A Transparency International Magyarország (TI) a magyar kormánytisztviselői kar hivatásetikai kódexéről és etikai eljárási szabályzatának elkészítését a hatékony közszolgálati etikai szabályozás kialakításának irányába tett fontos lépésnek tartja. A TI maga is részletesen foglalkozott a köztisztviselői etika témájával, amelynek eredményeit tanulmányban is összefoglaltuk.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kormány Korrupciómegelőzési programjában 2012. június 30-ára vállalta „Hivatásetikai Kódex kiadását a költségvetési szervek munkatársai számára.

A hivatásetikai kódex tervezetének anyagi jogi része nagy részben megegyezik az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről szóló Zöld Könyv szövegével, amelynek tervezetét a TI véleményezte, és mivel javaslataiból igen sokat nem vett át a Kormány, így ezeket a javaslatokat, észrevételeket tulajdonképpen kénytelenek vagyunk megismételni.

Antikorrupciós szempontú észrevételek

I. Hűség

A „Hűség” elnevezésű pont alatt a vezetői döntés jogellenességét a jogszabályok kimerítően rendezik, ám a vezetői utasításokkal szembeni legitim ellenszegülés mégsem megoldott. Ezért célszerűen az etikai kódexek a vezetői utasítás jogellenességen túlmutató dimenzióit kell, szabályozzák. Így például az Alaptörvényben foglalt valamely értékkel ellentétes vezetői utasítás megtagadásának etikai összefüggéseiről kell rendelkezni.

II. Tisztességesség

A „Tisztességesség” körében javasoljuk az illetéktelen befolyás alá kerüléshez vezető helyzetek részletesebb kibontását, például

(a) a foglalkoztató szervezettel szerződéses viszonyban lévő gazdálkodó szervezetben – a tőzsdén jegyzett részvénytársaságok esetén kívül – tulajdonosi viszony, döntéshozói jogok gyakorlása, teljesítésre irányuló szerződés megkötése, az ilyen cég teljesítésének ellenőrzésében, igazolásában közreműködés, stb. az etikai kódex hatálya alá tartozó személy vagy közeli hozzátartozója által,

(b) a foglalkoztató szervezettel szerződéses viszonyban lévő gazdálkodó szervezet vagy a foglalkoztató szervezetnél lobbizó, érdekérvényesítő személlyel vagy szervezettel fenntartott, etikai szempontból kifogásolható kapcsolat (például: közös üzleti vállalkozás, közös tulajdon szerzése, stb.) fenntartása,

(c) a foglalkoztató szervezetnél töltött munkaidőben másodállás vagy további jogviszony javára, érdekében végzett tevékenység.

III. Átláthatóság

Az „Átláthatóság” körében javasoljuk a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatokhoz történő hozzáférés felhasználóbarát formátumát megteremteni, elsősorban kereshető adatbázisok létrehozásával.

IV. Együttműködés

Az „Együttműködés” körében hiányoljuk a lobbizás, külső érdekérvényesítés, illetve az erre irányuló kapcsolattartás megjelenítését. Ebben a körben elsődleges jelentőségű a magas korrupciós kockázatot rejtő területek, munkafolyamatok (pl.: állami vagy önkormányzati vagyon kezelése, egyes igazságszolgáltatási funkciók, közpénz pályázati rendszerben, támogatásként történő odaítélése). Fontosnak tartjuk a jogalkotási és egyéb szabályozási folyamatokat érő lobbihatások átláthatóságának megteremtését is. A lobbizás, érdekérvényesítés egyes kérdéseinek etikai normaként történő szabályozása ugyan szükséges, de nem elégséges megoldás, ezért fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ezen a területen törvényi szintű szabályozást is szükségesnek tartunk.

V. Bejelentjük a visszaéléseket

A „bejelentjük a visszaéléseket” elnevezésű rész jelentős hiányának tartjuk a bejelentést tévő megvédésére vonatkozó garanciák, kötelezettségek megjelenítését. Ilyen lehet például a közérdekű bejelentések fogadására rendelt állami szervezet felállítása, amely a bejelentőnek anonimitást biztosítva közreműködik a bejelentett tényállás tisztázásában, a bizonyítékok biztosításában és a további intézkedésre jogosult hatóságokkal történő kapcsolattartásban. Mindez azonban törvényi szabályozást igényel, ezért a bejelentő védelmi mechanizmusra az etikai kódex csak támaszkodhat, de azt nem teremtheti meg önmaga. Eleve is túlzónak tartjuk a jogszabályok által egyébként is rendezett bejelentési/feljelentési kötelezettséget etikai normaként előírni akkor, amikor a bejelentők/feljelentők védelme teljességgel megoldatlan. A tervezet adós marad a visszaélés fogalmának meghatározásával is, holott az etikai normasértéseket mindenképpen el kell tudni határolni a jogszabálysértésektől.

