Skip to content

„A kormánypárti médiának a valóság már nem szempont, az egyetlen cél a regnáló kormányoldal hatalomban tartása”

„A kormánypárti médiának a valóság már nem szempont, az egyetlen cél a regnáló kormányoldal hatalomban tartása”

A Transparency International (TI) Magyarország a budapesti Francia Intézettel együttműködésben „Hamisítatlan világ: a civil szervezetek és az újságírók szerepe a tényfeltárásban” címen rendezett kerekasztal-beszélgetést. Meghívott szakértőinkkel a francia és a magyar médiarendszert érő kihívásokról, a közmédia helyzetéről, illetve a két országban tapasztalható orosz és kínai befolyásszerzési kísérletekről beszélgettünk. 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevőit és a közönséget a Franciaország alkotmányának október 4-i elfogadásának évfordulóján a budapesti Francia Intézet igazgatója köszöntötte. Matthieu Berton emlékeztetett: az információhoz való hozzáférés nem pusztán minden állampolgár alapjoga, hanem az ő tájékoztatásukban kiemelt szerep jut az oknyomozó újságíróknak, akiknek az információk közzétételével és a korrupció leleplezésével a demokrácia és jogállam védelme a legfontosabb feladata. A Francia Intézet igazgatója egyúttal kiemelte a TI Magyarország által az idei évben már 12. alkalommal megrendezett oknyomozó újságírói mentorprogramját, amely lehetőséget teremt a szakma iránt érdeklődő fiataloknak, hogy megismerkedjenek a tényfeltárói szakma alapjaival.  

Matthieu Berton, a Francia Intézet igazgatója fotó: Farbaky Tamás

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a bevezető felszólalásában Alexis de Tocqueville Demokrácia Amerikában című művét idézve elmondta: egy olyan országban, ahol nem teljes a sajtószabadság, ott a népfelség elve is sérül. És nem pusztán a szabad sajtó és a demokrácia, hanem a sajtószabadság és a korrupció is kéz a kézben járnak, hiszen a szabad média egyfelől lehetővé teszi a sokoldalú informálódást, az információhoz való hozzájutást (ez az ún. átláthatósági funkció), másfelől ellenőrzi a hatalmon lévőket (ez az ún. elszámoltathatósági funkció). A TI Magyarország ezért is támogatja a hazai oknyomozó újságírást két programon keresztül, a Transparency-Soma Díj odaítélésével, és az oknyomozói mentorprogram megszervezésével   — ezeket a programokat más nagykövetségek mellett Franciaország magyarországi képviselete is évről évre támogatja.  

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója fotó: Farbaky Tamás 

A köszöntőbeszédeket követően került sor a kerekasztal-beszélgetésre, melynek résztvevői – Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetőjének moderálása mellett – Polyák Gábor egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője és a Mérték Média Műhely vezetője, Bodoky Tamás oknyomozó újságíró, a 2011-ben létrehozott Átlátszó.hu korrupcióellenes médium főszerkesztője, Alexandra Colineau független oknyomozó újságíró, az Affaires sensibles (Kényes ügyek) magazinműsor alkotója, valamint Laurent Duble, a korrupció elleni küzdelemmel és politikai etikával foglalkozó egyesület, az Anticor főtitkár-helyettese voltak. 

Alexandra Colineau évtizedek óta dolgozik televíziós és klasszikus újságíróként: aktívan foglalkozott a vadász- és alkohollobbik nyomulásával, a Jacques Chirac volt köztársasági elnökhöz, korábban Párizs volt főpolgármesteréhez köthető korrupciós ügyekkel. 

Az Anticor egy 20 éve létező civil szervezet, melynek a korrupció elleni küzdelem mellett az elsődleges célja az állampolgári öntudatosság növelése. A francia törvényhozás több szakbizottságában részt vesznek civil tagként, illetve közreműködtek többek között a franciaországi bejelentővédelmi törvény megalkotásában is. Az Anticor megfigyelői aktívan nyomon követik a korrupciógyanús eseteket, illetve, ha indokoltnak látják, a hatóságokhoz fordulnak, mint ahogy tették azt a Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnökhöz köthető Elysée-ügyben, vagy az Emmanuel Macron államfő titkára körül felmerült visszaélések ügyében. 

