekintettel kell szabályozni, ám a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslat ilyen rendelkezést már nem tartalmaz. A TI álláspontja szerint a párt- és kampányfinanszírozás hatékony, átlátható és szigorúan érvényre jutatott szabályozása nélkül a közélet tisztasága nem biztosítható, ezért éppen az elhagyott rendelkezés lehetne különösen fontos a korrupció elleni fellépés szempontjából.