Korrupcióérzékelés és médiahasználat a fiatalok körében

A 18-29 éves magyar fiatalok túlnyomó többsége szerint a hazai közéletet átszövi a korrupció, ám ebbe nem szabad beletörődni. A megkérdezettek több mint kétharmada ugyanakkor úgy véli: akik korruptak, azoknak nagyobb esélyük van a boldogulásra, mint azoknak, akik távol tartják magukat a visszaélésektől. Ezek a legfontosabb megállapításai annak az átfogó vizsgálatnak, amelyet a Transparency International Magyarország (TI) végzett 2016 júliusában.

Száz fiatal közül nyolcvan azt gondolja, hogy Magyarországon a korrupció súlyos probléma, és a megkérdezettek 77 százaléka a politikai életet tartja korrupciós szempontból a leginkább fertőzöttnek – hangzott el a TI által készített, „Korrupcióérzékelés és médiahasználat a magyar fiatalok körében” című tanulmány bemutatóján, a budapesti Sziget Fesztiválon. A kutatás adatai szerint a fiatalok több mint fele (54 százalék) rendelkezik közvetlen korrupciós tapasztalattal: 39 százalékuk az egészségügyben, 29 százalékuk pedig valamilyen rendőrségi ügyintézés során észlelt visszaélést.

Ha korrupt vagy, nagyobb eséllyel érvényesülhetsz

A kutatás figyelemre méltó, ugyanakkor szomorú megállapítása, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint Magyarországon korrupció nélkül nehéz érvényesülni. A fiatalok több mint kétharmada (71 százalék) szerint azoknak az embereknek, akik nem riadnak vissza a korrupciótól, több esélyük van boldogulni az életben, mint a becsületes állampolgároknak.

A fiatalok 84 százaléka egyértelműen korrupcióként azonosítja a politikusok gyanús ingatlanügyeit, és 76 százaléka véli úgy, korrupciónak kell tekinteni azt is, amikor a döntéshozók családtagjai és a baráti cégek nyerik az állami megbízásokat. Az állami pénzből zajló stadionépítéseknek és az MNB alapítványi pénzlenyúlásainak a korrupciós megítélése holtversenyben áll az ifjúság körében: mindkettőt 61 százalék gondolja korruptnak. A megkérdezettek döntő hányada, mintegy háromnegyede véli úgy, hogy az Európai Unióból érkező fejlesztési pénzek szétosztása, valamint a földárverések sorozata korrupt módon zajlik. A felmérés arra is rávilágít, hogy a fiatalok hosszabb távú memóriája igencsak jól működik, hiszen közel kétharmaduk jelenleg is korrupcióként tekint a dohány-kiskereskedelem tulajdonviszonyainak 2013-as átszabására, közkeletű nevén a trafikmutyira.

Nem szabad beletörődni!

A lesújtó érzékelési adatok dacára a fiatalok zöme (84 százalék) úgy véli, nem szabad beletörődni a korrupcióba. Érdemes kiemelni, hogy a 18 és 29 év közötti korosztály kétharmada feljelentést is hajlandó lenne tenni, ha visszaélést tapasztalna. Ez örvendetes fejlemény, hiszen a TI 2012-es felmérése szerint négy éve a magyar fiatalok mindössze negyede fordult volna a hatóságokhoz, ha korrupciót észlelt. Akik ma nem jelentenék a korrupciót, azok többsége nem bízik abban, hogy kivizsgálják a bejelentését, vagy attól tart, hogy bajba kerül, ha szól a hatóságoknak.

„Az adatokból az látszik, hogy a fiatalok érzékelik a korrupció súlyosságát Magyarországon, azt is tudják, hogy ebbe nem szabad belenyugodni, mégis úgy vélik: aki ellenáll a korrupciónak és tisztességes, az kevésbé tud érvényesülni”

– foglalta össze a kutatás legfontosabb megállapításait Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatásakor, a Sziget Fesztiválon.

Támogatás külföldről és belföldről

A TI kutatását és kampányát az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, a Francia Köztársaság Nagykövetsége és az OTP Alapkezelő Zrt. támogatta. A Sziget Fesztiválon tartott rendezvényt megtisztelte Colleen Bell, az Egyesült Államok és Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete, továbbá Anne-Marie Maskay, Franciaország helyettes nagykövete.

Beszédében Colleen Bell elmondta:

„Hiszek benne, hogy ha szisztematikusan és erélyesen szembeszállunk a korrupcióval, és ha nem riadunk vissza attól, hogy kemény munkával tudatosítsuk az átláthatóság és elszámoltathatóság fontosságát, akkor a korrupció elfogadásának kultúrája megváltozhat”.

Anne-Marie Maskay szerint

„a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú eleme, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét erre a problémára, Magyarországon éppúgy, mint a világon mindenhol.”

A helyettes nagykövet kiemelte:

„Franciaország ezért – idén is, mint már évek óta hagyományosan – örömmel támogatja a Transparency International Magyarország 2016-os nyári kampányát a Sziget Fesztiválon”.

A közmédia elhallgatja a korrupciót, máshol meg a csapból is ez folyik

A TI most bemutatott felmérése szerint a megkérdezetteknek több mint a fele a sajtótól várja, hogy felhívja a polgárok figyelmet a korrupció veszélyeire. A vizsgálat rávilágított ugyanakkor arra, hogy a gyakori korrupciós hírek inkább közömbösséget váltanak ki a fiatalok körében, mintsem fokoznák a téma iránti érzékenységet.  Ráadásul a rendszerszintű cselekményeket, a sok százmilliós vagy milliárdos lopásokról szóló tudósításokat ez a korosztály is nehezen tudja értelmezni. A fókuszcsoportos beszélgetésekből leszűrhető az is, hogy a fiatalok szerint túlzottan sok visszaélésről hallani, ezért követhetetlen, hogy ki mennyit lopott.

A 18-29 éves fiatalok elsősorban az internetes hírportálokról tájékozódnak, és az online lapokat, illetve a külföldi hírcsatornákat tartják hitelesnek. Ezzel szemben a közmédia szerintük nem megbízható, és úgy értékelik, hogy az állami csatornák egyáltalán nem, vagy nem tényszerűen számolnak be a korrupcióról. A felmérés szerint az aktívan internetezők tudatosabbak korrupciós szempontból: ők hajlanak a leginkább arra, hogy jelentsék az általuk tapasztalt korrupciós eseteket.

A kutatás módszertana

A vizsgálat 2016 júliusában zajlott, kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes alkalmazásával. A Transparency International Magyarország megbízásából a Publicus Intézet 500 fős telefonos kérdőíves adatfelvételt végzett. A kvantitatív vizsgálat eredményei Magyarország 18-29 éves lakosságára nemük, iskolázottságuk és a régió, valamint a lakóhely településtípusa szerint reprezentatív. A kutatás kvalitatív fázisában Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézete mellett működő Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola oktatója és a doktori iskola hallgatói 31 fő részvételével öt, alkalmanként másfél órás fókuszcsoportos vizsgálatot végeztek. A nem, iskolai végzettség és életkor szerint vegyes összetételű fókuszcsoportok közül kettőt Budapesten, egyet Gyöngyösön, egyet Kecskeméten és egyet Székesfehérváron szerveztek. A fókuszcsoportok tagjai mindannyian az adott helyszín vonzáskörzetében lakó, 18-29 év közötti magyar állampolgárok voltak.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!