Globális Korrupciós Barométer 2016

A magyarok tehetetlennek érzik magukat a korrupcióval szemben

A magyarok véleménye szerint a korrupció egyre súlyosabb probléma és egyre kevesebben hiszik, hogy tenni tudnak ellene. A politikai és gazdasági döntéshozókat korruptnak tartják, a korrupció elleni intézkedéseket pedig hatástalannak. Csak minden ötödik magyar tenne bejelentést vagy tanúskodna bíróságon, ha korrupciót tapasztal, mert fél a következményektől. Magyarországon kétszer annyian fizettek kenőpénzt, mint az Európai Unióban, a legtöbben az egészségügyben. Ezek a Magyarországra vonatkozó legfontosabb megállapításai a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer kutatásának, amelyet a budapesti Európa Pontban mutattak be.  A globális felmérés  2016-ban készült 42 európai és közép-ázsiai országban.

A korrupció egyre drámaibb probléma

A magyarok egyre súlyosabb problémának tartják a korrupciót. A nemzetközi felmérés alapján a megkérdezettek 57%-a szerint rosszabb a korrupciós helyzet, mint 4 évvel ezelőtt. A válaszadók több mint fele hatástalannak ítéli a kormány korrupció elleni intézkedéseit. Ez az eredmény szintén jelentős romlást jelent, hiszen a TI Magyarország 2013-ben megjelent hasonló kutatása szerint akkor a megkérdezetteknek kevesebb mint a fele (48%-a) volt elégedetlen.

A magyarok közel harmada szerint a parlamenti képviselők (32%), a miniszterelnök (29%) és a kormánytisztviselők (28%) egyaránt érintettek korrupciós ügyekben. Hasonló kép alakult ki az üzleti szektor vezetőivel (27%) és az adóhatóság munkatársaival (23%) kapcsolatban is.

Dacára annak, hogy a kormány jelentős erő- és pénzügyi forrásokat fordított a menekültkérdéssel kapcsolatos kampányra, a magyarok szerint az országban a korrupció és a bevándorlás gyakorlatilag egyformán súlyos probléma (28% és 29%).

Hálapénzt fizetünk a legtöbbször

A felmérésben résztvevők 63%-a vett igénybe valamilyen egészségügyi szolgáltatást, minden ötödik válaszadó (22%) fizetett hálapénzt az ellátásért. A korrupció messze az egészségügyi szolgáltatások terén fordul elő a leggyakrabban, Magyarországon kétszer annyian fizettek kenőpénzt, mint az Európai Unióban átlagosan (10%). Nem véletlen, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a kormánynak az egészségügy problémáinak megoldására kellene a legtöbb figyelmet fordítania.

Félünk cselekedni egy következmények nélküli országban

Magyarországon tovább romlott a közérdekű bejelentők megítélése és helyzete. A magyarok kétharmada ítélte úgy, hogy a társadalom nem fogadja el, ha valaki jelenti a hatóságoknak a korrupciót. Ráadásul a válaszadók közel negyede szerint a korrupció nehezen bizonyítható, az emberek pedig félnek a bejelentések következményeitől (24% és 23%).

Csak minden ötödik magyar tenne bejelentést, ha korrupciót tapasztalna, a magyaroknál pedig csak a szlovák, orosz, ukrán és fehérorosz állampolgárok passzívabbak, ha korrupcióval szembesülnek. A magyar válaszadóknak mindössze 7%-a véli úgy, hogy a bejelentés a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze. Ez a legalacsonyabb arány az Európai Unión belül. A megkérdezetteknek csupán a 19%-a lenne hajlandó tanúskodni korrupció elleni ügyben a bíróságon, ez pedig a gyakorlatban jelentősen megnehezítheti a korrupciós ügyek feletti ítélkezést.

A magyar válaszadóknak csupán 14%-a gondolja azt, hogy a korrupció elleni harcban az egyes állampolgár sikert érhet el. Ezzel Magyarország a sereghajtók között van, mivel a felmérés alapján még a román, szlovák és orosz polgárok is jobban bíznak a korrupció elleni fellépés sikerében. „A magyar társadalom tehetetlennek érzi magát a korrupcióval szemben” – mondta a jelentés bemutatóján Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója. Az állampolgárok tisztában vannak azzal, hogy korrupt országban élnek, de nem látják a kiutat ebből a helyzetből.


A kutatás módszertana

A Transparency International Globális Korrupciós Barométere (Global Corruption Barometer) nemzetközi közvélemény-kutatás, mely az állampolgárok korrupcióval kapcsolatos tapasztalatait vizsgálja. A Transparency International megbízásából készült 2016-os Globális Korrupciós Barométer 42 európai és közép-ázsiai országban – köztük 23 európai uniós országban – közel 60 000 válaszadó véleményét mérte fel. Magyarországon a felmérést a TNS Hoffmann végezte; 1501 fős mintán zajlott a lekérdezés 2015. december 9. és 2016. május 8. között. A minta Magyarország teljes lakosságára nézve reprezentatív.

A felmérés az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Unió  kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja, az Ernst & Young, a svéd Pénzügyminisztérium, valamint a TI-UK, TI-Belgium, TI-Grönland, TI-Hollandia, TI-Svájc és TI-Spanyolország támogatásával készült.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!