A képen balról jobbra: Laurent Duble, az Anticor főtitkár-helyettese, Alexandra Colineau újságíró, Martin József Péter, TI Magyarország, Bodoky Tamás, főszerkesztő, Átlátszó.hu és Polyák Gábor egyetemi tanár, Mérték Média Műhely fotó: Farbaky Tamás 

Polyák Gábor a beszélgetés során elmondta: a NER 2010-es hatalomra kerülését követően nem pusztán az újonnan megalkotott, és komoly belföldi és nemzetközi felháborodást keltő médiaszabályozást alapján, hanem jóval szélesebb körben kellett a hazai, jelentős átalakulásokon áteső médiaviszonyokat vizsgálni. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint a francia és a magyar közmédia állapotát öszehasonlítva is jól látszik: milyen rombolás ment végbe Magyarországon az elmúlt majd’ másfél évtizedben: míg a francia közszolgálati médiumok függetlenségét jelenleg is erős garanciák védik, addig a hazai, közmédiának csúfolt csatornák nyíltan terjesztik az orosz és kínai propagandát.  

fotó: Farbaky Tamás 

Az ELTE médiatanszékének vezetője (amely műhely azon kevés olyan hazai intézmények egyike, ahol a diákok, köztük Papp Virág, a TI Magyarország 11. oknyomozói mentorprogramjának egyik győztese a hazai és nemzetközi médiaviszonyokról tanulhatnak) egyúttal csalódottságának adott hangot – a beszélgetés során nem az egyetlen alkalommal – hogy bár az Európai Unió illetékes szervei rendre tudomást szereznek a hazai médiapiacot és a közszolgálati médiumokat érő támadásokról, azonban igazán érdemi lépéseket az EU nem tett és nem tesz a helyzet romlásának megfékezéséért.  

Az Anticor főtitkár-helyettesének bemutatkozó szavaira reagálva hozzátette: magyarországi szereplőként az irigységének is hangot adhatna, hiszen míg az Anticor civil félként részt vehet a francia törvényhozási folyamat egyes szakaszaiban, a hazai független szakmai szervezetek, mint például a Mérték Médiaelemző Műhely, a NER 2010-es hatalomra kerülése óta nem tud részt venni ilyen egyeztetésekben. 

Polyák Gábor egyetemi tanár, Mérték Média Műhely fotó: Farbaky Tamás 

Martin József Péter felvetésére, miszerint több nemzetközi szervezet szerint lejtmenetben van hazánkban a sajtószabadság helyzete, és a Freedom House szerint a hazai demokrácia romlott, azon belül a médiarendszer csupán részben tekinthető szabadnak, Polyák Gábor három pontban foglalta össze a hazai sajtószabadságot érő problémákat. Egyrészről a NER 2010 óta szisztematikusan foglalta el a médiaszabályozás, valamint a közmédia függetlensége felett őrködő intézményeket, a médiahatóságot és a Közszolgálati Közalapítványt. 

Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője szerint a médiapiac átfogó kormányzati elfoglalása, mely tényező a magyar médiahelyzet alappillérének tekinthető, a külföldi cégek fokozatos kivonulásával, és a piac szinte teljes monopolizálásával jött létre, melyben a független szerkesztőségek tekintetében mind a reklámbevételek, mind az információáramlás lényegében teljes mértékben elapadtak. Polyák szerint most már csak kis és közepes szerkesztőségek tudnak a jelenlegi keretek között működni, miközben a kormány és holdudvara évente százmilliárdokat költ mind a közmédiára, mind a közösségi médiás hirdetésekre, melyek segítségével korlátlanul terjeszthetik a kormányzati propagandát. Mint emlékeztetett, míg a NER a lapterjesztéstől kezdve a nyomdai kapacitásokon át az olyan cégekig, mind a Vodafone, rátette a kezét, addig a kormánnyal kritikus szereplőknek, az újságíróknak és a civil szervezetek képviselőinek folyamatos támadásokkal és lejáratási kisérletekkel kell szembenézniük. 

