Konferencia az állami és önkormányzati vállalatok átláthatóságáról

A Transparency International Magyarország kiemelt figyelemmel kíséri az állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok működésének átláthatóságát, a közpénzek hatékony felhasználását. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a piacon működő, speciális szerkezetű vállalatok minél szélesebb körben alkalmazzák a felelős társaságirányítási ajánlásokat és olyan működési modelleket alakítsanak ki, amik megfelelően biztosítják az átláthatóságot.

Egyre fontosabbnak tartják az állami és önkormányzati vállalatok is működésük átláthatóságát, a közpénzek hatékony felhasználását, az információs igény pedig olyan nagy, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szerint már-már a napi működést akadályozza – derült ki a Transparency International (TI) által csütörtökön rendezett konferencián, Budapesten. Az elmúlt időszak megmutatta, hogy szükség van változásokra, a kérdés, hogy ez idő alatt kialakult-e egy általános érvényű koncepció az állami vállalatoknál – mondta Bíró Ferenc, az Ernst & Young (E&Y) visszaélés-kockázatkezelés üzletágának vezetője az “Állami és önkormányzati vállalatok átláthatósága” címmel rendezett konferencián. Földes Ádám, a TI ügyvezető igazgatója hozzátette: elegendő idő volt arra, hogy a megelőző intézkedések megszülessenek.

Polacsek Csaba, az MNV társasági portfólióért felelős főigazgatója a konferencián elmondta: a társaság a vagyonkezelésre összpontosít, célja a hatékony vállalatgazdálkodási irányelvek érvényre juttatása, a vagyon megőrzése, a hatékonyság javítása. Az új menedzsment a tervezés színvonalának emelésére törekszik, amire portfóliószintű ajánlásokat és szabályozásokat dolgoztak ki. A főigazgató szerint a tudatos vagyonkezelés három pilléren nyugszik, ezek: a visszaélések elleni védelem, a compliance (megfelelőségi) rendszer és az értéknövelés. A vállalatirányítási alapelveket tartalmazó kódexet hamarosan kiadja az MNV – mondta. Hangsúlyozta: az MNV részt vesz az OECD Corporate Governance Committee munkájában, s megfelel az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó ajánlásainak. A rendszerszintű implementációra példaként a javadalmazási szabályzatot említette, amelyet az állami cégek átvettek.A főigazgató úgy vélekedett, hogy az MNV működése a nyilvánosság előtt zajlik, honlapján sok információ található. A megkeresések száma mégis nagy, az információs igényeket egyre nehezebb teljesíteni. Míg 2008-ban még 25, 2009-ben 65, 2010-ben pedig 60 adatigénylés volt, az idei év első harmadában már 35. Az idén háromezer oldalnyi iratanyagot adott ki az MNV. A sajtótól 2010. szeptember 1. és 2011. március 31. között 245 információkérés érkezett. Szeretnék elérni, hogy legalább a 15 napos ügyintézési határidő esetében engedményt kapjanak – mondta Polacsek Csaba.

Monszpart Zsolt, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett ismertette: a javadalmazási szabályok végrehajtásával náluk 70-72 vezető fizetése csökkent 10-35 százalékkal, a motivációs szintet így nem könnyű megtartani. A vezérigazgató szerint az előző nyolc év eredménye, hogy a MÁV-csoporton belül kvázi piacszerűen működnek a leánycégek. Megfogalmazása szerint azt játsszák, mintha lenne verseny, próbálnak egyfajta minőségi elvárást közvetíteni a nekik szolgáltató leányvállalatoknak, amelyek kifizetik a kötbért, majd a következő évben megemelik a szolgáltatási díjaikat. Az adófizetői pénzek elköltése így nem hatékony, amit felismert a MÁV vezetése, és folyamatban van egy új stratégia, ezen belül egy új szervezeti és működési rend kialakítása – mondta. A MÁV-csoport jelenleg a közszolgálati szerződésből él: a MÁV-Start költségvetése 220 milliárd forint, ebből 153 milliárdot az állam folyósít költségtérítés formájában. Az évente 137,3 millió utasból 104,5 millió fizet valamennyit a jegyért, a MÁV tarifapolitikája jelenleg egy szociálpolitikai kedvezményrendszer – fogalmazott Monszpart Zsolt. Ezen azért nehéz változtatni, mert a támogatás más csatornákba terelése nagyobb járulékos költségeket okoz – derült ki.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója az önkormányzati cégek átláthatóságával kapcsolatban kiemelte, hogy az ellenőrző bizottságok többségét az ellenzék adja, ami mintaértékű lehet, és az ellenzék az irányításban is szerepet kapott. A BKK vezérigazgatója is úgy vélekedett, hiba a nyereségesség-veszteségesség alapján megítélni az állami cégeket, vannak ugyanis szolgáltatások, amelyeket csak állami, önkormányzati forrásokból lehet fenntartani. Nem azt kell prémiumcélként kitűzni, hogy a cég nyereséges legyen, hanem azt, hogy a közpénzt átláthatóan költsék el, optimális szolgáltatási szint mellett használják fel – mondta. A fővárosi közgyűlés által elfogadott bérpolitikai irányelveket valamennyi önkormányzati vállalatnál alkalmazzák, a prémium keretek jelentősen csökkentek, a BKV-nál például 40 százalékra, csak ez 250 millió forintos megtakarítást eredményezett már az idén a cégnél.Kocsis Istvánnal az együttműködés jó – válaszolta Vitézy Dávid Brückner Gergely, a Figyelő főmunkatársának arra a kérdésére, mennyiben lehet egy közösségi közlekedési cég átláthatóságáról és transzparenciájáról beszélni, ha egy olyan vezetővel – Kocsis Istvánnal – kell együttműködni, aki korábban arról tett tanúbizonyságot, hogy hogyan lehet “nagyon nem transzparensen és nagyon furcsa ügyletekkel” vezetni egy közösségi céget. Vitézy Dávid szerint, ha bármilyen megállapítás születik, abból a városvezetés levonja majd a következtetést, de ő nem szeretné ezt megelőlegezni. Hozzátette: Kocsis István vezérigazgatóként elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a BKV-nál a visszaélés-rendszert fel tudták tárni.

(Szerző: MTI Eco, Világgazdaság)

Az esemény médiatámogatója:

figyelo

a

a

a

A konferencia támogatója:

Ernst & Young

 a

a

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!