A Transparency International (TI) Magyarország harmadjára is pert nyert a Magyar Vízilabda Szövetséggel (MVLSZ) szemben, a legfelső bírói fórum is arra kötelezte a sportszövetséget, hogy adja ki az előző elnökség idején keletkezett majdnem félmilliárdos pénzügyi hiány okait feltáró tanulmányt. A TI-Magyarország azért fordult a bírósághoz, mert a vízilabda-szövetség sem a 24.hu kérésére, sem a mi megkeresésünkre nem adta ki ennek a vizsgálatnak az eredményét.

A vízilabda-szövetséget irányító Madaras Norbert a Nemzeti Sportnak adott nyilatkozatában ismerte el, hogy elődje, Vári Attila idején 487 millió forintos rés keletkezett a sportszervezet költségvetésében. Ekkor hangzott el az is, hogy az MVLSZ-nél „külső szakértők bevonásával átvilágításra került az elmúlt időszak gazdálkodása.” Madaras Norbert elnök a félmilliárdos mínusz okait a számviteli nyilvántartások hiányosságaiban vélte felfedezni, illetve szemérmesen annyit jegyzett meg, hogy „néhány esetben felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről.”

Előbb a 24.hu, majd a TI-Magyarország is eredménytelenül kérte az MVLSZ-től ennek a külső vizsgálatnak az eredményeit tartalmazó jelentést, ezért pert indítottunk. A bíróság eljárása során először az MVLSZ járt szerencsével, ugyanis a Fővárosi Törvényszék első fokú ítéletében megengedte a vízilabda-szövetségnek, hogy a 21 oldal terjedelmű jelentésből több mint 15 oldalt kitakarjon. Az MVLSZ nem fellebbezett az első ítélettel szemben, ebből pedig sejteni lehetett, hogy a külső értékelés lényegi, leginkább titkolni akart megállapításai a kitakarások alá esnének. A TI-Magyarország azonban fellebbezett, és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése már egyértelműen a mi javunkra rendezte el a vitát, hiszen arra kötelezte az MVLSZ-t, hogy a teljes dokumentumot, kitakarás nélkül adják át. Ezt azonban a szövetség nem tette meg, és felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, ám a Kúria ezt elutasította és hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet.

Az ügy egyik érdekessége az volt, amikor az MVLSZ azzal próbált védekezni, hogy ha nyilvánosságra kerül a jelentés, akkor a sajtó és a közvélemény megalapozatlan következtetésekre ragadtathatja magát és ez rossz színben tüntetheti fel a sportszövetséget. Az alperes azzal is bepróbálkozott, hogy a jelentésre szüksége van az abban feltárt hibák okait kiküszöbölő új gazdálkodási szabályzatai elkészítéséhez, és mivel ez a munka még nem zárult le, a vizsgálati anyag zárt döntéselőkészítő iratnak minősül.

A valóság mindezzel szemben az, hogy a vízilabda-szövetség mindössze azt akarta elkerülni, hogy nyilvánosan kelljen kiteregesse a szennyest, ám a Kúria tegnapi ítélete nyomán ez a törekvése meghiúsult és végül kénytelen lesz számot adni arról, hogy miként sikerült összehozni a 487 milliós hiányt, illetve mit tettek a felelősség tisztázása érdekében.