Másodfokon is megnyerte a Transparency International (TI) Magyarország azt, az általunk benyújtott közérdekűadat-igénylés elutasítását követően indított pert, amellyel a kormányközeli oligarchák tulajdonában lévő kaszinók koncessziós jogának 2021. őszi újbóli, 35 évre szóló meghosszabbítását megalapozó dokumentumokra vonatkozott. A bíróság döntése nyomán így kiderülhet, hogy a kormány több versenyző közül választotta-e ki a nyertest, vagy egyedül a miniszterelnök kötélbarátjának és a későbbi honvédelmi miniszternek osztott lapot a három és fél évtizeden át évente akár több milliárd forintot érő koncesszió kiosztásakor.
A kormány még 2021 szeptemberében döntött úgy, hogy 35 évvel meghosszabbítja a budapesti kaszinókoncessziókat. A fővárosi szerencsejáték üzemeltetési jogok Andy Vajna halála után kerültek az azóta honvédelmi miniszterré avanzsált Szalay-Bobrovniczky Kristóf és a miniszterelnöki kötélbarát Garancsi István által közösen tulajdonolt LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft.-hez. Bár az engedélyük eredetileg 2024-ben lejárt volna, az állam közel másfél évvel ezelőtt sietve mégis úgy döntött, hogy további 35 évig, vagyis egészen 2056-ig erre a cégre bízza az öt fővárosi játékkaszinó üzemeltetését. Tegyük hozzá: Szalay-Bobrovniczky Kristóf és üzlettársa, Garancsi István két év alatt közel 20 milliárd forintot vettek ki közös cégükből osztalékként.
A Transparency International Magyarország korábban elhatározta: kideríti, hogy a fővárosi kaszinókoncessziók meghosszabbítását eredményező eljárás törvényes volt-e. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy kellett-e versenyeznie bármely más lehetséges üzemeltetővel az LVC Diamond Kft.-nek, vagy a kormány évtizedekre előre közvetlenül odaadta a budapesti kaszinókat ennek a cégnek. A részletek tisztázása érdekében közérdekűadat-igényléssel fordultunk az illetékes szervekhez, amiben arra kérdeztünk rá, hogy az állam a koncesszió meghosszabbítását eredményező ajánlattételi eljárásban kiket kért fel ajánlattételre és végül kik tettek érvényes ajánlatot. Az ügyben indult peres eljárásban a bíróság előbb tavaly októberben első-, majd idén február 2-án másodfokon is a javunkra döntött.
Hogy a kaszinókoncesszióknak köszönhetően mekkora bevételre tett szert Szalay-Bobrovniczky a 2021-es évben, az a vagyonnyilatkozatából derült ki, amelyet újdonsült tárcavezetőként kellett leadnia. A Fidesz által a nyár folyamán elfogadott könnyített szabályok alapján benyújtott vagyonbevallás szerint a honvédelmi miniszter a 2021-es üzleti év után 1 milliárd 625 millió forintot vett fel a London Capital Zrt. nevű cégéből, amelynek áttételesen a kaszinókoncesszióból is tetemes bevétele származott.
Időközben a kormány az Európai Bizottság nyomására a vagyonnyilatkozati rendszer visszaszigorítására kényszerült – bár tegyük hozzá, a régi-új rendszerhez való visszatérés így sem sikerült tökéletesre, hiszen az érintetteknek a mellékjövedelmeikről elegendő sávosan, és nem összegszerűen számot adniuk. Az újabb, január 31-én közreadott újabb nyilatkozata szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf tavaly még résztulajdonosa volt annak London Capital Kft-nek, amely cég a kaszinókoncessziós bizniszben érintett. Időközben sajtóértesülések alapján derült fény arra, hogy a honvédelmi miniszter a London Capital-beli szűk 33 százalékos részesedését a nemhivatalos kormányfői tanácsadó, Habony Árpád szerezte meg. Azaz, bár a tárcavezetőnek az összeférhetetlenségi szabályok miatt meg kellett válnia a piaci részesedéseitől (mint ahogy történt ez a csehországi katonai repülőgépgyárral, amely Hernádi Zsolt MOL-vezérnél landolt) a kaszinók korántsem kerültek messzebb a kormányzat legfelső köreitől.
A Transparency International Magyarország mindhárom, 35 évre szóló szuperkoncesszió részleteinek a kiderítése érdekében pert indított az állammal szemben. A sztrádakoncessziós ügyet már a Kúria előtt is megnyertük sőt, az azóta az általunk kiperelt háttérszámításokat bárki számára elérhető módon nyilvánosságra hoztuk (emellett az ügyben tett külön jelzésünk az Európai Bizottság figyelmét is felkeltette). A gyorsforgalmi utak mellett a szemétszállítási biznisz miatt indított eljárásban jogerősen, majd harmadfokon is győztünk. A harmadik, szerencsejátékkoncessziós ügyben pedig az első után február 2-án a második kanyart vettük sikerrel.
A koncessziós jogok mibenlétéről részletesen írtunk korábban a blogfelületünkön. A Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz köthető bizniszekről pedig a Fekete Könyv második kötetében is bővebben írtunk, a részletekért lásd a korrupciós annalesünk 121. és 131. oldalát.