Kiemelkedő mértékben, 96,4%-os arányban támogatnák a Transparency International Magyarország felmérésének kitöltői hazánk csatlakozását az Európai Ügyészséghez. A TI Magyarország kérdőíves véleménykutatásának válaszadói emellett több, az Európai Unió és a magyar tagság értékeit firtató kérdésben véleményt nyilvánítottak. Így például nyilatkoztak az unió szerepéről és a csatlakozás eredményeiről, köztük a korrupció elleni fellépés hatékonyságáról is.

 

A kutatásról

„Közös értékeink” elnevezésű projektünk során az európai integrációval és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben kezdeményeztünk párbeszédet. Az Európai Bizottság által az Európa a polgárokért program keretében finanszírozott projekt a Transparency International Magyarország, a romániai Expert Forum, a koszovói Demokrácia Intézet és a Transparency International Macedónia együttműködésével valósul meg.

E célból egy azonos, csak nyelvében eltérő online, anonim kérdőívet osztott meg a négy szervezet. A nem reprezentatív felmérést Magyarországon 551 fő töltötte ki 2021. május 10. és június 1. között. A magyarországi válaszadók több mint fele 45 éven felüli, közel háromnegyedük fővárosi lakos, több mint 70%-uk felsőfokú végzettségű volt. Romániában 477 fő, míg a potenciális uniós tagjelölt Koszovóban 500 fő és a tagjelölt Észak Macedóniában 100 fő töltötte ki a kérdőívet.

 

Főbb eredmények

A magyar kitöltők több mint fele nyilatkozott úgy, hogy az európai és a nemzeti identitás egyformán fontos számára. A válaszadók harmada az európai identitást jelölte meg fontosabbnak, míg a nemzeti hovatartozást csak minden tizedik ítélte jelentősebbnek. A másik három országban szintén a kettős hovatartozást választották legtöbben, azonban a nemzeti identitást mindhárom országban nagyobb arányban érezték magukénak a válaszadók, mint Magyarországon, illetve a hazai kitöltőknél kisebb arányban vallották magukat inkább európainak. (1. ábra)

 

 

Nagyon fontosként jellemezte a demokrácia, a jogállam, a sajtószabadság és az emberi jogok védelmének értékét a magyar válaszadók jelentős többsége, míg a munkaerő és tőke szabad mozgásának jelentőségét hajszálnyival alacsonyabbra értékelték. Az utóbbi érték különösen a középiskolai vagy annál alacsonyabb végzettségűek körében bizonyult kevésbé fontosnak. A kérdőívet kitöltők szerint ugyanakkor ezzel éppen fordítottan arányos, hogy az Európai Unió mely értékek érvényesülését képes garantálni: leginkább a munkaerő és a tőke szabad mozgását, míg legkevésbé a sajtószabadságot és a jogállamiságot. (2. ábra)

 

 

5,4-es átlaggal a magyar válaszadók bíznak legkevésbé abban, hogy a fenti értékek érvényesítését az EU garantálni tudja.  Az uniós értékek érvényesítésébe vetett bizalmat Észak-Macedóniában értékelték legmagasabbra (átlagosan 7,5 pontra), ezt követi a koszovói, majd a román kitöltők 6,1-es, illetve 5,6-os átlaga.

Az Európai Uniót közös értékeken alapuló közösségnek, illetve gazdasági integrációként azonosította a hazai kitöltők többsége (azonos arányban 62-62%-uk). Közel felük az európai béke garantálásért felelős szervezetként látta az uniót, míg a válaszadók 4%-a egyéb jellemzőkkel azonosította a szervezetet. (A kitöltők a kérdés megválaszolása során több választ megjelölhettek.) A három másik országban szintén magas volt a gazdasági integrációt említők aránya, ám a magyarországinál lényegesen kevesebben értenek egyet azzal, hogy az Európai Unió közös értékeken és meggyőződéseken alapuló közösség.

 

A válaszadók több szempont szerint értékelhették az uniós csatlakozás eredményeit és az unió szerepvállalását. A kitöltők véleményét különösen az a kérdés osztotta meg, hogy mennyit tehetnek az Európai Unió intézményei a tagállamokon belüli korrupció megakadályozásáért (9. ábra). A hazai válaszadók — 1-től 5-ig tartó skálán — átlagosan közepesnek ítélték a visszaélések elleni fellépés uniós lehetőségeit. A másik három országban a kitöltők valamivel optimistábbak voltak: a válaszok többsége átlagosra vagy annál jobbra értékelte a korrupció elleni intézkedések hatékonyságát.

 

 

A magyar válaszadók kiemelkedően magas arányban, 96,4%-ban támogatnák, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A koszovói válaszadók 74%-a és a román kitöltők 67%-a szintén igennel válaszolt, ugyanakkor a macedón válaszadók kevesebb mint fele támogatná a hivatalhoz való csatlakozást.

Közel ugyanilyen magas arányban (95,5%) újra igennel szavaznának, ha az európai uniós tagságról népszavazásra kerülne sor. A második legmagasabb arányt a koszovóiak érték el: a válaszadók 78%-a támogatná az uniós tagság felvételét, míg Romániában a kitöltők 67%-a, Észak-Macedóniában 65%-a voksolna a tagság mellett.

Az EU 2021 és 2027 között prioritásai közül a hazai válaszadók több mint háromnegyede a „szociálisabb Európa” megvalósítását és a klímacélokat ítélte a legfontosabbnak. (10. ábra)

 

 

A válaszadók szabadszöveges válaszban fogalmazhatták meg, hogy min változtatnának az Európai Unióval kapcsolatban. A magyar kitöltők leginkább a következő változásokat szorgalmazzák (az említések gyakorisága szerint csökkenő sorrendben):

• az autokrácia elleni határozottabb fellépés,
• erősebb kontroll az uniós források felhasználása felett,
• gyorsabb ügyintézés, a bürokrácia csökkentése,
• a döntési mechanizmusok javítása, vétójog eltörlése,
• az integráció erősítése, az Európai Egyesült Államok létrehozása,
• a közös értékek és a demokrácia védelme.