Ma van a korrupcióellenes világnap, amelynek alkalmából a Transparency International Magyarország (TI) ismét megrendezte az „Átláccó” Fesztivált Budapesten, az A38 hajón. A korrupció elleni szervezet idén a közbeszerzésekről, továbbá az európai uniós források elosztásáról, ellenőrzéséréről és az ezekkel kapcsolatos visszaélésekről szervezett konferenciát. A nemzetközi tanácskozáson beszédet mondott Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, valamint előadást tartott az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szakpolitikai igazgatója és Románia korrupcióellenes ügyészségének (DNA) vezető ügyésze.

A magyarországi közbeszerzéseken elköltött pénz 40 százalékát a magyar, 60 százalékát pedig a többi uniós tagország adófizetői teremtik elő. „Közpénzről van szó, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a magyar állam hatékonyan, a célnak megfelelően és szabályosan költse el ezeket a forrásokat” – mondta a konferenciát megnyitó előadásában Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Magyarország az idén az átlagosnál is több uniós forrást, a GDP több mint 6 százalékát, csaknem 2000 milliárd forintnyi EU-s pénzt oszt szét. Enélkül Magyarországon nem lenne sem közberuházás, sem gazdasági növekedés. A forrásbőség egyszersmind korrupciós kockázat is, mert arra ösztönöz, hogy Magyarország minél több uniós forrást hívjon le. A TI nemrég megjelent kutatása feltárta, hogy az uniós projekteket rendszerszintűen túlárazzák.

USA-nagykövet: többet kell követelni a döntéshozóktól!

Aki ma Magyarországon kutatásokat készít a közbeszerzésről vagy elolvassa a visszásságokat feltáró oknyomozó újságcikkeket, annak számára nem lehet kérdés, hogy egyes vállalkozók, cégek, ismerősök, sőt néhány esetben rokonok megbízásokkal való kistafírozása gyakori eseménnyé vált. Ebből a szempontból különösen nyugtalanító, hogy néhány napja az országgyűlés módosította az új közbeszerzési törvény azon passzusát, amely kizárta volna a közszereplők rokonait a kedvezményezettek köréből. „Ez a változtatás tovább növeli a korrupció lehetőségét, hiszen ezentúl ismét nem tiltja majd  semmi, hogy a rokonok könnyebben jussanak busás megbízásokhoz” – tette hozzá Martin József Péter.

A konferencián Colleen Bell az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete kifejtette: „Sokan úgy gondolják, hogy lehetetlen egy olyan mélyen gyökerező problémát felszámolni, mint a korrupció. Valójában ehhez csupán elkötelezett és éber választókra és oknyomozó újságírókra van szükség. Emellett arra, hogy a civil szervezetek arra ösztönözzék az embereket, hogy választott döntéshozóiktól többet követeljenek, és arra kötelezzék őket, hogy a közügyeket átláthatóan intézzék. Tehát ehhez pusztán az kell, hogy a választópolgárok eltökéltek legyenek kormányaink felelősségre vonásában.”

Margarete Hofmann, az OLAF szakpolitikai igazgatója az európai uniós forrásokat károsító csalások és a korrupció elleni küzdelemben elért eredményeket hangsúlyozta. Az OLAF vizsgálati tapasztalatai azonban rávilágítanak arra is, hogy sokszor hiányzik az összhang a csalások elleni fellépésért felelős különböző intézmények között. Brüsszelből nézve úgy tűnik, hogy az uniós hatóságok és a nemzeti kormányok nem mindig ugyanabból a kottából játszanának. Az OLAF szakpolitikai igazgatója kiemelte, hogy a „nemzeti kormányok és a Bizottság összehangolt erőfeszítései nemcsak az európai adófizetők pénzének a megóvása érdekében elengedhetetlenek, de ennek elmaradása aláássa az Európai Unió hitelességét is”.

Dana Manuela Ana, a romániai korrupcióellenes ügyészség vezető ügyésze elmondta: a Romániában tapasztalt korrupciós esetek nagy része a közbeszerzésekhez kapcsolódik, ami nem meglepő, hiszen a korrupció követi a pénz útját. Romániában éves szinten a nemzeti össztermék 12 százalékának megfelelő összegű pénzt költenek közbeszerzésen, ami az állami költségvetés több mint egyharmadát teszi ki. A DNA nyomozási tapasztalatai szerint egyes közintézmények esetében általános gyakorlat volt a jelentős összegű, akár a közbeszerzések összegének 10 százalékát elérő mértékű kenőpénz elfogadása.

„Romániában a korrupciót nem lehet többé olyan elszigetelt jelenségnek tekinteni, amiben csak a bűnözők vesznek részt”

– szögezte le Dana Manuel Ana, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézményesült korrupció jelentősen veszélyezteti a román nemzeti érdekeket.

A TI az állampolgárokat is bevonja a korrupció csökkentése érdekében

A polgárok is hozzájárulhatnak a közbeszerzések átláthatóságának a növeléséhez és megnehezíthetik a csalások eltitkolását. Az ennek érdekében nemrég kifejlesztett informatikai eszközöket is bemutatta a TI. A közbeszerzések monitorozására alkalmas egyik eszköz a TI és a K-Monitor által kifejlesztett ún. „Red Flags”, amely a közbeszerzések jellemzőinek figyelésével a hirdetmények megjelenésével egy időben jelzi a korrupciós szempontból problémás beszerzéseket.

„A Red Flags rendszerrel már mintegy 15 ezer közbeszerzési hirdetményt vizsgáltunk át és több mint 8 ezer korrupciós jelzést észleltünk”

– ismertette Koncsik Anita, az eszköz fejlesztésében közreműködő K-Monitor jogásza. A program lehetővé teszi a testreszabás gyanúját keltő közbeszerzések nyomon követését, és arról is tájékoztat, hogy egyazon ajánlattevő hány közbeszerzést nyert.

A TI a közpénzügyi programok keretében EU-s közpénzfigyelő mobilalkalmazást fejlesztett. A polgárok az okostelefonra letölthető mobilappal értékelhetik az európai uniós forrásból megvalósított beruházások minőségét és hasznosságát. Az EU-s közpénzfigyelő alkalmazás hőtérképen jeleníti meg a polgárok jelzéseit. A TI a polgárok által leginkább megkérdőjelezhetőnek minősített beruházásokat egyedileg kivizsgálja. ”Nem tudjuk megakadályozni a korrupciót, abban azonban segíthetünk, hogy letagadhatatlanná váljon a visszaélés” – mondta a mobilapplikáció bemutatásakor Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi vezetője.

Szemléletessé tesszük a korrupciót

Bár 100 magyar polgár közül 89 úgy érzi, hogy a korrupció Magyarországon súlyos probléma, többségük mégsem tudja megragadni, hogy a visszaélések miként valósulnak meg a gyakorlatban. „A korrupció nehezen mérhető és ábrázolható jelenség, ezért célul tűztük ki a korrupció káros társadalmi és gazdasági hatásainak közérthető formában történő bemutatását. Ennek érdekében infografika pályázatot hirdetettünk, amelyre számos, a közbeszerzés visszásságait megjelenítő pályaművet nyújtottak be” – mondta el Hortobágyi Emese, a TI társadalmi kampányainak vezetője. A konferencia helyszínén kiállítják a tíz legjobb infografikai munkát. Az inforgrafikai pályázat első díját Elzo Molenberg, Hollandia budapesti nagykövet-helyettese adja át.

Az Átláccó Fesztivált és a korrupcióellenes világnapot a dzsesszfunkot játszó Amoeba zenekar élő koncertje zárja.