Nem ellentétes az uniós joggal az jogállamisági mechanizmus, amelynek bevezetéséről 2020. őszén, hosszas tárgyalásokat, és a magyar és a lengyel fél által belengetett költségvetési vétót követően állapodtak meg az Európai Unió vezetői, így döntött a február 16-án közzétett ítéletében az Európai Unió Bírósága. Az ítéletnek köszönhetően egy hosszas vita végére került pont, miután Magyarország és Lengyelország a pert indított az Európai Bizottsággal szemben. Az Bíróság döntésnek köszönhetően a Bizottság az uniós pénzügyi források elvonásával szankcionálhatja a jogállamisági értékek csorbulását az egyes tagállamokban.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) ma – történetében először online streamelve – ítéletet hirdetett a magyar és a lengyel kormány által indított eljárásokban, amelyben az ún. jogállamisági (feltételességi) mechanizmusról szóló rendelet érvénytelenítését kérte a két kormány. A Bíróság elutasította a kereseteket. A testület által kiadott sajtóközlemény, és az azt követő ítélet alapján látható, hogy az EUB meglepően egyértelműen és élesen fogalmaz, amikor kifejti, hogy az Unió alapértékeinek tiszteletben tartását nem lehet egy olyan kötelezettségre redukálni, amelyet egy tagjelölt államnak be kell tartania ahhoz, hogy felvételt nyerjen az Európai Unióba, de a csatlakozás után ez már félretehető. A magyar és lengyel kormány érvelésével szemben a Bíróság azt is határozottan állítja, hogy a jogállamiság fogalma egyáltalán nem bizonytalan, „ködös”. Éppen ellenkezőleg, egyrészt az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában is kialakult ezen demokratikus értékeknek a tartalma, másrészt a tagállamok is elismerik és alkalmazzák ezen alapelveket a saját jogrendszerükben, ezért a Bíróság szerint a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni a jogállamiság lényegi tartalmát. A már korábban is létező, sőt Magyarország és Lengyelországgal szemben már aktivált, ún. 7. cikk szerinti eljárással kapcsolatban a Bíróság leszögezte, hogy a két eljárásnak más az alapvető célja, vagyis az általános jogállamisági és alapértéki sértésekért le lehet folytatni a 7. cikk szerinti eljárást, míg az uniós költségvetést érintő, azt veszélyeztető specifikus jogállamisági hiányosságokért az új feltételességi mechanizmust lehet alkalmazni.
Álláspontunk szerint a Bíróság döntése reménykedésre ad okot, hogy a jogállamisági mechanizmus érdemi eszközt adhat az Európai Unió kezébe annak érdekében, hogy érdemben, és ténylegesen fel tudjon lépni az uniós források visszaélésszerű felhasználására épülő rendszerszintű korrupcióval, és a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének szándékos leépítésével szemben. A TI Magyarország számtalanszor bírálta a magyar kormányt az elégtelen anti-korrupciós teljesítménye miatt, és felhívtuk rá a figyelmet, hogy Magyarország, amely egykor az EU versenyképes gazdasága volt, szinte minden vonatkozó indikátor tekintetében az utolsó helyeken kullog, egyebek mellett a versenyképesség, valamint az Európai Uniós Csalás Elleni Hivatala, az OLAF által lefolytatott vizsgálatok számának tekintetében. A romló tendencia a Transparency International által évente közreadott Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) rangsorában [link] is nyomon követhető: a 2021-es CPI-eredmények alapján hazánk egy évtized alatt a legnagyobb visszaesést könyvelhette el az uniós tagországok tekintetében, és az európai közösségen belül, csupán Bulgáriát megelőzve az utolsó előtti helyen áll. A jogállamiság, a média és a demokratikus értékek területén a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bő egy évtizedes regnálása során végbement rombolásról készült elemzéseink a TI Magyarország által elkészített Fekete Könyv második kötetében olvashatóak.
A veszélyeztetett csoportokat, illetve a kritikus civil szervezeteket érő fenyegetettséget nem lehet alábecsülni: a magyar kormány által teremtett ellenséges közhangulat az EU alapértékeit veszélyezteti, amely nem maradhat szankció nélkül.
