A bíróság másodfokon is a Transparency International (TI) Magyarországnak adott igazat abban a perben, amelyet azért indítottunk, hogy megtudjuk, a 300 milliárd forintért vásárolt lélegeztetőgépek közül hány darabot sikerült eladnia a kormánynak. A koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló, korrupciógyanús állami beszerzések kétes részleteinek kiderítése érdekében az elmúlt másfél évben több ügyben küzdött a közérdekű információk nyilvánosságra hozatala érdekében a TI-Magyarország. A járványkezelés kapcsán indított pereink tanulságait most egy blogposztban is összefoglaltuk.
A koronavírusjárvány kezdetén a magyar állam, túllépve az egészségügyi kapacitások és az észszerűség szabta határokat, több mint 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt össze. A beszerzett eszközök nagy része raktárban porosodott és a túlvásárlás ténye a kormánynak is feltűnt, ezért az időközben megszüntetett és feldarabolt Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kapta feladatául, hogy a felesleges lélegeztetőkészülékeket adja el. A TI-Magyarország közérdekűadat-igénylés útján próbálta kikérni a továbbértékesítésekre vonatkozó adatokat, mindenekelőtt azt, hogy hány darab készüléket és mennyi pénzért sikerült értékesíteni, na és hogy ki intézte az értékesítést. Miután a kormány megtagadta a válaszadást, bírósághoz fordultunk, és a pert meg is nyertük. A pervesztes kormány fellebbezése folytán lezajlott másodfokú eljárásban már az egészségügyért felelős reszortminisztériummá is avanzsált Belügyminisztériummal (BM) álltunk szemben. A Fővárosi Ítélőtábla is a TI-Magyarország javára döntött, így immár jogerős, hogy a kormánynak ki kell adnia a lélegeztetőgépek viszonteladásának részletes adatait.
Feltehető ugyanakkor, hogy a feladatot a megszűnt humánminisztériumtól megöröklő belügyi tárca nem puszta kormányzati rutinból, hanem azért titkolódzik, hogy ha megúszni nem is tudja, legalább elodázza a továbbértékesítés teljes kudarcának nyilvánosságra kerüléséből fakadó szégyent. Miközben ugyanis a perben váltig azzal védekezik, hogy nem is lenne köteles az adatok kiadására, a belügy az egészségügyi készletgazdálkodás feladataival is megbízott Országos Kórházi Főigazgatóságra (OKFÖ) mutogat, mondván: az OKFÖ végzi a lélegeztetőgépkészletek szanálását.
A TI-Magyarország nem volt rest és a BM-mel szembeni jogerős pernyerés ellenére az OKFÖ-t is megkérdeztük a lélegeztetőgépek értékesítésének az állásáról. Nem kis meglepetésünkre azonban ez az állami intézmény azt válaszolta, hogy a „kért adatokkal nem rendelkezik, [ugyanis] lélegeztetőgép az OKFŐ által nem került értékesítésre”. Azt egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy a Belügyminisztérium, vagy a kórház-főigazgatóság hazudik-e, de a per hamarosan véget ér és az eljárás végén tiszta vizet fogunk önteni a pohárba. Aki nem mondott igazat, kénytelen lesz számolni a Büntető Törvénykönyv szigorával, a Btk. ugyanis perben csalásnak nevezi és börtönbüntetéssel honmorálja azt az esetet, ha valaki a bíróság eljárásában hamisan nyilatkozik. És a börtön akkor is jár, ha a tévedést gondatlanság okozza.
A kiadandó adatokból egyebek mellett kiderülhet, hogy a vonatkozó kormányhatározat alapján pontosan mennyi eszköztől sikerült megválni és mekkora összegért, mely szervezet vagy cég végzi az értékesítést, valamint arra is, hogy a viszonteladást végző céget milyen eljárásban és feltételek mentén választották ki.
A TI Magyarország egy másik pert is indított tavaly ősszel a túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés ügyében, miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium megtagadta az igénylésünkre való válaszadást. Abban az eljárásban annak próbálunk utánajárni, hogy miként költhette el a magyar állam a 300 milliárdos összköltség több mint felét, 180 milliárd forintot arra, hogy egyetlen, maláj érdekeltségű cégen keresztül szerezzen be több mint hatezer lélegeztetőgépet. A tárcától egyebek mellett azt próbáljuk megtudakolni, hogy miként ellenőrizték, hogy a maláj cég teljesíti-e a beszállítókra vonatkozó átláthatósági követelményeket, illetve miért fordulhatott elő az, hogy a magyar kormány nem is ennek a cégnek, hanem másoknak fizette ki a lélegeztetőgépek árát. Ebben az eljárásban is másodfokon megnyerte a pert a TI Magyarország, ám a kormány kezdeményezte a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Kúrián.
