Tizenöt napon belül ki kell adni részletesen, hogy honnan érkeztek a tao-pénzek – döntött a Fővárosi Ítélőtábla. A két illetékes minisztériumnak, az Emminek és az NGM-nek azt kell közölnie: mely támogatásban részesülő szervezetek mely támogatási időszakokban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban részesültek. Az ítélet jogerős.
Az adatkiadási kötelezettség 2011. július 1-jétől, vagyis a tao-rendszer indulásától kezdve 2016. június 30-ig érvényes.
A pert a Transparency International indította. Az ítélet szerint a kikért adatok közérdekűek, és közpénz felhasználását érintik. A támogatások a bíróság szerint közvetett állami támogatásnak minősülnek, a támogató cégek az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, mely „közpénzjelleggel bír”.
Az ítélet indoklásában azt is kimondták: aki állami támogatást vesz igénybe, vagy közpénzt használ fel a tevékenysége során, annak számolnia kell a nyilvánossággal. Azt is írásba adták, hogy adótitok nem képezheti abszolút korlátját a közérdekű adatok megismerésének. Az adatok megismeréséhez való jog erősebb, mint a támogatók adótitkának megőrzéséhez fűződő jog.
A Transparency International 2015 őszén kiadott jelentésében arról írt: a rendszert az átláthatóság teljes hiánya, összefonódások, irracionális fejlesztések, közpénz pocsékolása jellemzi. Nem sokkal később már bíróság is kimondta: hiába állít mást a kormány, közpénzről van szó.
A cégek társasági adójából az állam által sportcélra átengedett tao-pénzek a focinak évente körülbelül 10 milliárd forintot jelentenek, ez nagyjából a duplája mindannak, amit a többi csapatsport összesen kap. Az összeg legnagyobb része Felcsútra jut: a Orbán Viktor miniszterelnök alapította felcsúti akadémia alapítványa 2011 és 2016 között mintegy 11 milliárd forint tao-pénzhez jutott.
(cikk: HVG)
