Bepereljük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, miután a tárca megtagadta a szeptember elején benyújtott közérdekűadat-kérésünkre a válaszadást. A Transparency International (TI) Magyarország arra volt kíváncsi, hogy pontosan milyen forrásokból vásárolná meg az állam a kormány egyik kedvenc oligarchája, a Jászai Gellért tulajdonolta, és erős kormányzati hátszéllel felfuttatott 4iG nevű informatikai céggel közösen a Vodafone magyarországi leányvállalatát.  

A kérdéseket Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez és a cégfelvásárlásra kijelölt állami tulajdonú Corvinus Befektetési részvénytársaságnak szántuk. Nagy Mártonnak azonban nincsen saját tárcája, valamint a titkársági feladatait a Miniszterelnöki Kabinetiroda látja el, ezért az adatigénylést kénytelenek voltunk Rogán Antal minisztériumának címezni. 

A TI Magyarország a Vodafone magyarországi leányvállalatának felvásárlásáról szóló nyár végi bejelentéseket követően szeptember elején nyújtott be két adatkérést, az egyiket a Miniszterelnöki Kabinetirodához, a másikat a több száz milliárd forint végösszegű tranzakció végrehajtására kijelölt, állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-hez. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen számítások alapján határozták meg a Vodafone az állam által megvásárolni tervezett 49 százalékos kisebbségi tulajdonrészének ellenértékét, valamint amennyiben ténylegesen nyélbe ütik a tranzakciót, egészen pontosan milyen forrásból fizetnék ki az államra eső több száz milliárdos vételárat. 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a jelenleg még érvényes szabályokat kihasználva előbb 45 napra tolta ki a válaszadás határidejét, majd az utolsó napon küldte meg az elutasító válaszát a megkeresésünkre. Megtudtuk: az, hogy milyen forrásból biztosítaná az állam a rá eső vételárat, valamint fogja-e terhelni a magyar államot a tranzakció nyomán bármilyen helytállási kötelezettség, garancia, kezesség vagy más teher, mind döntés-előkészítő adatnak minősülnek, ezért a kabinetiroda ezekre a kérdésekre nem hajlandó válaszolni. Emellett azt is megpróbáltuk volna kideríteni, hogy milyen eljárásban győződtek meg a Vodafone Magyarország Zrt. 49 százalékos kisebbségi tulajdonrészének értékéről, valamint magát a vonatkozó számítást, felmérést mely személy vagy szervezet készítette. A Miniszterelnöki Kabinetiroda válaszában közölte: mindezen információk „jövőbeli döntés megalapozását szolgálják”, ezért ezekre a kérdésekre sem kaphatunk választ. Az pedig, hogy miként sikerült az kormánynak megállapítani azt, hogy a Vodafone állami felvásárlásra váró részesedése 315 milliárd forintot ér, nem is minősül közérdekű adatnak, ezért ehhez végképp semmi közünk nincsen. 

A Corvinus Befektetési Zrt. nemes egyszerűséggel hallgatásba burkolózott. A TI Magyarország nem hagyja annyiban, pert indítunk az ügyben. Úgy véljük ugyanis, hogy miközben tanárok és diákok ezrei tiltakoznak hetek óta a közoktatás legalapvetőbb problémáinak megoldásáért, a magyar állam pedig rendre „Brüsszelre” mutogat, a közvéleménynek igenis joga van tudni arról, hogy a magyar állam miből finanszírozná a százmilliárdos tételben végrehajtott megszorításokhoz mérhető vételárat, amelyért cserébe csupán a magyarországi Vodafone kisebbségi hányadát kapná meg.  

Külön érdekessége az ügynek, hogy a magyar kormány az Európai Bizottságnak a jogállamiság helyreállítása és a korrupció elleni hiteles küzdelem ügyében tett közel másfél tucatnyi ígéret között egyebek mellett vállalta, hogy a koronavírus-járvány idején az egészségügyi veszélyhelyzetre hivatkozva 45 napra kitolt válaszadási határidőt újból 15 napra csökkenti. Magát a törvénymódosítást a parlament kétharmados többsége nemrégiben el is fogadta, az azonban csak a jövő év elején lép életbe. A jelen eset is azt igazolja azonban, hogy az állami szerveknek a válaszadási határidők önkényes meghosszabbításán túl is számos kreatív ötlete van arra, hogy minél inkább elrejtsék a közérdekű adatokat a nyilvánosság elől.