Polyák Gábor további pesszimizmusának adott hangot, miután a független média maradékának – a civil szervetekhez hasonlóan – a követőtáboruk közvetlen anyagi támogatására és pályázati lehetőségekre kell támaszkodnia – utóbbiak pedig, mint ahogy a civil szektorban jellemző, részben ellehetetleníti a szabad munkát, miután az elnyert projektek kötik a műhelyek szabad kapacitásait. Mindezekkel azonban már megtanultunk együtt élni, ez lett az új norma, összegezte gondolatait Polyák Gábor. 

Bodoky Tamás, főszerkesztő, Átlátszó.hu fotó: Farbaky Tamás 

Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője, kapcsolódva a független sajtó és a civil szektor maradéka elleni támadásokról elhangzottakhoz, elmondta: az a kereken egy évtizede kezdődött folyamat, ami az Ökotárs elleni hatósági támadással indult nem csitult, sőt. Szerinte a módszeres lejárató kampányok indításával, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításával (mely hivatal ügyében az Európai Bizottság pár napja a korábban megindított kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bírósághoz fordult) a hatalom célja a célba vett szereplők állandó vegzálása mellett a potenciális és megmaradt támogatók elüldözése, valamint a függetlenségüket őrző szereplők kiéheztetése. Az oknyomozó portál főszerkesztője szerint nekik, mint sok más szereplőnek, lehetőségként az olvasóközönség anyagi támogatására és a nemzetközi donorokra való támaszkodás maradt meg lényegi utolsó lehetőségként. 

A magyar médiahelyzet csúfos helyzetével szemben részben pozitívabb képet festettek a kerekasztal-beszélgetés francia résztvevői a franciaországi sajtószabadságról. Laurent Duble szerint a francia médiahelyzet fokozatosan javul, ami a Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières – RSF) nemzetközi szervezet évente kiadott rangsorából is kiolvasható. Azonban szerinte a francia közvélemény tekintetében is visszaköszön a nemzetközi folyamat, miszerint már nem a széles tömegek tájékoztatása, hanem véleményközlés és -formálás zajlik.  

Laurent Duble, az Anticor főtitkár-helyettese fotó: Farbaky Tamás 

Elmondása szerint emellett hazájában is tapasztalható a folyamat, miszerint egyes médiumokat már érdekcsoportok vásárolnak fel, azonban a francia közmédia őrzi a függetlenségét, mely részben annak köszönhető, hogy az állam hatóságilag is kifejezett hangsúlyt fektet erre. Az Anticor főtitkár-helyettese hozzátette: a közszolgálati médiumok függetlensége annyiban veszélyeztetett, hogy eltörölték a lakosság számára az előfizetési díjat, a finanszírozás pedig a pénzügyminisztériumhoz került át, amely tárca így nagyobb befolyással lehet a közszolgálati csatornák tartalmaira. 

Alexandra Colineau újságíró fotó: Farbaky Tamás 

A franciaországi regionális sajtó is meg tudta őrizni a befolyását és olvasóközönségét, ami részben annak tudható be, hogy a francia állam és az önkormányzatok vásárolták fel ezen médiumokban a reklámhelyeket. Ez, tette hozzá, veszélyt is hordoz magában, hiszen a hirdetések elhelyezésével az állam és az önkormányzatok nyomás alá is helyezhetik a szerkesztőségeket, ha azok kényes ügyekkel foglalkoznának.  

Alexandra Colineau egyetértett abban, hogy javult a franciaországi médiahelyzet, de óvatosnak kell lenni abban, hogy ki az egyes médiumok tulajdonosa és finanszírozója. Az újságíró szerint hazájában tapasztalható törekvés arra, hogy egyes médiumok egy-egy befektetői kör kezében összpontosuljanak. Másrészről, mint elmondta, különböző adminisztratív eszközökkel is elérhető, hogy a tulajdonosi érdekeknek nem tetsző független újságírók távozzanak az adott szerkesztőségből. Alexandra Colineau emellett további problémaként vetette fel, hogy az általa említett tulajdonosi körök nem pusztán szerkesztőségben, hanem közvéleménykutató cégekben is érdekeltséget szereznek, így pedig összecsúszhat az orgánumok esetében az információk közlése, illetve azok alakítása. 

