A Transparency International Magyarország

észrevételei

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezettel („Tervezet”) kapcsolatban

A Transparency International különös figyelemmel kíséri a felszámolási eljárások jogszabályi környezetét, s kitűzött célja, a jelenleg jelentős korrupciós kockázatokat hordozó eljárás átláthatóbb, egyértelmű, egységesebb szabályozása, hogy a hatályos rendszernél egy gyorsabb, gazdaságilag hatékonyabb korrupciós kockázatoktól mentes eljárás jöjjön létre.

Üdvözöljük jelen törvénymódosítás célját, mely a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszorítása.

A Tervezet több pozitív új rendlelkezést is tartalmaz, egyértelművé tesz eljárási szabályokat, gyakorlati tapasztalatok alapján pontosít és elősegíti a csődtörvény egyértelmű értelmezését. Úgy látjuk, hogy a Tervezet egy előrelépés a jó irányba, de sajnos még sok megoldatlan probléma marad a szabályozásban.

A jelen dokumentumban elsősorban a korrupciós vonatkozású kritikai észrevételeinket mutatjuk be.

Ezen a helyen kell megjegyeznünk, hogy a törvénytervezet véleményezésére összesen egy munkanapot biztosított az előkészítő, így az aligha felelt meg a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény előírásának, mely szerint „a tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez”. Amennyiben a kormányzati szervek részére is ennyi idő állt rendelkezésre úgy az nem csak azt nem tette lehetővé, hogy „a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe”, hanem egyáltalán nem tette lehetővé az érdemi közigazgatási egyeztetést.

A teljes szöveg a csatolt dokumentumban olvasható.