Az Európai Parlament kiemelkedő szerepet tölt be az Unió életében, erősíti a közösségi tisztségviselők számonkérhetőségét, növeli az átláthatóságot mind a közösségi folyamatokban, mint az Unió és a tagállamok viszonyában. A Transparency International Magyarország levélben kereste fel az európai parlamenti választásokon jelöltet állító pártokat, abból a célból, hogy képet kapjunk arról, hogy a pártok programjai mennyiben tükrözik elkötelezettségüket a korrupció elleni fellépésben.

A Transparency International által összeállított kérdőívet az MSZP, az SZDSZ, az MDF és a KDNP töltötte ki, a Jobbik és az LMP nem válaszolt. A Fidesz a kérdőív kitöltése helyett egy válaszlevélben fejezte ki elkötelezettségét a korrupció visszaszorításával kapcsolatban. Szijjártó Péter kifejtette, hogy a válságból való kilábalás egyik előfeltétele a gazdaság növekedési pályára való állítása. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a feketegazdaság és a korrupció visszaszorítása. A válaszlevélben Szijjártó hozzátette, egyetért a Transparency International Magyarországgal abban, hogy a közbeszerzési törvény hatékony módosításaival éves szinten akár 150-200 milliárd forinttal is növelni lehet a költségvetés mozgásterét, amely alapjául szolgálhat a gazdasági növekedést ösztönző adócsökkentésnek.

Korrupcióellenes monitoring az EU-ban

A kérdőívet kitöltő négy párt (MSZP, SZDSZ, MDF és KDNP) mindegyike egyetért azzal, hogy legyen egy egységes mechanizmus, amely azt ellenőrzi, hogy a tagállamok mennyiben felelnek meg a korrupció ellenes szabályoknak. A KDNP és az MSZP szerint, a már meglévő ellenőrzési mechanizmus hatékonyságának növelése, ill. adott esetben az eljárási szabályok tételes felülvizsgálata szükséges.

Az „együttműködési és hitelesítési eljárás” Bulgária és Románia számára szükséges, ebben is egyetértenek a válaszoló pártok. Az MSZP véleménye szerint, megfelelő eszköznek tűnhet a visszásságok feltárására, a Belső Piaci Scoreboard és Fogyasztói Scoreboard mintájára egy Korrupcióellenes Scoreboard felállítása, amely akár ágazati, akár területi vizsgálatok lefolytatására is alkalmas lenne. Az EU tagállamaira kiterjedő vizsgálati rendszer felállítását minden párt szorgalmazza.

Az EU költségvetésének reformja és a kiadások átláthatósága

Az uniós források 80%-áról a Bizottság és a tagállamok közösen döntenek. Mind a négy válaszoló párt, az e döntésekért való felelősség megosztását javasolja. Az ellenőrzési mechanizmusok egyidejűleg minden érintettre ki kell terjedjenek – véli az MSZP – anélkül, hogy ez bármelyik piaci szereplő számára aránytalan terhet jelentene. Az SZDSZ, illetve az EP liberális frakciója vezető szószólója annak, hogy a tagállamok legalább pénzügyminiszteri szinten igazoló nyilatkozatot (statement of assurance) adjanak az átvett közösségi forrásokról, amelyben személyes politikai felelősséget vállalnak a források szabályszerű felhasználásáért, és költségvetési garanciát a jogszerűtlenül felhasznált források visszafizetéséért. A KDNP szerint, az eddiginél sokkal átláthatóbb megosztási rendszert kell kialakítani.

Átlátható uniós közbeszerzés

Támogatható javaslatnak tartják a válaszoló pártok, hogy létrejöjjön egy Európai Unióra kiterjedő feketelista azokról a cégekről és egyénekről, amelyeknél bizonyítható a korrupt gyakorlat. Az MSZP ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a listára való fel és lekerülés szabályai, garanciái pontosan legyenek meghatározva. Az SZDSZ válaszában kiemelte, hogy a korrupt gyakorlat csak beismerés vagy jogerős bírósági ítélet esetén tekinthető bizonyítottnak. Egy jogerősen marasztalt céget sem lehet ilyen módon szankcionálni, ha az ítélet hatására megvált érintett munkatársától vagy teljesen új menedzsmentet alkalmaz. Az MDF a hazai versenytörvény, és a közbeszerzési törvény felülvizsgálatára, a jogszabályok szigorítására hívta fel a figyelmet.