VI. Megőrizzük az elfogulatlanságunkat

A „Megőrizzük az elfogulatlanságunkat” elnevezésű rész hiányosságának tartjuk, hogy a tervezet nem határoz meg szankciót, következményt a sikertelenség esetére.

VII. Munkával összeegyeztethetetlen tevékenység

A „munkával összeegyeztethetetlen tevékenység” körében a tervezet nem határozza meg, hogy vitás esetben ki jogosult az összeegyeztethetetlenségről dönteni.

VIII. Nem fogadunk el ajándékokat

A „Nem fogadunk el ajándékokat” elnevezésű rész szövegében értelmezhetetlennek tartjuk a „politikai vagy gazdasági szövetségeseink” megfogalmazást. Ugyanitt az ajándék árverezése, megsemmisítése, mint célkitűzés feleslegesnek tűnik. Az egyébként támogatható célt a jótékony célra történő felhasználással lehet elérni, ennek módját a jogszabályok megfelelően rendezik.

IX. További meglátások ajándékozással kapcsolatban

Az ajándékozás témakörben az sem világos, hogy milyen módon tud az érintett tisztviselő tanácsot kérni egy ajándék, vendéglátás elfogadásáról? Erre adott esetben, mondjuk egy szakmai rendezvényen, nincsen módja, hacsak nem vállalja a sértés okozásának vagy a nevetségessé válásnak a kockázatát. Ehhez kapcsolódóan az sem egyértelmű, hogy ki bérelne járművet a tisztviselő utazására.

X. Visszautasítjuk a felkínált jogtalan előnyöket

A „Visszautasítjuk a felkínált jogtalan előnyöket” elnevezésű részben súlyosan aggályosnak tartjuk a tisztviselők számára etikai követelményként a büntetőjogi feljelentési kötelezettségen túlmutató felderítési, tényállási elemek megállapítására irányuló kötelezettségeket előírni a potenciális vesztegetők üldözése érdekében. Eleve nem életszerű, hogy az erre vonatkozó jogosultsággal nem rendelkező tisztviselő képes lenne olyan bűnügyi nyomozásra emlékeztető feladatokat végrehajtani (előnyt kínáló személy azonosítása, tanúkutatás), amelyek a gyakorlati tapasztalatok alapján az erre rendelt nyomozó hatóságoknak sem szoktak sikerülni. Mindeközben a tervezet nem rendelkezik arról az esetről, amikor azok a személyek kerülnek illetéktelen előnnyel összefüggő gyanúba, akik a tervezet rendszerében az ilyen gyanúra vonatkozó, egyébként is eltúlzottan szigorú kötelezettségen alapuló jelentést fogadni és kivizsgálni kötelesek.

XI. Munkahelyváltás esetén is tisztességesen járunk el

A „Munkahelyváltás esetén is tisztességesen járunk el” elnevezésű pontban az ún. forgóajtó jelenség megakadályozása érdekében javasoljuk a magasabb kockázatú közszolgálati tisztségviselői státuszok meghatározását, valamint annak előírását, hogy a beosztásukat elhagyó magasabb kockázatú közszolgálati tisztségviselők kötelesek legyenek bejelenteni, hogy hol helyezkednek el, ez az információ pedig kerüljön nyilvánosságra hozatalra. Javasoljuk azt is, hogy legyen hozzáférhető, nyilvános a magasabb kockázatú közszolgálati tisztségviselők szakmai önéletrajza. Az itt javasolt bejelentési kötelezettség fogadása és a nyilatkozatok valódiságának ellenőrzése legyen az etikai eljárások lefolytatására, etikai vétségek elbírálására rendelt szervezet feladata.

Alapjogi szempontú észrevétel

„Nem kerülünk mások befolyása alá” című szövegrész esetében a szenvedélybetegség és a függőség körében előírt etikai norma a méltóság védelmére vonatkozó alapjogi aggályokat vet fel.

Az eljárási részhez észrevétel

Amennyiben a megrovás szankció magába foglalja a kormánytisztviselő kizárását az MKK tagságból, ez a szankció olyan munkajogi következmény, amely felveti a közszolgálati jogviszonnyal történő összhang kérdését.