A Transparency International Magyarország jogerősen megnyerte a bíróságon azt a pert, amelyet a szemétkoncessziót 35 évre a MOL-nak kiosztó Nemzeti Koncessziós Irodával (NKOI) szemben indítottunk, miután az állami szerv megtagadta a válaszadást a közérdekűadat-igénylésünkre. A bíróság annak ellenére ítélt ismételten a javunkra, hogy a 35 éves koncessziós jogot elnyerő MOL által a hulladékkoncesszió teljesítésére alapított cége, a MOHU az alperes oldalán csatlakozott az eljáráshoz. A Rogán Antal felügyelte NKOI-nak így most papírja van arról, hogy ki kell adnia a 35 éves koncessziós szerződés mellékleteit.  

A Fővárosi Ítélőtábla minapi, másodfokú, így tehát jogerős ítélete alapján a Nemzeti Koncessziós Irodának ki kell adnia a három és fél évtizedre szóló koncessziós szerződés mellékleteit. Az ebben a pillanatban még titkos mellékletek alapvető fontosságú kérdéseket szabályoznak, például a MOL által ellátandó műszaki feladatok tartalmát, valamint az elvégzendő beruházásokat, ideértve az ingatlanberuházásokat, az energetikai kapacitások fejlesztését, valamint a MOL által beszerzendő hulladékgazdálkodási eszközöket. A MOL hulladékkoncessziós bevételeire vonatkozó számítások és az általa az államnak fizetendő koncessziós díj meghatározása, úgyszintén az árképzés módszertana és a MOL által igénybe vett alvállalkozók díjainak meghatározása is csak a mellékletekből ismerhető meg.  

A hulladékkoncesszió igazi sajátossága, hogy az a MOL-t az állami hulladékos cégek megvásárlására kötelezi. A koncessziók világában merőben szokatlan cégfelvásárlás részletei is a mellékletekből derülnének ki. Külön érdekesség, hogy a kormánytöbbség végül módosította a vonatkozó törvényi előírásokat, így egyelőre sem a MOL, sem annak hulladékkoncessziós leánycége, a MOHU nem vette át az állami kukaholdingokat. A mellékletek sorában minden bizonnyal a MOL által a koncessziós eljárásban benyújtott eredeti és végleges ajánlatok a legizgalmasabbak, hiszen ezekből lehet megtudni, hogy a MOL miként volt képes az idegtépő egyszemélyes versenyben legyőzni saját magát és 35 évre elhódítani a szemétszállítás kizárólagos jogát Magyarországon.  

A per egyik sajátossága az volt, hogy a szemétkoncessziót 35 évre elnyerő MOL leánya, a MOL-MOHU beavatkozóként csatlakozott a perhez az alperes NKOI oldalán. Erre egy olyan jogi lehetőséget használt ki a cég, amelyet az Orbán-kormány az eredetileg az átláthatóság erősítése érdekében, az Európai Unió nyomására elfogadott törvénymódosítások részeként csempészett bele az információszabadságra vonatkozó rendelkezések közé.  

A jogállamisági eljárást kísérő alkufolyamat során a kormány parlamenti többsége egyebek mellett az információszabadság törvényt is módosította. Eltörölte például azt a szabályt, amely megengedte az állami szerveknek, hogy akár sokmilliós költségtérítésre kötelezzék az adatigénylőket, és véget vetett annak a lehetőségnek is, hogy 15 nap helyett 45 napig várakoztassák az adatkezelők az adatigénylőket. Csakhogy az amúgy helyeselhető módosítások szélárnyékéban becsempésztek a törvénybe egy passzust, amely azt engedi meg, hogy bárki belépjen a közérdekű adatok megismeréséért indított perbe, ha a per tárgyát képező adatok nyilvánosságra kerülése sértené az üzleti titkait. A MOL-MOHU ezt a lehetőséget használta ki, amikor az őrá is vonatkozó hulladékkoncessziós szerződés mellékletei közreadásának a megakadályozásáért szállt ringbe az általunk indított perben.  

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete valójában helyben hagyta az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék ítéletét, vagyis a bíróság mindkét fokon úgy döntött, hogy a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteinek a nyilvánossága fontosabb érdek, mint a MOL-MOHU esetleges üzleti titkainak a védelme.  

Mint már oly sok esetben, ebben a perben is Karsai Dániel ügyvédi irodája képviselte a Transparency International Magyarországot.