A Transparency International Magyarország nem állítja, hogy Simonka György lenne az évtized legsúlyosabb politikai bűnözője. Egyrészt azért nem, mert megilleti őt az ártatlanság vélelme, hiszen a bíróság még nem hozott róla jogerős ítéletet. Másrészt vannak olyan szereplői a politikai életnek, akik a vádhatóság szerint Simonka György terhére róható cselekményeknél sokkalta súlyosabb és lényegesen több közpénzt felemésztő korrupciós ügyekkel hozhatók összefüggésbe. Az ellene emelt vád ismeretében azonban bizonyos, hogy a politikai osztály tagjai, pláne a parlamenti képviselők közül Simonka György tekinthető az ügyészség legnagyobb korrupciós fogásának. Ha beigazolódnak az ellene emelt vádak, aligha valószínű, hogy megússza letöltendő szabadságvesztés büntetés nélkül. Az ellene folyamatban lévő eljárásban tapasztalhatók furcsaságok, kezdve azzal, hogy szabadlábon védekezhet, hiszen a milliárdos sikkasztások gyanúsítottjai esetében általában indokolt szokott lenni a letartóztatás. Simonka György mentelmi jogának a nem túl sietős felfüggesztése is találgatásokra ad okot, és arról sem került napvilágra megnyugtató információ, hogy az általa a felelősségre vonás elkerülése érdekében kilobbizott jogszabálymódosítások felelőseit elszámoltatta-e bárki. A furcsaságok számát gyarapítja az is, hogy nem lehet tudni, milyen intézkedést tett a Magyar Államkincstár a Simonka Györgyhöz kötődő, részben általa és rokonai által tulajdonolt, időközben azonban fizetésképtelenné vált Magyar Termés Tész Kft. által milliárdos nagyságrendben jogosulatlanul felvett európai uniós támogatás visszaszerzése érdekében. A Transparency International Magyarország nemrég jogerősen megnyerte a Magyar Államkincstár ellen ezeknek az adatoknak a kiadásáért több mint egy éve indított pert. A bíróság arra kötelezte az államkincstárt, hogy közölje: mit tett a Simonka Györgyhöz jogszerűtlenül került támogatás visszavétele érdekében és mennyi pénzt sikerült így megspórolni az adófizetőknek.
A jogerős ítélet egyebek mellett azt szögezi le, hogy „a közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek”, ezért a „támogatás igénybevevőjének a közpénz felhasználása során számolnia kell a nyilvánosság ellenőrzésével”. A bíróság azt is kiemelte, hogy az államkincstár „nem igazolt semmilyen olyan körülményt, amely alapján a kérelemmel érintett, felszámolás alatt álló, sajtóhírekben szereplő társaságnak, vagy a [Magyar Államkincstárnak] méltányolható érdeke fűződhetne ahhoz, hogy a kért adatok titokban maradjanak.”
A Magyar Államkincstárnak június 12-éig kell kiadnia az adatokat.
A teljes ítélet itt olvasható.
Frissítés: A Simonka György által a Transparency International Magyarország Alapítványnak 2020. július 8. napján eljuttatott levél szerint Simonka György cáfolja, hogy a hivatkozott jogszabály-módosításokat a saját érdekében kezdeményezte volna. Álláspontja szerint a jogszabály-módosításokra a törvényeknek megfelelően, minden gazda érdekében került sor, tehát Simonka Györgyöt munkájában a közjó befolyásolta, nem pedig személyes érdekek.
