A Fővárosi Törvényszék a javunkra döntött abban az eljárásban, melyet egy elutasított közérdekűadat-igénylés nyomán indítottunk. Az első fokú ítélet értelmében az államnak ki kell adnia az azóta honvédelmi miniszterré avanzsált üzletember cégének 2056-ig érvényes kaszinókoncessziójával összefüggő adatait.

A kormány még 2021 szeptemberében döntött úgy, hogy 35 évvel meghosszabbítja a budapesti kaszinókoncessziókat. A fővárosi szerencsejáték üzemeltetési jogok Andy Vajna halála után kerültek Szalay-Bobrovniczky Kristóf és a miniszterelnöki kötélbarát Garancsi István által közösen tulajdonolt LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft.-hez. Bár az engedélyük eredetileg 2024-ben lejárt volna, az állam tavaly ősszel sietve mégis úgy döntött, hogy további 35 évig, vagyis egészen 2056-ig erre a cégre bízza az öt fővárosi játékkaszinó üzemeltetését. 

A koncessziós jog elnyerését követően az üzletembert nem más védte meg a nyilvánosság előtt, mint a házastársa. Szentkirályi Alexandra ugyanis kormányszóvivőként egy 2021. szeptemberi kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva a következőképpen nyilatkozott: „A jobboldali kormányzatban nincsen annak hagyománya, hogy üzletemberek kerülnek a kormányzat közelébe, egyébként pedig vannak jogszabályok, amiket be kell tartani, és ha valaki ezeket betartja, a kormánynak nincs ott keresnivalója”. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig kollégája segítségére sietett: elmondása szerint Szentkirályi férje már akkor is egy független, sikeres vállalkozó volt, amikor a Fidesz még ellenzékben volt. 

Az üzleti sikereket számos tényező mentén lehet mérni. Annyi bizton elmondható, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követően jónéhány kormányközeli hátszelű biznisz landolt Szalay-Bobrovniczky Kristófnál. Ezek közül a szerencsejáték koncessziós jog volt az egyik legnagyobb fogás: az időközben az ötödik Orbán-kormány honvédelmi miniszterévé kinevezett Szalay-Bobrovniczky Kristóf és üzlettársa, Garancsi István két év alatt közel 20 milliárd forintot vettek ki közös cégükből osztalékként.  

Hogy a kaszinókoncesszióknak köszönhetően mekkora bevételre tett szert Szalay-Bobrovniczky a tavalyi évben, az a vagyonnyilatkozatából derült ki, amelyet újdonsült tárcavezetőként kellett leadnia. A már a Fidesz által a nyár folyamán elfogadott könnyített szabályok alapján benyújtott vagyonbevallás szerint a honvédelmi miniszter a 2021-es üzleti év után 1 milliárd 625 millió forintot vett fel a London Capital Zrt.  nevű cégéből, amelynek áttételesen a kaszinókoncesszióból is tetemes bevétele származott.  

Szalay-Bobrovniczky Kristófnak amúgy nem a kaszinózás az egyetlen figyelemre méltó üzlete. Korábban érdekelt volt abban a csehországi katonai repülőgépgyárban, amelytől a Magyar Honvédség több tíz milliárd forintos tételben vásárolt kiképzőgépeket. A céget végül a MOL vezére, Hernádi Zsolt vette át a honvédelmi minisztertől. 

A Transparency International Magyarország elhatározta, hogy kideríti a fővárosi kaszinókoncessziók meghosszabbítását eredményező eljárás részleteit. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy kellett-e versenyeznie bármely más lehetséges üzemeltetővel az LVC Diamond Kft.-nek, vagy a kormány évtizedekre előre közvetlenül odaadta a budapesti kaszinókat ennek a cégnek. Ennek tisztázása érdekében közérdekűadat-igényléssel fordultunk az illetékes szervekhez, amiben arra kérdeztünk rá, hogy az állam a koncesszió meghosszabbítását eredményező ajánlattételi eljárásban kiket kért fel ajánlattételre és végül kik tettek érvényes ajánlatot. Az ügyben indult peres eljárásban a bíróság első fokon a javunkra döntött. 

Bár ez a per még nem ért véget, talán szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a kormánynak a 35-ös szám eddig nem hozott túl sok sikert. Emlékezetes, hogy az autópályák üzemeltetését is pontosan ennyi időre adta magánkézbe a kormány, ahogyan a kommunális hulladékkezelést is. Előbbit Mészáros Lőrinc és üzlettársai által jegyzett magántőkealapok, míg az utóbbit Magyarország talán legnagyobb iparvállalata, a MOL nyerte el. A Transparency International Magyarország mindhárom szuperkoncesszió részleteinek a kiderítése érdekében pert indított. A sztrádakoncessziós ügyet már a Kúria előtt is megnyertük (sőt, az ügyben tett külön jelzésünk az Európai Bizottság figyelmét is felkeltette), valamint a szemétszállítási biznisz miatt indított eljárásban is jogerősen győztünk. A harmadik, szerencsejátékkoncessziós ügyben pedig az első kanyart vettük sikerrel. 

A koncessziós jogok mibenlétéről részletesen írtunk korábban a blogfelületünkön. A Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz köthető bizniszekről pedig a Fekete Könyv második kötetében is bővebben írtunk, a részletekért lásd a korrupciós annalesünk 121. és 131. oldalát.