Global Integrity 2008 – tanulmány a nemzetközi korrupciós helyzetről

Az 57 országra kiterjedő vizsgálat eredményeit ma jelentette meg a Global Integrity, az a vezető nemzetközi nonprofit szervezet, amely nyomon követi a kormányzati és korrupciós trendeket világszerte. A jelentés szerint az országok leggyakrabban azzal a korrupciós fenyegetéssel szembesülnek, hogy a pénz szabályozatlanul és ellenőrizetlenül áramlik a politikába. Nathaniel Heller, a Global Integrity igazgatója úgy véli, a legtöbb ország anti-korrupciós tevékenységének egyik megoldatlan problémája, a pártfinanszírozás kérdése. A politikai pénzügyek átláthatóvá tétele nagymértékben csökkentené a korrupciót. „Ha komolyan vissza akarjuk szorítani a korrupciót és a hatalommal való visszaélést a fejlett és fejlődő országokban egyaránt, feltétlenül hatékonyabb biztosítékok szükségesek a pénz politikára gyakorolt hatásának megfékezésére” – mondta Heller.

A felmérés több mint háromszáz úgynevezett „Integrity Indicator” használatával vizsgálta az adott országok korrupció-ellenes erősségeit illetve gyengeségeit. Az indikátorok segítségével minden vizsgált országról részletes jelentés készül, amely alapján a Global Integrity „bizonyítványt” állít ki, hat kategóriában (úgymint: a választások tisztasága, a kormány elszámoltathatósága, vagy az anti-korrupciós erőfeszítések) osztályozva az országokat. Magyarország idén először kapott helyet a vizsgálatban. A jelentésben írt problémák, mint például a nem megfelelő összeférhetetlenségi szabályozás, a politikába irányuló ellenőrizetlen pénzáramlás, a nagy állami tulajdonú vállalatok kontrolljának hiánya, és a nyilvános erőforrások nagyarányú megcsapolása, rendszeres kockázati tényező a vizsgált országokban.

Magyarország helyzete

A Global Integrity tanulmányának Magyarországgal foglalkozó fejezete az igazságszolgáltatásban fellelhető hiányosságokat emeli ki. A bírói testületekben nincs kellőképpen szigorú összeférhetetlenségi szabályozás. A bírák vagyonnyilatkozatai a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek, ami szintén aggodalomra adhat okot. A média közepes besorolást ért el, ám az „öncenzúra”, ami a magyar újságírók körében igen elterjedt, szintén problémát jelenthet.

A vizsgálat kiemeli hazánk tekintetében a parlamenti képviselők és köztisztviselők megajándékozására és juttatásaira vonatkozó irányelvek hiányát, amely a korrupció melegágya lehet. A tanulmány példáként említette, hogy Magyarországon a pártoknak juttatott hazai és külföldi adományokra vonatkozó szabályozás kijátszható olyan alapítványoktól kapott támogatásokkal, amelyekre nem vonatkoznak szigorú szabályok.

Pozitívum viszont, hogy Magyarország erős ombudsmani hivatallal rendelkezik, valamint a civil szervezetek korrupció ellenes tevékenysége is igen aktív. Hazánk választási rendszerét nagyon erősnek ítélte a Global Integrity.

Összességében Magyarország a hat kategóriában a „közepes” értékelést kapta (77 pontot ért el hazánk, a maximális 100 pontból). A részletes eredményt a http://report.globalintegrity.org/ weboldalon tekinthetik meg.

Megerősítés a TI korábbi jelentéseinek

A Transparency International által készített korrupció-érzékelési index (CPI), sok esetben nagy hasonlóságot mutat a Global Integrity jelentésével. A TI által írt tanulmány szerint, hazánk továbbra is a közepesen korrupt országok közé tartozik, ám amennyiben nem történik hatékony fellépés a korrupció ellen, Magyarország a következő években könnyen visszacsúszhat az összehasonlító listán, ami erősen ronthatja hazánk versenyképességét a régióban.

A Transparency International szintén úgy véli, a párt – és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya. A bíróságok működésével kapcsolatos hiányosságok, melyek nagyrészt az igazságszolgáltatás szervezeti felépítéséből adódnak, szervezeti reformokkal orvosolhatók – vélekedik a Transparency International Magyarország.

A Global Integrity által vizsgált problémák egyeznek tehát a TI meglátásával, ám nem csupán a probléma felfedésére van szükség, hanem ennek orvoslására is. Tenni kell a korrupció visszaszorításáért! Hazánkban legégetőbb talán a párt- és kampányfinanszírozás új szabályainak mielőbbi elfogadása, a közbeszerzési rendszer radikális reformja, a politikai befolyás csökkentése a köz- és üzleti szférán, valamint a társadalmi szemléletformálás.

Nemzetközi helyzet

2007 óta számos ország tapasztalt változást a korrupció alakulását tekintve. Grúzia korrupciós helyzete egyre aggasztóbb, mivel a kormányzati rendszert igen meggyengíti az Oroszországgal való konfliktus. A kormány felelősségre vonhatósága nagyon gyenge, az igazságszolgáltatásban is számos hiányosság van, akárcsak hazánkban. Romániát tekintve a riport arról számol be, hogy a civil társadalom igen erős integritás szerkezettel bír, valamint a média hatékonyan hozza felszínre a korrupciós jelenségeket, eseteket. Probléma azonban, hogy a közigazgatást még mindig nagyon erősen átszövi a politika. Szerbia rosszabb helyzetben van, az országban nagyon gyenge az anti-korrupciós tevékenység és nagyon mélyre nyúlnak a kormányzásban és közigazgatásban fellelhető problémák gyökerei. Lengyelország a kormányzást tekintve teljes pontszámot kapott a vizsgálatban, és a korrupció megelőzésében is az erős jelzőt nyerte el. A Global Integrity által valaha is adott legrosszabb pontszámot Szomália kapta, ami összhangban van a TI listájával, ahol szintén Szomália végzett az utolsó helyen.

A gazdasági világválság által okozott megoldatlan problémák miatt, egyre nagyobb veszélyt jelent a korrupció, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a korrupció ellenes küzdelemre. A korrupció megfékezése erős felügyeletet igényel a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. A korrupció visszaszorítása csak következetes és szigorú jogalkalmazás, független média és aktív civil társadalom mellett valósulhat meg.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!