Átlátható uniós lobbizás

Arra a kérdésre, hogy az EU létrehozzon-e egy kötelező lobbista-regisztert – amely nyilvánosságra hozná a lobbiszervezetek pénzügyi adatait és minden lobbista nevét -, eltérő válaszok születtek. Az MSZP úgy véli, hogy a jelenleg is működő önkéntes lobbista-regiszter (CONECCS adatbázis) tapasztalatai pozitívak. Az SZDSZ szerint az önkéntes lobbista-regiszter egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így elképzelhetőnek tartják a kötelező regiszter bevezetését. Az MDF a hazai szabályozás hiányosságait emelte ki válaszában, a párt véleménye szerint a 2006-ban elfogadott lobbitörvény alkalmatlan és felülvizsgálatra szorul.

Az uniós dokumentumokhoz való legteljesebb körű hozzáférés

Az MSZP szerint nem szolgálná az Európai Unió érdekeit, ha minden információ (ideértve az olyan információkat is, hogy ki jut hozzá az uniós pénzekhez, hogyan szavaztak a tagállamok a Tanácsban stb.) nyilvánosságra kerülne. Egy totálisan nyilvános rendszerben a formális döntéshozatali mechanizmusok szükségszerűen visszaszorulnának az informális, „nemhivatalos” kommunikációs csatornák javára. Az MDF és a KDNP ezzel szemben támogatja a szélesebb körű nyilvánosságot és átláthatóságot. Az SZDSZ véleménye is az, hogy nyilvánossá kell tenni a Tanács üléseit. Az EP liberális frakciója támogatja, hogy a támogatásban részesülőket (KAP, kohéziós, regionális fejlesztési források) interneten hozzáférhető közösségi regiszterben tegyék közzé.

Összeférhetetlenségi normák az uniós intézményeknél

Az Európai Parlament képviselői számára minden tagállam alkotmányos joga, hogy meghatározza az összeférhetetlenségi szabályokat – írta válaszában az MSZP. A szocialista párt szerint uniós szintű összeférhetetlenségi szabályozást kell azonban alkalmazni az uniós alkalmazottak esetében. Az SZDSZ úgy véli, hogy szükség van az Unió által megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokra az Európai Parlament képviselői és az uniós alkalmazottak számára is. Az MDF fontosnak tarja e probléma megnyugtató rendezését. A KDNP szerint, szükség van összeférhetetlenségi normákra az uniós intézményeknél, mert ez az EU hitelességének egyik legfontosabb ismérve.

Azzal kapcsolatban, hogy az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) legyen-e teljesen független és válasszák-e le az Európai Bizottságról megoszlanak a vélemények. Az MSZP szerint, az OLAF függetlensége soha nem lehet olyan fokú, hogy az Európai Parlamenttől és az Európai Bíróságtól megtagadhassa a tájékoztatást és véleményadást. Az SZDSZ szerint az OLAF függetlenségét szervezeti és költségvetési szempontból is lehet erősíteni, ezen törekvéseket támogatja a liberális párt. Az MDF támogatja a szervezet függetlenségét, csakúgy mint a KDNP.

Igazságügyi együttműködés a büntethetőség növelése érdekében

Minden párt azon a véleményen van, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a rendőri és igazságügyi együttműködést.

A korrupcióellenes küzdelem és a bővítés

A független civil szervezetek korrupcióellenes tevékenységének és vizsgálódásainak megerősítését az SZDSZ, az MDF és a KDNP is rendkívül fontosnak tartja. Az MSZP úgy véli, hogy a civil szféra ellenőrző funkciója jelentős. Ugyanakkor a civil szervezetekre természetüknél fogva hatósági, vagy annak látszatát keltő tevékenység nem telepíthető. Ennek megfelelően az Uniónak támogatnia kell az ilyen civil szervezetek működését és a velük való együttműködési hajlandóságot, de a kérdésben foglalt “tevékenységük megerősítése” a civil szférában az MSZP szerint nem értelmezhető. A pártok szerint egy mérhető és objektív korrupcióra vonatkozó mutatók kidolgozása támogatható.