Polyák Gábor egyetemi tanár, Mérték Média Műhely fotó: Farbaky Tamás 

Moderátori felvetésre, miszerint a figyelemgazdaság világában (mely figyelemgazdaságról Guld Ádám médiakutató is írt a TI Magyarország Tények és tévképzetek című kiadványában) miképpen tudja egy független újságíró felkelteni a figyelmet, Bodoky Tamás elmondta: napjainkban az Átlátszó.hu, mint független műhely, számára ez egy igazi kihívást jelent, mivel egyre nehezebben fér hozzá az érdemi információkhoz. Mint elmondta, a szerkesztőség tagjait nem hívják meg kormányzati sajtótájékoztatóra, és a közérdekű adatok hozzáférhetősége, illetve kiperelhetősége is fokozatosan romlott az elmúlt szűk másfél évtizedben. Mindezen tényezők pedig – többek között amellett, hogy mindazon sajtómunkatársak, akik kényes ügyekkel foglalkoznak, nem egyszer a regnáló rendszer ellenségeként jelennek meg a kormányoldali médiában – dermesztő hatással vannak a független sajtó maradékára. 

Alexandra Colineau újságíró fotó: Farbaky Tamás 

Alexandra Colineau szerint a francia helyzet annyiban alapvetően más, hogy mint ahogy az ő anyagait is, a sajtó más munkatársainak tényfeltáró munkáit is közli a közmédia . Azonban, tette hozzá, az újságírókkal szembeni ellenérzések, a címkézés Franciaországban is tapasztalható, mint ahogy az is, hogy egyre nehezebb megkülönböztetni a bulvárt a tényszerű, oknyomozó munkát végző újságírástól. 

Polyák Gábor szerint nehéz kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben lehet-e bármit tenni egy olyan szélsőségesen polarizált országban, mint Magyarország. Mint mondta, a kormánypárti médiának a valóság már nem szempont: számukra egyetlen cél lebeg a szemük előtt, méghozzá a regnáló kormányoldal hatalomban tartása. A Mérték Médiaelemző vezetője szerint Magyarországon aktív trollhadseregre már nincs szükség, hiszen a munkát a kormánypárti média elvégzi; mint ahogy Magyarország az egyetlen nyugati ország, ahol a kínai vagy orosz befolyást a közmédia nyíltan terjeszti.  

fotó: Farbaky Tamás 

Laurent Duble az elhangzottakat annyival egészítette ki, hogy Franciaország is az orosz fake news kampány egyik fő célpontjának tekinthető, miután egyes orosz ügynökségek aktívan terjesztenek álhíreket francia földön, amelyek közül egy-egy el is terjedt. Másrészről, az újságírók elleni támadások módja is átalakult: míg korábban többnyire rágalmazási pereket indítottak ellenük, a tényfeltáró munkák megjelenésének ellenérdekeltjei napjainkban taktikát váltottak, és a polgári peres eljárások megindítása helyett cégbíróságok elé citálják az oknyomozó újságírókat, akiknek így, adminisztratív formában nehezebb és költségesebb megvédeni az állításaikat. 

A képen balról jobbra: Martin József Péter, TI Magyarország, Laurent Duble, az Anticor főtitkár-helyettese, Alexandra Colineau újságíró, Bodoky Tamás, főszerkesztő, Átlátszó.hu és Polyák Gábor egyetemi tanár, Mérték Média Műhely fotó: Farbaky Tamás 

Kapcsolódó hírek

Az idei évben ismételten a Norvég Királyság Nagykövetsége adott otthont az idei oknyomozói mentorprogramunk...
A Soma Díjat barátai alapították a fiatalon elhunyt kitűnő újságíró, Gőbölyös Soma emlékére 2001-ben....
Az oknyomozói mentorprogramról A társadalmi szemléletformálás és a fiatalok elkötelezettségének javítása a korrupció elleni...
×