Megengedhetetlen, hogy korrupt célokra használják az uniós forrásokat
A jogállami normák magyarországi érvényesülését és az EU-s pénzek elosztását elemezték hazai és külföldi szakértők a TI konferenciáján
Budapest, 2017. december 8. – A jogállami normák tiszteletben tartása szükséges az EU-pénzek megfelelő elköltéséhez – vonta le a következtetést több felszólaló a Transparency International Magyarország (TI) nemzetközi konferenciáján. A korrupció elleni világnap alkalmából rendezett „Átláccó” Fesztiválon az is elhangzott: jogállami válság kezd kialakulni az Európai Unióban. A TI által meghirdetett „Szupermarket vagy sorsközösség?” plakátpályázatra 85 pályamű érkezett, a győztes péntek este vehette át az elismerést.
A jogállamiság és a korrupciós kitettség kéz a kézben jár. Magyarország az elmúlt időszakban visszafejlődött a demokratikus normák és a jogállamiság érvényesülése terén, és ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a korrupció rendszerszintűvé vált. „Magyarország az EU forrásainak egyik legnagyobb haszonélvezője, ebben a költségvetési ciklusban mintegy 25 milliárd euró érkezik Magyarországra. E pénzek elosztása sokszor részrehajló módon történik, az esetek többségében a projekteket túlárazzák, és a támogatást nemegyszer indokolatlan célokra pazarolják” – mondta a konferencia nyitóbeszédében Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az Európai Bizottság figyel
A korrupció hátrányosan befolyásolhatja az üzleti környezetet, a javak elosztását, jelentős társadalmi költségeket okoz, így végső soron a polgárok jólétét csökkenti. „Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok korrupció elleni küzdelemét, intézkedéseit” – mondta a rendezvényt köszöntő előadásában Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője. A Bizottság a korrupciót a gazdaságpolitikák összehangolására szolgáló európai szemeszter keretében is kiemelten kezeli, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok felé. „Nem csupán a közbeszerzések vagy a közigazgatás a veszélyeztetett terület, de érintett lehet az egészségügy és a gazdasági élet is” – tette hozzá a képviseletvezető.
Éric Fournier, Franciaország budapesti nagykövete kijelentette: „Az európai uniós strukturális alapok elsikkasztása felelőtlenség, vagy akár bűncselekmény. Az EU-nak véget kell vetnie ezen szabálytalanságok elkövetésének, ami nem kevesebb, mint az európai adófizetők pénzének ellopása.”
Új uniós válság a láthatáron: a jogállami krízis
„Jogállami válság van kialakulóban az Európai Unióban” – fejtette ki Carl Dolan, a Transparency International európai uniós irodájának vezetője. Dolan szerint a makacs tagállamok dacolnak az EU-val, az Európai Bizottság pedig a tehetetlenség jeleit mutatja. Itt az idő, hogy az EU megvédje az alapértékeit. A TI EU ügyvezető igazgatója szerint ebbe beletartozhatnak a pénzügyi büntetések, az uniós források felfüggesztése, valamint olyan civil ellenőrző mechanizmusok igénybe vétele, mint az úgynevezett Integritási Megállapodás. „Ha az unió nem tesz semmit, akkor az autokraták új nemzedéke veszi át az irányítást, ami a korrupciós kockázatok növekedéséhez vezet” – vélekedett Dolan.
Surányi György volt jegybankelnök átfogó előadásban vázolta az euró bevezetésének politikai, jogállami vonatkozásait. A gazdasági szakember szerint az új Európai Unióban a később csatlakozott, kevésbé fejlett országok, ha nem csatlakoznak az eurózónához, könnyen a periférián, esetleg az unión kívül találhatják magukat. „Ez beláthatatlanul kedvezőtlen perspektívát jelentene Magyarország számára is” – tette hozzá Surányi.
Csaba László, a Közép-európai Egyetem oktatója az uniós forrásokról és a jogállamiságról szóló kerekasztalbeszélgetés keretében emelte ki az átláthatóság fontosságát. „Az átláthatóságot el kell fogadni közérdeknek, ezen a téren sajnos borzasztóan leromlott a helyzet. A közérdekű adatok már nem csak hogy titkosak, de az is titkos, hogy miért titkosak.” – jelentette ki.
Andor László, az Európai Bizottság volt biztosa a korrupciós illetve jogállami kockázatokról, és a tagállami szuverenitás határairól szóló kerekasztal során hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználásának a jogállamiság követelményeihez való kötése több szempontból sem megoldás, ezzel szemben a megoldás már ma is létezik: az Európai Tanácsnak komolyan kellene vennie a 7. cikket.
A konferenciát David Kostelancik , az Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjének beszéde zárta, ahol kifejtette, hogy „a demokratikus alapelvek fontos szerepet töltenek be szövetségeseinkhez fűződő kapcsolatainkban, ugyanolyan fontosat, mint a katonai és a gazdasági együttműködés. Az Egyesült Államok mindig harcolni fog annak érdekében, hogy megőrizze és megvédje ezeket az értékeket. Ebben a küzdelemben pedig olyan szervezetekre támaszkodunk, mint a Transparency International.”.
Plakátpályázat – mit jelent az EU a polgároknak?
A TI Magyarország „Nekem az EU…Szupermarket vagy sorsközösség?” címmel plakátpályázatot hirdetett, amelyre nem kevesebb mint 85 pályamű érkezett. Az alkotásokat elbíráló 6 fős zsűri – amelynek ismert művészek és reklámszakemberek mellett tagja volt René van Hell, Hollandia budapesti nagykövete és Szigeti Péter, a 24.hu főszerkesztője – Benkő Líviának és Hollós Csabának ítélte oda az 300 000 forinttal járó első díjat. A közönségdíj pedig Horváth Győzőé lett, ennek értéke 100 000 forint. A rendezvényt a TI szokásos év végi fogadása zárta, amelyet számos hazai és külföldi közéleti szereplő megtisztelt jelenlétével.
A döntősök műveit az alábbi galériában tekinthetik meg:
*
A plakátpályázat részleteiről itt olvashat. A konferencia programjáról itt informálódhat, az eseményt a Facebook oldalunkon közvetítettük, a TI Magyarország ügyvezető igazgatójának a beszédét pedig alább olvashatja.
Az esemény közvetítését az alábbi linkeken tekinthetik meg:
Jogállamiság és európai uniós források
Előadók:
Martin József Péter – ügyvezető igazgató, Transparency International Magyarország
Zupkó Gábor – az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője
Éric Fournier – Franciaország magyarországi nagykövete
Surányi György – egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök
Uniós források és jogállamiság Magyarországon c. beszélgetés
Moderátor: Boros Krisztina, szerkesztő-műsorvezető, RTL Klub
A beszélgetés résztvevői:
Arató Krisztina, politológus, ELTE
Csaba László, egyetemi tanár, CEU, Corvinus Egyetem
Jakab András, egyetemi tanár, Salzburgi Egyetem
Ligeti Miklós, jogi vezető, Transparency International Magyarország
válaszok a korrupciós és jogállami kockázatokra, a tagállami szuverenitás határai
Moderátor: Boros Krisztina, szerkesztő-műsorvezető, RTL Klub
A beszélgetés résztvevői:
Andor László, egyetemi docens, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért felelős korábbi tagja
Carl Dolan, a Transparency International európai uniós irodájának vezetője
Martin József Péter, ügyvezető igazgató, Transparency International Magyarország
Urbán László, közgazdász