Harmadfokon, a Kúria előtt is megnyertük azt a pert a Nemzeti Koncessziós Irodával (NKI) szemben, melyet a 35 évre odaítélt autópályakoncesszió háttérszámításainak kiadásáért indítottunk. Még nem kaptuk meg az adatokat, ezért levelet küldtünk a Rogán Antal propagandaminiszter felügyelte koncessziós irodának, nehogy elmulasszák az adatkiadás december 13-án lejáró határidejét.
A Transparency International (TI) Magyarország 2021. nyarán közérdekűadat-kérés útján próbálta megismerni a hazai gyorsforgalmi utak 35 évre szóló koncesszióba adását megalapozó háttérszámításokat. Miután elutasító választ kaptunk, bírósághoz fordultunk, és az eljárást nemcsak első- és másodfokon, hanem végül a Kúria előtt is megnyertünk. A Kúria végérvényes ítélete értelmében a Nemzeti Koncessziós Irodának a rendelkezésünkre kell bocsátania azt a 43 oldalas dokumentumot, amelyet annyira féltették, hogy még a bírósághoz is szinte teljes terjedelmében kitakarva nyújtották be.
A Kúria szeptember 28-án meghozott ítéletét november 28-án kézbesítették a vesztes NKI-nak, így a kormánynak még egy teljes hete van arra, hogy kiadja az adatokat. A TI-Magyarország azonban nem akarja azt kockáztatni, hogy az NKI végül kicsúszik a határidőből, ezért hivatalosan is a féltve őrzött háttérszámítások teljeskörű kiadását kértük. Ha teljesül a kérésünk, akkor az adatigénylésünk tavaly nyári benyújtása után pontosan másfél év elteltével végre a kezünkben tarthatjuk azokat a kalkulációkat, amelyekből kiderül, hogy valóban jól jártak-e a magyar emberek azáltal, hogy a kormány az autópályák üzemeltetését 35 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei közé tartozó magántőkealapokra bízta. Amennyiben az NKI mégsem hajtaná végre a Kúria döntését, további jogi lépéseket fogunk tenni a bíróság ítéletének kikényszerítése érdekében.
2021. nyarán határozta el a kormány, hogy mintegy 2 ezer kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatot szervez ki magáncégeknek. A koncessziós eljárásban az állami tendereken hatalmas megbízásokat elnyerő oligarchák érdekeltsége nyerte el a sztrádák üzemeltetésének és fenntartásának a jogát 35 évre. A felcsúti gázszerelő Mészáros Lőrinchez és a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató Szijj Lászlóhoz köthető Themis nevű magántőkealap vezette konzorcium a gyorsforgalmi utak kezeléséért évente nettó közel 100 millió forintot kap az államtól – sztrádakilométerenként. A koncesszió három és fél évtizedes tartama alatt 5 és fél ezer milliárd forint üti a szerencsés nyertesek markát.
Rogán Antal az áprilisi választásokat követő miniszteri meghallgatása után újságírói kérdésre válaszolva ígéretet tett, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László vezette konzorciummal való szerződéskötést követően rögvest közreadják azokat az adatokat, amelyek átadására a TI-Magyarország által indított perben akkor már a bíróság másodfokú, jogerős ítélete kötelezte az államot. A miniszternek sajnos nem sikerült igazat mondania, ugyanis az NKI aznap, amikor Rogán Antal a valótlannak bizonyult ígéretét megtette, nem az adatokat adta át, hanem a jogerős bírósági döntés Kúria által történő felülvizsgálatát kérelmezte. A Kúria, változtatás nélkül helybenhagyva a másodfokú ítéletet, szeptember végén a TI-Magyarország javára döntött.
A Kúria ítélete visszaigazolta, hogy a TI-Magyarország helyesen érvelt amellett, hogy közérdek fűződik annak kontrollálásához, hogy a „koncesszió meghatározott időtartama a törvényes feltételeknek megfelelően megalapozottan került-e megállapításra”. A precedensértékű ítélet továbbá leszögezi, hogy a közérdekű adat kiadása iránti perekben „szükséges az érintett adatok bíróság általi megismerése és értékelése”, ezért ha az „adatkezelő az ehhez szükséges dokumentumok érdemi megismerhetőségét nem biztosítja, akkor „őt a kért közérdekű adatok kiadására kell kötelezni”.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter arra is kitért a fentebb idézett április megszólalásában, hogy az Európai Uniónak nincs oka érdemben vizsgálni a hazai sztrádák koncessziós kiszervezését. Rogán Antal elmondása szerint az eljárás során a kormány minden előírást messzemenőkig betartott és különben is, az Unió a más tagállamokban lefolytatott hasonló eljárásokat korábban nem kifogásolta.
A TI Magyarország azonban akkor és most is úgy véli, hogy a hazai gyorsforgalmi úthálózat 35 éves koncesszióba átadása nemcsak rossz üzlet a magyar embereknek, hanem szembemegy a vonatkozó uniós irányelvekkel. Éppen emiatt gondoljuk azt, hogy az Európai Bizottságnak nagyon is van jogi alapja ahhoz, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarországgal szemben. Időközben a Bizottság vizsgálatot indított az ügyben.
