Skip to content

Főleg pártszimpátia alapján mondanak ítéletet a magyarok az állami korrupcióról

Főleg pártszimpátia alapján mondanak ítéletet a magyarok az állami korrupcióról

Nagyjából minden második válaszadó jelentős veszélyként észleli az állami szintű korrupciót, az ezzel kapcsolatos attitűdöket pedig leginkább a pártszimpátia befolyásolja – derül ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Szociológiai Intézete és a Transparency International Magyarország közös jelentéséből.  Míg az ellenzéki szavazók több mint fele aggódik az állami korrupció miatt, a Fidesz-KDNP szavazóinak 2017-ben 30, 2018-ban pedig csak 20 százaléka vélekedett így. A korrupció más formáit, így a rendőrök megvesztegetését és a számlaadás elmulasztását a magyarok többsége pártszimpátiától függetlenül elutasítandónak tartja.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Mobilitási Kutatási Centrumának 2017-ben (2000 fős mintán) és 2018-ban (2700 fős mintán) végzett reprezentatív kutatásának segítségével jobban megérthetjük, hogy milyen társadalmi tényezők befolyásolják a magyar lakosság korrupcióval kapcsolatos attitűdjeit. Ezeket vizsgálja a TI Magyarország és a TK Szociológiai Intézetének közös kutatási jelentése, amelyet a héten egy webinar keretében mutattak be.

A jelentésből kiderül: a magyar lakosság döntő többsége elfogadhatatlannak tartja a korrupció olyan hétköznapi megnyilvánulásait, mint a rendőrök megvesztegetése vagy a számlaadás elmulasztása. A felmérés során a válaszadókat arra kérték, hogy egy 0-10-ig tartó skálán értékeljék, mennyire tartják megengedhetőnek az előbbi magatartásformákat. Ahogy az alábbi ábra is szemlélteti, a két magatartásforma átlagából számított hétköznapi korrupció elfogadottsága mindkét vizsgált évben 2 alatt volt, a rendőrök megvesztegetésével kapcsolatban pedig még kevésbé elnézőek a magyarok. A korrupció ilyen, hétköznapi megnyilvánulásaival szemben leginkább a nők, a 60 év feletti válaszadók, a budapestiek és a magasabban képzett, diplomás és jobb anyagi helyzetben lévő válaszadók voltak elutasítóak.

blank

Míg a hétköznapi korrupció elfogadottságára vonatkozó attitűdök az egyes társadalmi csoportok közötti különbségek ellenére is viszonylag szűk tartományban szóródnak, addig az állami szintű korrupció veszélyként való észlelése sokkal polarizáltabb képet mutat. Ennek mérése során arra kérték a válaszadókat, hogy jelöljék meg azt a három tényezőt, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik Magyarország számára. Ezt a sort mindkét vizsgált évben az egészségügy és az oktatás állapota (2017: 65 százalék; 2018: 46 százalék) vezette, azonban míg 2017-ben a „bevándorlás és terrorizmus”, valamint a korrupció osztoztak a 2. helyen (50-50 százalékkal), 2018-ban a „demokrácia és jogállam leépítése” került a második helyre (42 százalékkal), míg a „csupán” 40 százalék által veszélyként érzékelt korrupció a harmadik helyre szorult. A most publikált jelentésben a kutatók azt vizsgálták, milyen társadalmi tényezőkkel függ össze az, ha valaki a korrupciót a tíz felsorolt veszély közül az első három valamelyikeként választotta (a 2017-es felmérésben a válaszadók 49 százaléka, 2018-ban 40 százalékuk tett így).

blank

Az állami szintű korrupció veszélyként való észlelésére csak elhanyagolható mértékben hatottak olyan demográfiai változók, mint a nem, a kor vagy az iskolai végzettség, jóllehet a településtípus erős kapcsolatot mutatott az észleléssel. A pártszimpátia azonban kiemelkedően erős magyarázó erővel bírt, vagyis

„az, hogy a válaszadók veszélyként érzékelték-e a korrupciót, leginkább a politikai nézeteiktől függött”

emelte ki Mikola Bálint, a TI Magyarország projektmenedzsere, a jelentés egyik szerzője.

Az adatokban felfedezhető egy markáns baloldali-jobboldali törésvonal (ami a Jobbik ellenzéki státuszának köszönhetően nem féltétlenül esik egybe a kormánypárti kontra ellenzéki megosztottsággal), valamint egy, a „régi” és az „új” (2010-ben vagy azután a parlamentbe került) pártok közötti szakadék is. A leglátványosabb különbség mégis akkor rajzolódik ki, amikor az ellenzéki szavazók összességét hasonlítjuk össze a kormánypártiakkal, ideológiai törésvonalaktól függetlenül.

blank

Emellett a korrupció veszélyként való észlelése negatív kapcsolatban áll más politikai attitűdökkel, így az intézményekbe vetett bizalommal, a demokrácia elfogadottságával és a demokráciával való elégedettséggel is – derül ki a jelentésből.

Mindez arra utal, hogy az állami és a hétköznapi korrupcióval kapcsolatos attitűdöket alapvetően más tényezők befolyásolják. Míg az állami korrupció megítélése elsősorban a politikai értékválasztásokkal hozható összefüggésbe, függetlenül olyan objektív tényezőktől, mint például a közbeszerzési piac versenytorzulásai, a hétköznapi korrupcióról alkotott vélemény nem a pártszimpátiáktól, hanem a társadalmi-demográfiai tényezőktől függ.

„Az elemzés azt erősíti meg, hogy bár a korrupciót többé-kevésbé egységesen normaszegésnek tartják a magyarok, az, hogy milyen esetekben észlelik a korrupció megjelenését erősen a médiától és a nyilvánosságban megjelenő diksurzusoktól függhet”

– mondta el Gerő Márton, a TK Szociológiai intézetének munkatársa.

 

 

A kutatási jelentés teljes szövege itt olvasható.

A jelentés online bemutatóján vetített prezentáció pedig itt érthető el.

Címkék: Felmérések

Kapcsolódó oldalak

Nincsenek kapcsolódó oldalak
×