Március 6-án a Jövőképp – Fiatalok Magyarországért Egyesület szervezet Kampányköd címmel rendezett vitát az ELTÉ-n a 2014-es kampány átláthatóságáról és a visszaélések lehetőségéről, amelyet a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója nyitott meg. Martin József Péter előadásában összefoglalta, hogy milyen változásokat jelent az új választójogi törvény és bemutatta a www.kepmutatas.hu weboldalt is.

Ön tudta? – a parlament által nemrég megszavazott kampányfinanszírozási törvény alkalmatlan arra, hogy átláthatóvá és tisztává tegye a politikai pártok versengését. Íme egy kis ízelítő a kampánykorrupcióból, meg azokból a kiskapukból, amelyeket az új szabályozás nem zár be, vagy maga nyit ki:

• A pártok bevételeinek akár a 80-90%-a is az állami költségvetésből származik, míg a tagok befizetéseiből csak mintegy 5-8%-a. Vagyis a pártok működését az adófizető polgárok finanszírozzák, függetlenül attól, hogy szimpatizálnak-e egyik vagy másik politikai párttal.
• A 2010-es parlamenti választásokon a pártok jelöltenként egymillió forintot, összesen tehát 386 millió forintot költhettek volna. A TI akkor is megvizsgálta a kampányköltéseket. Arra jutottunk, hogy a nagy pártok minimálisan 1200-1500 milliót költöttek, azaz közel négyszer annyit, mint amennyit szabad lett volna.
• Idén egy jelöltre összesen ötmillió forintot lehet elkölteni a kampányban. Az új országgyűlés már csak 199 képviselőből fog állni, vagyis egy-egy párt a teljes kampány során mintegy egymilliárd forintot költhet.
• Az egymilliárdos kampánykeretnek a nagy részét az állami költségvetés állja, vagyis az adófizető polgárok fizetik a pártok kampányait. Minden egyéni jelölt kap a kincstártól egymillió forintot, a pártok meg további kb. 150-600 millió forint közötti összeget, annak függvényében, hogy hány egyéni jelöltet tudnak indítani.
• A költségvetési támogatással csak a jelölteknek kell szigorúan elszámolni. Mivel ők kincstári kártyán kapják a pénzt, minden költésük nyomon követhető lesz. Ezzel szemben a pártok a sok százmillió forintot készpénzben kapják és a költéseiket az Állami Számvevőszék csak a választásokat követő évben készített beszámolóik alapján ellenőrzi.
• Az Állami Számvevőszék sem 2010-ben, sem korábban nem találta gyanúsnak, hogy a pártok mindig csak annyit költöttek, amennyit az akkori törvények megengedtek. A civil szervezetek által becsült óriási túlköltésekre az Állami Számvevőszék nem reagált, nem indított vizsgálatot.
• Az idei választásokon már alkalmazandó szabályok nem akadályozzák meg, hogy leleményes csalók összegyűjtsék a jelöltek indításához szükséges ajánlásokat és így csalárd módon megszerezzék az akár 600 millió forintot is elérő állami kampánytámogatást. Ezt akkor sem kell visszafizetniük, ha egyetlen szavazatot sem kapnak. Csak az Állami Számvevőszék fogja ellenőrizni, hogy a trükkös pártok számlái valódiak-e.
• A 2014-es parlamenti választásokon a televíziós és a rádiós politikai reklámok ingyenesek lesznek, azokért tehát a pártoknak nem kell fizetniük. A szintén nagyon drága óriásplakátok és más közterületi politikai hirdetések azonban továbbra is fizetősek, ám a törvény értelmében ezeknek a tarifáit nem kell nyilvánosságra hozni. Vagyis a pártok eltitkolhatják, hogy valójában mennyit költöttek politikai poszterekre és plakátokra.
• A törvény nem vonatkozik a civil szervezetekre, akkor sem, ha azok nyilvánvalóan pártközeliek. Ezért az ilyen baráti egyesületek, haveri fórumok nyíltan folytathatnak pártkampányt, mégsem kell bevallaniuk, hogy kinek a pénzéből és mennyit költöttek például közterületi óriásplakátokra és tömegközlekedési járműreklámokra.
• A kormány egyes szervei, például a minisztériumok, de önkormányzatok és állami vállalatok is előszeretettel kampányolnak az aktuális kormány érdekében. Ilyen állami/kormányzati önkampányok minden választás alkalmával előfordultak, és ezt a jelenséget az idén hatályba lépett kampányszabályozás sem tiltja meg.

Az eseményen részt vett Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, Stumpf András a Heti Válasz újságírója és Hack Péter alkotmányjogász is.