Közös elemzésben értékelte a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország azon törvényeket, melyeket az elmúlt napokban fogadott el a kormánytöbbség a Parlamentben. A civilek a korábbi közös álláspontjuk nyomán most is sajnálatosnak tartják, hogy a törvények megalkotását és elfogadását a kormány vállalásai ellenére semmilyen társadalmi, szakmai konzultáció nem előzte meg. A három szervezet a most elfogadott törvényekben jelentős hiányosságokat talált, ezért részletes, angol nyelvű elemzést tesznek közzé bízva abban, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalások nyomán lehetőség nyílik a törvények szükséges módosítására.  

* 

FRISSÍTÉS: Az októberben közzétett jelentést követően megjelent a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország újabb átfogó elemzése a kormány 17+1 antikorrupciós vállalásáról, és azok teljesüléséről.  A jelentés, és a hozzá kapcsolódó táblázat ezen a linken érhető el.

* 

A Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, valamint a Transparency International Magyarország sajnálattal állapítja meg, hogy a magyar kormány által az Európai Bizottság felé tett vállalásai ellenére, miszerint a jövőben a jogszabálytervezeteket társadalmi egyeztetésre bocsátja, a napokban elfogadott korrupcióellenes jogszabályok elfogadását nem előzte meg szakmai konzultáció.  

Álláspontunk szerint a héten elfogadott törvények az elmúlt tizenkét év legjelentősebb, hovatovább egyetlen komolyan vehető korrupció ellenes törvényhozási akciósorozatát jelentik a kormány részéről. Mindehhez az Európai Bizottság nyomásgyakorlására volt szükség, tehát a törvényeket a kormány nem önszántából alkotta és szavazta meg, hanem azért, mert az Európai Unió a további támogatásokat immár jogállami feltételrendszerhez köti. Az EU – történetében először – 2022. áprilisában indította meg a „jogállamisági mechanizmust” a magyar kormánnyal szemben. A vállalások maradéktalan teljesítésére december közepéig kapott haladékot a kabinet.  

A három civil szervezet most közreadott közös elemzésében kifejti: a kétharmados parlamenti többség által elfogadott intézkedések részben előremutatóak. Ilyen példának okáért az újonnan létrejövő Integritás Hatóságnak az a jogosítványa, miszerint felfüggeszthet közbeszerzési eljárásokat, illetve az is, hogy ún. mulasztási pereket indíthat a feladataik ellátásában nem jeleskedő állami hivatalok ellen. A törvények azonban nem mennek elég messze, és súlyosan hiányosak. Nagy kérdés, hogy – az EU nyomására – az Integritás Hatóság valóban független lesz-e; a vezetői kinevezések néhány héten belül lesznek csak nyilvánosak. De még ha az Integritás Hatóság független is lesz, a többi állami szerv élére kinevezett politikai potentátok ettől még a helyükön maradnak, és aligha mennek majd szembe a NER érdekeivel – így Magyarország esetében továbbra is foglyul ejtett államról beszélhetünk.  

A három szervezet szerint az Integritás Hatóságnak nagyobb felhatalmazást kellett volna adni. Az elfogadott törvény értelmében ugyanis az Integritás Hatóság csak kérheti, de nem kötelezheti az állami szerveket arra, hogy ellássák az egyébként törvényileg előírt feladataikat. 

Az is fontos fejlemény, hogy a jövőben már nem lesz abszolút monopóliuma az ügyészségnek arra, hogy vádat emeljen korrupciós ügyekben. De még előremutatóbb lett volna, ha nemcsak magán– és jogi személyek, továbbá civil szervezetek, de az új Integritás Hatóság is közvetlenül a bírósághoz fordulhatna abban az esetben, amennyiben az ügyészség nem indít eljárást vagy megszünteti a nyomozást.